Tíz éve foglalkoznak Kassa helytörténetével

A társaság tagjai egyebek mellett a városban és környékén emelt 1848-as emlékművekről, az agyonhallgatott kassai maratonokról, az 1914-től 1945-ig felszámolt katonasírokról és az I. világháború kassai hatásairól tartanak előadásokat. Halász György, a társaság elnöke lapunknak elmondta, hogy ma délután szó lesz néhány rejtélyes, megoldatlan kassai esetről is, többek közt a város bombázásáról, és a dómból eltulajdonított műkincsek sorsáról. A társaság tagjai sok fontos dokumentumot és régi fényképet őriznek, időről időre kiadványokat jelentetnek meg, és saját tevékenységüket is szakszerűen dokumentálják.

Az évek során a város vezetése is felfigyelt rájuk, ugyanis többek közt sikerült emléktáblát állítaniuk Gerster Bélának, a város szülöttének, kiderítették, hogy a kassai kápolnaoszlop környékén az 1848-as szabadságharc során lengyel katonákat temettek el, 1996-ban pedig hallatták hangjukat Rákóczi hamvainak tervezett elszállítása ellen. Legutóbbi jelentős eredményük a kassai temetőkben nyugvó magyar személyiségek sírjainak megmentése. Elérték, hogy a két temető mintegy hatszáz sírját rendeletben nyilvánítsák védetté, azaz akkor sem számolhatóak fel, ha már nem él hozzátartozó, aki gondozná a sírokat.

A rendezvény budapesti vendégelőadója Laár Tibor, a Magyar Természettudományi Egyesületek Szövetségének képviselője. Az előadások nyomtatott formában is napvilágot látnak, a kötet a rendezvény helyszínén, a kassai Magyar Közösségi Házban már megvásárolható.