Sztrájkra készül a szakszervezet

Saktor a minisztérium előtt. Világba kiáltja bánatát. TASR-felvétel Ľudovít Kaník, a tárca vezetője a munkaerőpiac rugalmatlanságával indokolja a változtatások fontosságát, ami akadályozza új munkahelyek létrehozását, ezáltal a munkanélküliség csökkentését.

A tervezet a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) heves ellenállását váltotta ki, szerintük a módosítás teljesen megváltoztatja a munkajogi szabályozást, az alkalmazottak 19. századi viszonyoknak megfelelő védelmét vezeti be a szlovákiai jogrendbe. A bírálat másik oka saját jogaik védelme: szerintük ugyanis csorbulnak az alkalmazottak kollektív jogai, a szakszervezetek veszítenek eddigi hatásköreikből. A javaslat részben azonos feltételeket teremt az alkalmazotti tanácsok és a szakszervezetek működéséhez, az eddigi szabályozással ellentétben a tanácsok nem szűnnek meg automatikusan a szakszervezet létrejöttével, a két érdekvédelmi szervezet párhuzamosan egymás mellett működhet. Megmarad azonban egy jelentős, kizárólagos jogkörük: a kollektív szerző-dést továbbra is csak ők írhatják alá. A módosítás több ponton liberalizálja a munkaerőpiacot: csökkenti a minimális szabályozást, bővíti a munkaadó és a munkavállaló közötti megegyezés terét, nagyobb szerepet ad a munkaszerződésnek. Ezzel a szabályozással – paradox módon – erősödik a szakszervezetek szerepe is, hiszen a kollektív szerződés az az eszköz, mely segítheti a munka- és bérfeltételek javítását a minimális, törvényben meghatározott feltételeken túl. Nagyobb jelentősége lesz a meghatározott időre szóló munkaszerző-désnek, melynek felső határát a módosítás háromról öt évre tolja ki. A minisztérium szerint ez az európai gyakorlatnak megfelelő szabályozás, és ha azt akarjuk, hogy megtelepedjenek nálunk a külföldi befektetők, olyan feltételeket kell számukra teremteni, amilyent otthon megszoktak. A szakszervezetek szent tehénként kezelik a törvénykönyvet: szerintük úgy jó, ahogy van, nincs szükség a módosítására. Egyedül a mindenki számára érvényes, évi 5 hetes szabadság bevezetését tartják előrelépésnek, a többi módosítást elvetik. A minisztérium és a KOZ optikája közti különbséget mutatja a hat hónapos próbaidő bevezetése: a szakszervezetek szerint rossz, mert három helyett hat hónapig tartja bizonytalanságban az alkalmazottat. A minisztérium állítja, hogy jó az alkalmazottnak is, mert ha elbocsátják is a próbaidő leteltével – mivel már hat hónapig dolgozott –, jogosult lesz a munkanélküli-segélyre, ami magasabb, mint a szociális. A KOZ és az egyes ágazati szakszervezetek már lassan két hete bírják a szociális minisztérium előtti napi demonstrációt, közben azonban folynak a tárgyalások. A folyamat esedékes állomása az érdekegyeztető tanács holnapi ülése, melynek egyetlen témája a munkatörvénykönyv módosítása. Ľudovít Kaník egyelőre a kormány jóváhagyása nélkül viszi a tervezetét, de bízhat a harmadik oldal, a munkaadók támogatásában. Ivan Saktor, a KOZ elnöke nem zárja ki az általános sztrájk megszervezését, ha a tárgyalások nem lesznek sikeresek, amire Szlovákiában nem volt példa 1989 novembere óta. Ha a célját nem érné is el, annyit mindenképpen megmutatna, mekkora a szakszervezetek befolyása Szlovákiában.