Tárgyalja az AB a nyugdíjtörvényt

A Híd és a KDH a kifizetés újonnan meghatározott két módját tartja alkotmányellenesnek, valamint azt, hogy az ügyfeleknek kötelezően szerződést kell kötniük valamelyik életbiztosítóval, ha hozzá akarnak jutni megtakarításaikhoz. A jogszabály ugyanis csak a pénztártagok kis százaléka esetében teszi lehetővé, hogy közvetlenül, úgynevezett programozott folyósítás keretében kapják meg megtakarításukat.

Ivan Švejna, a Híd alelnöke szerint a törvény több ponton diszkriminatív. „Az állam a polgárok egy részét arra kényszeríti, hogy kössenek életbiztosítási szerződést, míg a polgárok másik részére – akik iránt a biztosítók nem mutatnak érdeklődést – ez a kötelesség nem vonatkozik” – magyarázta lapunknak korábban az alelnök.

Švejna szerint a törvény másik diszkriminatív eleme, hogy az alacsony jövedelmű, kis megtakarítással rendelkező pénztártagok nem vásárolhatnak maguknak járadékot. „Az érintetteket az állam valójában kizárja a kötelező nyugdíjbiztosítás egyik részéből” – véli Švejna. Szerinte ezeket az ügyfeleket a Szociális Biztosítónak kellene átvennie, ők ugyanis ki vannak téve annak a veszélynek, hogy anyagi szükséghelyzetbe kerülnek, vagyis segélyre szorulnak majd. Alkotmányellenesnek tartja a jogszabály egyes, a megtakarított összeg öröklésére vonatkozó szabályait is. A jogszabály jövő januártól szabályozza majd a második pillérből származó nyugdíjak kifizetését.

Az első évben ugyan viszonylag kevés – néhány ezer – embert érint majd, a második nyugdíjpillér csak 10 évvel ezelőtt, 2004-ben kezdett működni. Az AB a törvény végrehajtását nem függesztette fel, így kérdéses, hogy a döntés meghozataláig tartó időszakban megszületett szerződéseket hogyan érinti majd, ha a testület megszünteti a jogszabály egyes rendelkezéseit.