Tízből három ember már adott hálapénzt

Pozsony. A szlovák állam a lehetőségeihez mérten finanszírozza az egészségügyi rendszert, állítja Peter Pažitný, a pozsonyi Egészségpolitikai Intézet (HPI) munkatársa. „Nem léphetjük át árnyékunkat, csak annyit fordíthatunk az egészségügyre amenynyi van” – véli a szakember.

Szerinte azonban nincs közvetlen, szoros összefüggés az egészségügyre fordított összeg és az ellátás minősége között. „Természetesen pénzbe kerül a rendszer fenntartása, de az USA példája igazolja – ahol alig magasabb az átlagéletkor, mint Szlovákiában –, hogy nem minden a pénz” – állítja Pažitný.

Vele ellentétben a Szlovák Orvosi Kamara (SLK) szerint az egészségügyre sokkal több pénzt kellene fordítani. „Csehországgal összehasonlítva sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, pedig azonos startvonalról indultunk 1993-ban” – véli Milan Dragula, a SLK elnöke. Pažitný szerint azonban nem szabad elfelejteni, hogy a cseh gazdaság teljesítőképessége – az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék – mintegy 30 százalékkal nagyobb, mint a szlovák gazdaságé. „Igaz, hogy a cseh egészségügyi rendszer jelenleg hatékonyabb, mint a szlovák, de hatékonysága rohamosan romlik az utóbbi időben” – állítja a HPI munkatársa. Dragula szerint túlságosan magas a beteg által közvetlenül – hivatalosan – fizetett összeg is. „A beteg hozzájárulása egyre nő, miközben a hozzáférés az egészségügyi ellátáshoz egyre nehezebb” – állítja a SLK elnöke.

Pažitný szerint azonban a szlovák betegnél csak a cseh páciensek fizetnek kevesebbet. „A betegek az egészségügy költségvetésének mintegy 18 százalékát fizetik be közvetlenül – gyógyszerár-hozzájárulásként vagy az egészségügyi díjakként – ez az érték például Magyarországon 30 százalék felett van” – állítja a szakértő. Az unió régi tagállamaiban ez az arány 25 százalék körül mozog, az új tagállamok közül a legalacsonyabb Csehországban – 7-8 százalék –, a többiben viszont mindenhol magasabb, mint Szlovákiában.

Jelentős részt képez az egészségügy finanszírozásában az úgynevezett hálapénz. A Világbank felmérése szerint tíz emberből három adott valamilyen „figyelmességet” kórházi kezelése alkalmával a kezelőorvosának, a körzeti orvosoknál ez az arány csak százból hat ember volt. A felmérés szerint az emberek évente legalább 3,5 milliárd koronát fizetnek hálapénz gyanánt orvosaiknak, a reális értékhez azonban közelebb jár a 6,5 milliárd koronás összeg. Ez az egész éves költségvetés 14 százalékát teszi ki. (lpj)