Tanársztrájk miatt is forró ősz várhat a magyar kormányra

Novemberben tüntetéseket, januárban országos sztrájkot szervez a Pedagógusok Szakszervezete, ha addig a kormány nem hajlandó érdemben tárgyalni velük követeléseikről – jelentette be egy sajtótájékoztatón az érdekképviselet elnöke. A Privátbankár.hu kérdésére Szabó Zsuzsa, a szervezet elnöke némileg érthetetlen módon azt is elmondta, tisztában vannak vele, hogy az októberi önkormányzati választás előtt „nagyobbat szólt volna” egy munkabeszüntetés, de erre azért nem kerül sor, hogy „legyen idő az akció megszervezésére”. Annyiban persze igaza van a PSZ elnökének, hogy a magyar sztrájktörvény nagyon megnehezíti a legális munkabeszüntetéseket: a „minimális szolgáltatások” szintjének meghatározása nagyon bonyolult, azt könnyű bíróságon megtámadni és a jogszabály nem az érdekvédők dolgát könnyíti meg.

Trükkös módosítás

Szabó Zsuzsa szerint a magyarországi tanárok, pedagógiai intézményekben dolgozók már a nyári szünet előtt is „nagyon nyúzottak voltak”, de a tanévkezdés óta eltelt egy hónapban még tovább romlott a helyzet. Ráadásul már tavaly óta folynak tárgyalások a kormánnyal a pedagógusok bérének emeléséről és az óraterhelés csökkentéséről, de ezek elhaltak, és az Emberi Erőforrás Minisztérium részéről hónapok óta senki nem hajlandó érdemben szóba állni velük. Szabó Zsuzsa szerint hiába vezették be a pedagógus életpályamodellt, amely évről évre kiszámítható módon garantálta volna a bérnövekedést, 2015-ben egy trükkös módosítással az addigi minimálbér helyett egy úgynevezett „vetítési alaphoz” kezdték rögzíteni a pedagógusok bérét.

Csakhogy ez – ellentétben a minimálbérrel – azóta sem emelkedett, így a PSZ szerint az elmúlt években egy pályakezdő tanár összesen 2,1, egy nyugdíj előtt álló 4,5 millió forintot veszített (6500 illetve 14 500 euró), hiába kommunikál a kormány folyamatos béremelésről. Ennek eredményeképpen a régióban a magyar pedagógusbérek a legalacsonyabbak közé tartoznak.

A PSZ szerint ráadásul még a magyar diplomás átlagbérnél is 38 százalékkal alacsonyabb a pedagógusoké. Érdekes, hogy szeptember közepén már volt egy demonstráció, akkor diákok bojkottálták egy pénteki napon az iskolát, többek között szintén a pedagógusok bérének emelését, munkaterheik csökkentését követelve és azt, hogy a kormány duplázza meg az oktatásra fordított költségvetési támogatást. A kormány teljes közönyétől kísérve, túl sok illúziója azért a PSZ-nek sem lehet a mostani bejelentésével kapcsolatban.

Kifütyült államtitkár

Ehhez képest a Magyar Orvosi Kamara némileg jobb ütemérzékkel még a tavaly áprilisi választást megelőzően kezdeményezett tárgyalásokat, amelyek ugyan „biztatóan indultak”, de azóta eltelt időszak elvesztegetett időnek számít – ezt még augusztus közepén mondta Éger István, a MOK elnöke, aki akkor be is jelentette, hogy szeptemberben nagygyűlést hívnak össze, amire a kormány képviselőit is várják.

Az orvosok azt akarják, hogy egységesen bruttó 900 ezer forintos (2697 euró) kezdő bére legyen minden orvosnak, dolgozzon akár egy nagy fővárosi intézmény baleseti sebészetén, vagy egy kisvárosban iskolaorvosként. Természetesen ez arányosan emelkedjen a ledolgozott évekkel. Csak összehasonlításképp: most egy nyugdíj előtt álló orvos 40 év munkaviszony után bruttó 560 ezer forintot (1678 euró) kap.

Ezzel párhuzamosan azt akarja a MOK, hogy a kormány tegyen lépéseket a hálapénz megszüntetésére. Éger szerint, ha megvalósul a béremelés, az orvostársadalom maga is vállalni fogja, hogy többet senki nem fogad el paraszolvenciát. A nagygyűlésen a megjelentek egyszerűen kifütyülték Horváth Ildikó egészségügyi államtitkárt, amikor ő a saját életéből kezdett anekdotákat mesélni a magyar egészségüggyel kapcsolatban és arról kezdett beszélni, hogy sok orvos valójában jóval többet keres a hivatalos átlagnál. Az államtitkár végül számítógépes grafikákkal próbálta meg bemutatni, hogy eddig milyen fejlesztések történtek az egészségügyben az Orbánkormány alatt, de egyszerűen beléfojtották a szót.

Üres kézzel

Nem járt jobban SzalayBobrovniczky Vince társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár sem, neki jelképesen piros lapot mutattak, amikor szintén a béremelésekről kezdett beszélni. Éger utólag úgy kommentálta a nagygyűlést, hogy „a kormány képviselői üres kézzel jöttek”, az esemény eredménytelen volt. Két nappal később ugyanakkor már azt mondta a Népszavának, hogy megkeresték őket a kormány részéről és megindultak a tárgyalások. Kérdés, mi lesz a helyhatósági választás után, Éger korábban azt mondta, ha nem érnek el záros határidőn belül konkrét eredményeket, akkor további lépésekre készülnek majd.