Tavaly is nőtt a szegénység

Az Európai Unió 28 tagállamában, valamint Norvégiában és Izlandon végzett, a háztartások bevételeire és az emberek életkörülményeire összpontosító felmérés adatai alapján 2012-ben több mint 223 ezer gyerek élt szegénységben.

A nagycsaládok a legszegényebbek

Ľudmila Benkovičová, a statisztikai hivatal elnöke szerint ez azzal magyarázható, hogy a szegénység a kisgyerekes családokat fenyegeti a legnagyobb mértékben. „A legveszélyeztetettebbek az egyedülálló anya vagy apa által nevelt gyerekek, illetve a három vagy többgyerekes családok” – jelentette ki Ľudmila Benkovičová, a statisztikai hivatal elnöke. A három és többgyermekes családok több mint 35%-át fenyegeti szegénység, míg az egy felnőttből és legalább egy gyermekből álló családok 27,5%-a él szegénységben.

Segély nélkül 20%-os a szegénység

A felmérés alapján az állami szociális támogatások mintegy 7 százalékponttal csökkentik a szegénységben élők arányát. „A szociális transzferek beszámítása nélkül, de a nyugdíjak figyelembe vételével a szegények aránya 20%-ra emelkedik” – áll a jelentésben. A szociális transzferek közé sorolják a munkanélkül-segélyt, a táppénzt, a különböző családtámogatási formákat és a szociális segélyeket. Nem meglepő, hogy a gazdasági aktivitás szempontjából a legveszélyeztetettebbek a munkanélküliek, 44,6 százalékuk él a szegénységi küszöb alatt. „A dolgozók körében enyhén csökkent a szegények aránya, amely 2012-ben 6,2 százalék volt” – tájékoztatott Benkovičová. A második legkevésbé fenyegetett csoport a nyugdíjasoké, ebben a csoportban 7,7 százalék a szegények aránya.

A felmérés jelentős regionális különbségeket mutatott ki, a szegénységráta gyakorlatilag másolja a munkanélküliségi arányt. A legtöbb szegény az ország keleti és délkeleti részén él, meglepő viszont, hogy a munkanélküliségi rátával szemben a szegények arányát figyelembe véve Nyitra megye megelőzi Kassa megyét. A munkanélküliek aránya júliusban Nyitra megyében 13,83% volt, míg Kassa megyében 18,06%.

A szegények arányának emelkedése részben magyarázható azzal is, hogy tavaly havi 31 euróval emelkedett a szegénységküszöb. „A szegénység határa a 2012-ben az egytagú háztartások esetében havi 346 eurós nettó bevétel volt” – magyarázta tegnap az eredmények ismertetése során Ľudmila Benkovičová, a statisztikai hivatal elnöke.

Romániában a legtöbb a szegény

Uniós összehasonlításban a 13,2% nem rossz arány, véli Benkovičová. Ennél jobb értéket öt ország mutat, köztük Csehország és Ausztria, arányait tekintve viszont több a szegény Magyarországon, de Németországban és Franciaországban is. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a fejlett országokban jóval magasabb a szegénységküszöb, akkor óvatosabban kell bánni ezekkel a számokkal. Luxemburgban a „szegények” aránya közel 14%, de 16 ezer euró éves bevétel alatt már szegénynek számítanak az emberek, Németországban is évi 10 ezer euró felett van a szegénységhatár. Romániában viszont csak az évente kétezer, vagyis a havonta 166 eurónál alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőket tekintik szegénynek, így az ottani több mint 22,2%-os arány rendkívül magas szegénységet jelez.