Tesztelés 9: a gyenge tankönyv okozza a gondot?

A pedagógusok szerint a gyengébb eredmények hátterében a nem megfelelő tankönyv, a hiányzó munkafüzetek és a matematikaórák számának csökkentése mellett az értő olvasással kapcsolatos nehézségek állhatnak. Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkár szerint, ha valós igény mutatkozik, megoldhatók a tankönyvproblémák.

Gyenge a magyar diákok matektudása

A gyenge matematikaeredmények hátterében a szövegértési problémák, a nem megfelelő tankönyvek és a kevés óraszám is meghúzódhatnak – állítják a pedagógusok a Tesztelés 9 idei eredményeivel kapcsolatban.

Idén tavasszal 36 448 kilencedikes diák tudását mérték fel a Tesztelés 9-cel. A magyar alapiskolák 2428 végzőse matematikából, magyar és szlovák nyelvből írt tudásszintmérőt. Mind a három tantárgyból rontottak, ráadásul matematikából az országos átlaghoz (55,9%) képest 11%-kal, a szlovák diákokhoz (63%) képest pedig közel 12%-kal gyengébb eredményt értek el.

Gyenge régiók

Országosan a legjobb eredményeket a Pozsonyi, a Kassai, a Trencséni és a Besztercebányai járás diákjai érték el. Az országos átlagtól jelentősen a Gölnicbányai (37,7%), a Rozsnyói (38,2%), a Nagykürtösi (38,6%) és a Rimaszombati (39%) járás iskolái maradtak el. A leggyengébben teljesítő járásokban 20 tesztfeladat közül hatot nem tudtak megoldani a diákok. Általában a geometria okozta a legnagyobb gondot az idei végzősöknek.

Gyenge, hiányos tankönyv

A magyar kilencedikesek matematikából átlag 44,8%-os tesztet írtak. Az Oktatási Szabványosított Mérések Intézetének (NÚCEM) adatai alapján a magyar iskolák közül a legjobb eredményeket a pozsonypüspöki (70,8%), a lévai (68,9%) és a komáromi (67,3%) alapiskola diákjai érték el.

Simon Márta, a komáromi Mariánum Iskolaközpont matematikatanára elmondta, iskolájukban mindig átlag fölötti eredményt érnek el a diákok. Idén a 29 kilencedikes 59,1%-ra teljesített. „Valószínűleg azért, mert nem az előírt tankönyvből tanulunk. A régi és a magyarországi tankönyveket használjuk. Az előírtnál több tananyagot veszünk át. Az elvárt szintet csak így tudjuk tartani. A szlovák iskolák több tankönyvből választhatnak, magyarra viszont csak egyet fordítottak le, és nem a legjobbat. A munkafüzetet viszont nem fordították le” – magyarázta a szakember.

Írhatnak új tankönyvet

Peter Krajňák (Híd) oktatási államtitkár a tankönyvekkel kapcsolatban lapunknak elmondta, hogy tavaly úgy módosították a közbeszerzési eljárásokról szóló törvényt, hogy egyszerűsítsék és főleg meggyorsítsák a közbeszerzési eljárást. Krajňák szerint a legnagyobb nehézségek és hiányosságok a tankönyvekkel a nemzetiségi iskolákban és a szakiskolákban vannak. Ehhez az is hozzájárul, hogy jobbára nagyon kevés, esetenként csak néhány száz darab tankönyvre van szükség. „Ha konkrétan a magyar matematika-tankönyvekről van szó, új szerzői csapatot kellene kialakítani, amely felülbírálná a jelenlegi segédeszközöket. Ha valós igény volna új tankönyv iránt, akkor ezt a folyamatot el lehet indítani. Természetesen azzal, hogy találunk megfelelő szakembereket az új tankönyvek megírására”– magyarázta Peter Krajňák. Hozzátéve, hogy a szaktantárgyak tankönyveivel, szerzőhiány miatt, óriási gondban van a tárca.

Átfogó elemzés kell

Az államtitkár szerint az egyik járható út az lehetne, ha a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége készítene egy átfogó felmérést a magyar iskolák tankönyveiről. „És ennek alapján közösen keresnénk a válaszokat arra, milyen valós igényekkel állunk szemben, ezt követően elindíthatjuk a szükséges folyamatokat” – mondta Peter Krajňák, aki szerint az egyszerűsített eljárással is a tankönyvek megírása, kiadása 1,5–2 évet vehet igénybe.

Kevés az óra

Simon Márta arra is figyelmeztet, hogy a Ján Mikolaj (SNS) volt oktatási miniszter idejében bevezetett reform után – a kilencedik osztály kivételével – négy órára csökkentették a matekórák számát. A szlovák iskolák a szabad órák felhasználásával gond nélkül emelhetik a matekórák számát, a magyar iskolák azonban a szabad órákat jobbára a magyar nyelv óraszámainak emelésére fordítják. Simon Márta szerint a tapasztaltabb pedagógusok át tudják hidalni ezeket a gondokat, mert össze tudják hasonlítani a régi tankönyveket és a követelményeket. „Viszont a pályakezdő társaik csak azt látják, hogy most mit kell tanítaniuk” – mondta Simon Márta.

Ketten az élen

Az idei Tesztelés 9-en magyar nyelvből átlag 60,6%-ot értek el. Közel 6 százalékponttal gyengébben teljesítettek a tavalyi végzősökhöz képest. Részletes bontásban a legjobb eredményt az ipolyvarbói Mikszáth Kálmán Alapiskola két diákja érte el, ők magyar nyelvből 94%-os tesztet írtak. 80% feletti eredményt a hetényi, a lévai, a bősi és a muzslai alap-iskola diákjai értek el. A lista végén jobbára olyan iskolák szerepelnek, ahol jelentős a halmozottan hátrányos helyzetű diákok száma. Szlovák nyelvből idén a kilencedikesek átlag 61,1%-ra írták meg a tudásszintmérőt, míg a tavalyi végzősök 66,1%-ra teljesítettek. A legjobb eredményt a pozsonypüspöki, a gímesi és a pogrányi alapiskola diákjai hozták. A lista végére a szomotori, a szepsi és az alistáli református alapiskola került.

Nem tudnak olvasni

Nagy Katalin, a Tornaljai Kazinczy Ferenc Alapiskola igazgatója elégedett diákjai teljesítményével. Az iskola 72 diákja magyar nyelvből átlag 63,1%-ot, szlovák nyelvből 69,7%-ot, matematikából pedig 54,1%-ot értek el. Állítja, hogy a diákok teljesítménye megfelel az elmúlt kilenc évben nyújtott teljesítményüknek. „A kiváló és a gyengébb tanulóink is eddigi teljesítményüknek megfelelően szerepeltek. S meglepően kiemelkedő, sem meglepően gyenge eredmény nem született” – mondta az igazgató, aki a matematikatesztek margójára megjegyezte, az eredmények azt is tükrözik, hogy komoly gondok vannak a szövegértéssel, az értő olvasással. „Volt olyan diákunk, aki figyelmetlen volt, kapkodott, ezért a rossz választ jelölte be, de a gyengébb tanulóknál a szövegértés volt a fő gond”– magyarázta Nagy Katalin, aki szerint a feladatok között néhányat bonyolultan, furfangosan fogalmaztak meg.