Több ezer tanuló hiányzik

Mintegy 2,8 millió euró plusztámogatásra lenne szükségük a kisiskoláknak egy tanévre ahhoz, hogy fennmaradhassanak, derül ki a Magyar Közösség Pártjának a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével közösen készített elemzéséből. Ezt a magyar kormány felajánlásából akarják biztosítani. Orbán Viktor magyar miniszterelnök tavaly decemberben ajánlotta fel segítségét azoknak a hazai kisiskoláknak, amelyeket a megszűnés veszélye fenyeget idén szeptembertől. A közoktatási törvény módosítása ugyanis olyan minimális osztálylétszámokat ír elő, amelyeket sok kisiskola nem tud teljesíteni. „A pedagógusszövetséggel együtt készített elemzésünk szerint a 258 alapiskolánk közül, amelyből 116 csak alsó tagozatos, 29 alsó tagozatos és 69 teljes szervezettségű iskolát fenyeget a megszűnés veszélye, mert nem teljesítik az előírt minimális létszámot” – tájékoztatott tegnap A. Szabó László, az MKP alelnöke. Számításaik szerint 2855 tanuló hiányzik majd az új tanévben ezekben az iskolákban az előírt létszám teljesítéséhez. „Ezereurós átlagos normatív támogatással számolva 2,855 millió euróra, vagyis mintegy 900 millió forintra lesz szükség – állítja az alelnök. – Ez csak átmeneti megoldás lenne, nem azt tartjuk a legjobb módszernek, hogy a magyar kormány finanszírozza az iskoláinkat. Elsősorban idehaza kell orvosolni ezt a problémát.” Azt akarják elérni, hogy a törvény módosuljon, vegyék ki belőle a kötelező kvótákat. A. Szabó szerint jelenleg dolgoznak a megvalósítás feltételein, valószínűleg a fenntartóknak kell majd pályázniuk a támogatásra.

Ebben egyetért az MKP és a Híd. Solymos László alelnök szerint is a törvény módosítása jelentené a végleges megoldást. „Már egyeztettünk a minisztériummal egy olyan módosításról, hogy a nemzetiségi oktatásra ne legyenek érvényesek a létszámkvóták” – mondta lapunknak a Híd alelnöke. A módosításra azonban már csak a választások után, az eredmények függvényében lesz lehetőség. Ha a törvényt nem sikerül módosítani, akkor a Híd a közeli falvak összefogását javasolja. „Egy nagy, a kvóták által nem veszélyeztetett iskola nyithat tagozatot egy másik faluban, ahol veszélybe került az iskola, de a fenntartásban a községeknek kell megegyezniük” – magyarázza Solymos. Vészforgatókönyvként iskolabuszok működtetését tartják elképzelhetőnek, amelyek a közeli iskolákba szállítanák a gyerekeket. A két párt oktatási programjáról bővebben az Új Szó szombati számában olvashatnak.