Terítéken két kisebbségi törvény

Martin Urmanič, Csáky Pál emberjogi miniszterelnök-helyettes szóvivője lapunknak megerősítette: a szakértők teljes gőzzel dolgoznak a másik törvényen is, ám nem tudta megmondani, mikorra készül el. A kisebbségek jogállásáról a kulturális minisztérium már kidolgozott egy változatot, ám a tárcán belül nem volt politikai akarat az előterjesztéséhez, árulta el lapunknak Kvarda József kulturális államtitkár. Ezért az MKP kezdeményezésére a kormány e feladat teljesítésével Rudolf Chmel helyett Csáky Pált bízta meg, Kvarda pedig eljuttatta hozzá az alapanyagokat: a kormányalelnöknek már csak ezt kell tökéletesítenie. „Valóban hozzám tartozott a kisebbségek jogállásáról szóló jogszabály is, ám annak nem volt logikája, hogy a kulturális miniszter terjesszen elő átfogó, nem csak kulturális problémákat taglaló kisebbségi normát, miközben a kormánynak van egy alelnöke, aki a kisebbségekért felel” – magyarázta lapunknak Chmel, cáfolván a politikai okokból való halogatást. A kisebbségek finanszírozásáról szóló törvény eredetileg a kisebbségek jogállásról szóló norma kiegészítése lett volna. Miután a két feladatot különválasztották, és a kulturális tárcának már csak a finanszírozási törvényre kellett összpontosítania, a tárca ennek előterjesztését is folyamatosan halogatta. „Ezért felmerült, hogy e másik tervezet gesztora is Csáky Pál legyen” – mondta lapunknak Kvarda. Erről levélben Bugár Bélát, az MKP elnökét is értesítette, közben pedig a Fórum Intézet szakemberei véleményezték a törvényt: az előkészített öt változat közül azt tartották a legjobbnak, amely egy kisebbségi hivatal és ennek keretében működő kisebbségi alap létrehozásával számol. „A tervezetet július 15-én megmutattuk Csákynak, aki szakmailag megfelelőnek találta. Felajánlotta, hogy személyesen beszél Chmellel, és megkéri őt, minél előbb bocsássa tárcaközi véleményezésre. Chmel először visszakozott, mert a minisztérium még nem mondott hivatalos véleményt a javaslatról, és a vezetőséget leghamarabb augusztus 2-ára tudta volna összehívni. Még ha a tárca jóváhagyta volna is a tervezetet, amit kétlek, akkor sem tarthattuk volna Bugár Bélának tett ígéretünket, miszerint a törvényt augusztus 18-áig előterjesztjük” – magyarázta Kvarda. Végül Chmel beleegyezett, hogy július 27-én a törvényt átadják Csákynak, a minisztérium pedig majd utólag véleményezi, ám a kormány elé biztosan Chmel fogja terjeszteni – ha a Koalíciós Tanács áldását adja rá.

A finanszírozási törvény értelmében létrehozandó kisebbségi hivatal kialakítása a jövő évi költségvetést 3,75 millióval terhelné, működtetésére további 18,5 millióra lenne szükség. A hivatal keretében működő alapba évente a büdzséből az állami bevételek 0,15 százaléka vándorolna; ebből a bolgár, a cseh, a horvát, a magyar, a morva, a német, a lengyel, a roma, a ruszin, az orosz, az ukrán és a zsidó kisebbség kulturális tevékenységét, a kisebbségi kulturális intézmények működtetését, a kisebbségi sajtót és kiadókat lehetne támogatni. (sza)

Késnek a kisebbségi kultúrára szánt pénzek

Csáky Pál kormányalelnök megígérte, hogy bár a nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatására szánt pénzek kifizetése nem az ő hatáskörébe tartozik, megpróbál tenni valamit azért, hogy mihamarabb átutalják a pénzeket, hiszen a támogatásért folyamodókból időközben hitelezők lettek, és a helyzet tarthatatlan. „Csáky Pál tárgyalt ez ügyben a kulturális minisztérium képviselőivel” – szögezte le lapunknak Peczár Károly, a kormányalelnök hivatalvezetője. Elmondta: időközben főnöke Brüsszelben is megpróbálta elintézni, hogy az uniós pénzeket a kultúra támogatására is fel lehessen használni, ám a brüsszeliek is szabadságon vannak, ezért nehéz megjósolni, onnan mikor érkezhet anyagi segítség. (sza)