Szükségállapot, tömegrendezvények – ilyen változások lesznek októbertől

A koronavírus-járvány miatt immár másodszor is bevezették a szükségállapotot az országban. Először a járvány első hullámának kezdetén, március 16-án hirdette ki az akkori miniszterelnök, Peter Pellegrini, és csak az egészségügyre vonatkozott. Később aztán Igor Matovič kormánya országos szintűre bővítette a rendkívüli jogrendet, amely végül 90 napig volt érvényben.

A járvány az elmúlt két hétben rohamosan terjedt, kedden pedig újabb rekordot döntött az újonnan regisztrált fertőzöttek száma: 7350 teszt mellett 567 beteget azonosítottak. A kormány ezért úgy döntött, nem vár tovább, ismét bevezeti a szükségállapotot, ezúttal viszont nem 90, hanem egyelőre 45 napra. Matovič elmondta, megvárják a mindenszentek utáni időszakot, és az akkori járványhelyzet alapján döntenek az esetleges hosszabbításról.

Mi változik?

Jaroslav Naď (OĽaNO) védelmi miniszter a kormány szerdai ülésén elmondta, hogy egy átlagember számára a szükségállapot bevezetése nagy valószínűséggel semmit sem jelent.

„Ez inkább arra szolgál, hogy az állam a hirtelen változások esetén gyorsan reagálhasson, és tudja mozgósítani a tartalékait”

– vélekedett a tárcavezető. Hasonlóan fogalmazott Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter is, aki szerint a rendkívüli jogrendet az egészségügyi intézkedések meggyorsítása végett hirdették ki. Ennek segítségével könnyeben lehet átrendezni a kórházakat, és áthelyezni az egészségügyi dolgozókat, hiszen nem ütköznek jogi akadályokba.

Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy a kormány tavasszal, még ha egy rövid időre is, de felhasználta azt a szükségállapot nyújtotta lehetőséget, mely szerint korlátozhatják a polgárok szabad mozgását, valamint a nyilvános gyülekezést (a húsvéti ünnepek alatt néhány kivételtől eltekintve kijárási tilalom volt érvényben). A kormány szerint erről jelenleg nincs szó.

Tiltakozók

A szükségállapot bevezetésével nem mindenki értett egyet. Richard Sulík (SaS) kormányfőhelyettes és gazdasági miniszter például a kormányülés előtt elmondta, szerinte a szükségállapotot elég lenne csak az egészségügyre kiterjeszteni.

A legnagyobb szlovákiai iparvállalatokat tömörítő Klub 500 közölte, panaszt szeretnének benyújtani az Alkotmánybíróságra a kormány tevékenysége miatt. A szervezet ugyanis úgy véli, hogy az illetékes hivatalok pontosan tudják, Szlovákia mely területei érintettek, ezért csak regionális szinten kellene szükségállapotot kihirdetni. A jelenlegi döntéssel viszont komoly károkat okozhatnak az amúgy is meggyengült gazdaságnak.

A szükségállapotot egyébként Csehországban is bevezetik, ott viszont csak október 5-től lép érvénybe, 30 napra.

50 fő

A tömegrendezvényeket végül nem tiltják be teljesen, ahogyan azt Matovič hétfőn jelezte, viszont minden eseményre 50 fős létszámkorlátozás vonatkozik, beleértve a kulturális és a sportrendezvényeket, valamint a különféle egyházi jellegű találkozókat is, mint például az istentiszteletek. A létszámba azonban nemcsak a nézők számítanak bele, hanem az előadók, a sportolók, valamint a papok is, így a legtöbb rendezvény megszervezése komoly akadályokba ütközik majd.

Legfeljebb 50 fő lehet továbbá az esküvői szertartásokon, a keresztelőkön, valamint a temetéseken, a lagzikat és a halotti torokat betiltották.

Októbertől tilos rendezvényt szervezni a nyilvános étkeztetést biztosító helyeken, vagyis az éttermekben, bárokban, kocsmákban, diszkókban, valamint hotelekben és panziókban is. Kivételt kapnak azok a rendezvények, amelyeken az összes résztvevő felmutat egy 12 óránál nem régebbi negatív koronavírustesztet. Ezeket a rendezvényeket a kezdés előtt 48 órával be kell jelenteni a regionális közegészségügyi hivataloknál.

Mi lesz így a sporttal?

Bár a korábbi javaslathoz képest, amely minden sportrendezvényt betiltott volna, az 50-es létszámkorlátozás jelentős enyhítés, több esetben viszont nem jelentett volna megoldást. Például a jövő csütörtöki szlovák–ír Eb-pótselejtezőn minimum 200–250 embernek kell jelen lennie a stadionban, beleértve a játékosokat és a szakmai stábokat.

A végső megfogalmazás szerint így „ha a résztvevők létszáma túllépi az 50-et, a tömegrendezvény megvalósulhat, de nézők jelenléte nélkül”.

Szerdán a kormányhivatal előtt gyűlt össze több mint száz jégkorongozó, akik azt akarták nyomatékosítani: nézők hiányában klubjaik jelentős anyagiaktól esnek el.

„A sport ugyanolyan munka, mint a többi. Valamilyen módon kompenzálni kell a kieséseket”

– mondta Branislav Rapáč, a Slovan játékosa.

Az azonnali anyagi segítségnyújtást és a támogatási rendszer kidolgozását kéri a kormánytól a Szlovák Olimpiai és Sportbizottság is. Emellett szeretnék, ha egy képviselőjük tagja lehetne a központi válságstábnak, illetve a somorjai sportkomplexumban karanténközpontot hoznának létre, ahol a sportolók zavartalanul készülhetnének a szükségállapot idején is.

(nar, ot, TASR)