Tavaly 4,5 milliárd ment táppénzre

Veronika Majtánová, a biztosító osztályvezetője nem tartja kizártnak, hogy összefüggés van a rokkantnyugdíjasok számának növekedése és az ideiglenes munkaképtelenség számának csökkenése között. Sokan ugyanis - mivel a táppénz általában igen alacsony - inkább nem helyeztetik magukat betegállományba (legfeljebb szabadságot vesznek ki erre az időszakra), nem kezeltetik megfelelően betegségüket, s ez hosszabb távon az egészség végleges megromlásához vezethet, ami miatt akár rokkantnyugdíjassá is válhatnak.
A súlyos betegségek legfőbb okai közé tartozik a feszített munkatempó, a kevés pihenés, a stressz, az alkohol, a dohányzás. Riasztó, hogy a pszichiátriai, neurológiai esetek évek óta vezető helyen állnak a rokkantnyugdíjasok körében: 2005-ben legtöbben ilyen betegségek miatt voltak kénytelenek járadékért folyamodni, tavaly is a harmadik helyen szerepeltek a lelki betegségek - leginkább a depresszió, a pánikbetegség, a szkizofrénia - fejtette ki a Szociális Biztosító munkatársa. Ezt követik a szív- és érrendszeri, valamint az emésztőrendszeri és mozgásszervi betegségek. A betegszabadságot igénybe vevők száma csökken, bár nem látványos mértékben. Idén a keresőképtelenség átlagos időtartama egy személyre számítva 35,88 nap. A legkevesebben általában Pozsonyban és környékén igényelnek táppénzt. Keletre haladva azonban fokozatosan nő a számuk: a legtöbben az Ólublói, a Szvidniki és a Nagymihályi járásban vannak - azokban a régiókban, ahol alacsonyak a bérek és magas a munkanélküliség. Tavaly a biztosító csaknem négy és fél milliárd koronát fizetett ki táppénzre, fél milliárddal többet, mint 2006-ban. Az idén június végéig a kifizetett összeg 2,7 milliárd korona.
A betegsegélyzőt igénybe vevők száma ugyan csökken, a mégis emelkedő kiadásoknak az az oka, hogy nőtt a kivetési alap - magyarán, az emelkedő bérekkel arányosan a Szociális Biztosító is több táppénzt fizet. Az intézmény idén több mint 44 ezer ellenőrzést végzett, és mindössze 377 esetben találta úgy, hogy a beteg nem tartotta be a kezelési előírásokat. A kiszabott büntetés mintegy 569 ezer korona. Majtánová szerint a „gyanús“ esetek többségéről, csaknem 80 százalékáról bebizonyosodik, hogy a beteg „ártatlan“ s ezt a kezelőorvos igazolja. (sán)