TIS: Szlovákia a hetedik legkorruptabb EU-tagállam

Az úgynevezett Korrupció Érzékelési Index (CPI) a korrupciónak a közhivatalnokok és politikusok körében érzékelt mértéke alapján értékeli az országokat. A mutató értéke 0 (nagyon korruptnak érzékelt) és 100 (nagyon tisztának, átláthatónak érzékelt) között mozoghat. A TI 2016-os felmérésben 176 országot állítottak rangsorba. Több mint kétharmaduknál - 69 százaléknál - a CPI értéke nem éri el az 50 pontot, ami azt jelzi, hogy világszerte súlyos a korrupciós fertőzöttség a közszférában. Az élen ismét többnyire észak-európai országok végeztek. Az első és a második helyen Dánia és Új-Zéland áll, egyaránt 90 ponttal, utánuk Finnország következik 89 ponttal, majd Svédország 88 ponttal. Az első tízben van még Svájc, Norvégia, Szingapúr, Hollandia, Kanada és Németország is. A TI vizsgálata alapján a közhatalom ezekben az országokban szolgálja leginkább a közjót, és ezekben az országokban a leginkább átlátható az állam működése. A lista végén sincs nagyobb változás az utóbbi évekhez képest, a legkorruptabb és legkevésbé átláthatóan működő államok körébe továbbra is Észak-Korea (12 pont), Dél-Szudán (11 pont) és Szomália (10 pont) tartozik. Szlovákiában stagnál a korrupció mértéke Szlovákia 2016-ban az 54. helyen végzett 51 ponttal. Az országot tavaly is ugyanennyi ponttal értékelték, a korrupció mértéke tehát stagnál. Az EU-tagállamok közül csak Horvátország, Magyarország, Románia, Olaszország, Görögország és Bulgária végzett gyengébben - mutatott rá jelentésében a Transparency International Slovensko (TIS). A TI a magyarországi korrupciós helyzetet 48 pontra értékelte, ezzel Magyarország az 57. helyre került, Jordániával és Romániával együtt. Tavaly 51 pontot adtak Magyarországnak, az akkori eredményhez képest idén hét helyet csúszott vissza. A TIS jelentése hangsúlyozza, hogy 2016-ban egyetlen magas beosztású politikust vagy vállalkozót sem ítéltek el korrupciós ügyletei miatt. A Bašternák-ügy, illetve a Gorilla-ügy volt főnyomozójának nyilatkozata ugyanakkor rávilágított, hogy a kormányon lévő politikusok "embereire" nem úgyanúgy vonatkoznak a törvények. Robert Kaliňák belügyminiszter a két ügy kapcsán tett kijelentéseivel és hozzáállásával pedig maga ásta alá a rendőrség hitelességét - áll a jelentésben.  A külügymninisztérium szlovák EU-elnökséggel kapcsolatos korrupciós botránya kapcsán a jelentés hangsúlyozza: a kormány könnyelműen kezeli a saját korrupcióellenes intézkedéseit is. A második Fico-kormány vezette be a korrupció bejelentőinek védelméről szóló törvényt, melyet ebben az esetben nemcsak hogy ignoráltak, de még meg is szégyenítették az ügyet nyilvánosságra hozó Zuzana Hlávkovát és Pavol Szalait, illetve az üggyel foglalkozó újságírókat. Pozitívumként az offshore-ellenes törvény szigorítását és a nyilvánosság közügyekről való tájékozódását szolgáló ún. infótörvény előkészítését jelölte meg a TIS-jelentés. A populizmus nem gyógyír a korrupcióra Az egymást kölcsönösen erősítő korrupció és egyenlőtlenség a politikai elit ellen fordítja az embereket, és "termékeny talajt kínál a populista politikusok felemelkedéséhez" - vonta le a felmérés tanulságait a Transparency International (TI) éves jelentése. Az emberek torkig vannak a korrupció felszámolásáról szóló üres ígéretekkel, és sokan populisták felé fordulnak, akik "rendszerváltást" és a korrupció és a kivételezés körének megszakítását ígérik, de meglehet, hogy csak tovább rontják a helyzetet - írták. "Populista vagy tekintélyelvű vezetők irányítása alatt álló országokban gyakran tapasztaljuk a demokrácia hanyatlását és egy nyugtalanító mintázatot, amely a civil társadalom megleckéztetésére, a sajtószabadság korlátozására és az igazságszolgáltatás függetlenségének gyengítésére irányuló kísérletekből áll össze" - emelte ki a közlemény szerint José Ugaz, a TI elnöke. Hozzátette, hogy a populista vagy tekintélyelvű vezetők a "haveri kapitalizmus megszüntetése helyett általában még korruptabb rendszert vezetnek be", a korrupció elleni küzdelem pedig csak olyan országokban lehet sikeres, amelyeket a szólásszabadság, a politikai folyamatok átláthatósága, transzparenciája és erős demokratikus intézmények jellemeznek. A TI szerint ezt jelzik a Magyarországon és Törökországban, illetve Argentínában kibontakozott folyamatok. Miután viszont a dél-amerikai országban megbukott a "populista kormány", a korrupciós helyzet javulásnak indult - mutatott rá a közlemény. (TASR, MTI)