Szupertitkos szlovák bankbotrány

Első ránézésre semmi különös nem történt. Két nagy szlovákiai bankház - a Szlovák Takarékpénztár és az Általános Hitelbank (VÚB) - kötvényeket adott és vett, pontosan olyan mennyiségben és áron, ahogy azt korábban elképzelték. A problémacsupánaz,hogyazeladás és vétel között több közvetítő is volt, akik a vételár egy részét meghagyták maguknak. A bankok szerint így több mint egymillió eurót vettek kiamunkáltatójukzsebéből, a Trend információi szerint azonban ez az összeg meghaladhatta akára13millió eurót is.
A feljelentést a Szlovák Takarékpénztár tette meg, miután az egyik alkalmazottjuk figyelmeztette a problémára. A pénzintézethez nemsokára csatlakozott a VÚB is. A rendőrség a vizsgálatot a Szlovák Takarékpénztár treasury részlegén kezdte, amelynek a mintegy 70 alkalmazottja a bank kihelyezési és pénzszerzési munkáját koordinálja. A Szlovák Takarékpénztár pozsonyi központját egy nap megszállta a rendőrség, és a biztonságiak a treasury részleg összes alkalmazottját egy teljes napon át elzárva tartották, elszedve tőlük a mobiltelefonjaikat is. A vizsgálat - ha nem is ilyen látványos - a többi szlovák pénzintézetre is kiterjedt.
A mechanizmus, aminek köszönhetően a bankok alkalmazottjai gyorsan és viszonylag kockázatmentesen nagyobb összegre tettek szert, rendkívül egyszerű. Bonyolulttá csak a tranzakciók nagyobb száma teszi, amelyeknek épp az volt a feladatuk, hogy átláthatatlanná tegyék az ügyet. A bankok ügynökei olyan államkötvényekkel kereskedtek, amelyeknek a likviditása a pozsonyi értéktőzsdénnemvolt túl magas, épp ezért a hivatalos vételi és az eladási ár közötti különbség jelentősnek számított. Mivel jól ismerték a saját bankjaik kereskedelmi stratégiáját, olyan üzleteket kötöttek, amelyekkel a bankok is meg voltak elégedve. Az értékpapírokat olyan áron értékesítették, ami a bankok számára is elfogadható volt, ám mégsem számított a legjobbnak. Az értékpapír ugyanis nem közvetlenül cserélt gazdát, hanem több közvetítőn keresztül, amelyek ködössé tették az egész ügyletet. A közvetítők által lecsípett összegből a legnagyobb rész azok számláján maradt, akik az egész csalást kitalálták. A gyanús ügyletekre a csalók kollégái hívták fel a figyelmet, akiknek kezdett gyanússá válni ezek pénzszórása. Új villák, drága autók, külföldi álomkirándulások - a csalók nem is próbálták meg eltitkolni, hogy jól megy a soruk.
Egyelőre a Szlovák Takarékpénztár és a VÚB is rendkívül óvatosan nyilatkozik. A hivatalos nyomozás továbbra sem zárult le, és az ügy túlzott megszellőztetése a csalóknak segíthetne. A bankok is elismerik azonban, hogy a gyanús ügyletekre a múlt év végén és az idei év elején kerülhetett sor. Míg a VÚB két nagyobb ügyletről beszél, a Szlovák Takarékpénztár „több ügyletet“ említ. A bankoknak most be kell bizonyítaniuk, hogy a csalásra sor került, amiben segítheti őket, hogy a gyanús alkalmazottak több nyomot is hagytak maguk után. Az üggyel a szlovák rendőrségen kívül a cseh jegybank is foglalkozik, mivel a gyanús ügylet egyik láncszeme a nyugati szomszédunknál volt. A gyanúsítottak - két-két alkalmazott mindkét nagybanktól - már nem dolgoznak az említett pénzintézeteknél. Saját kérésükre bontották fel velük a szerződést. A VÚB és a Szlovák Takarékpénztár is azt állítja, hogy az eset után szigorítottak a belső ellenőrzésükön, a saját biztonságuk érdekében azonban részleteket nem árulnak el. (T, mi)