Szóljon hozzá a stratégiához

VERES ISTVÁN

A kisebbségi kormánybiztos hivatala ugyanis március 12-ig várja a nyilvánosság hozzászólásait az emberi jogok védelméről szóló kormánystratégia nemzeti kisebbségeket érintő fejezetéhez. A nem egész 15 oldalas dokumentum ugyanis több kifogásolható megállapítást is tartalmaz. Arra is következtetni enged például, hogy a szlovákiai magyaroknál a vallási szertartások nyelve nem igazán játszik szerepet a nemzeti identitás megőrzésében.

Csúsztatások és valótlanságok

A Nemzeti kisebbségek nyelve című, egy A4-es oldalnyi terjedelmű fejezetben ez olvasható: „Szlovákiában két kisebbségi nyelv van, amely a vallási szertartások esetében is fontos részét képezi a nemzeti identitásnak” – állapítja meg a kormánybiztos hivatala, hozzátéve, hogy a ruszin és a horvát nyelvről van szó. Azt a tényt, hogy Dél-Szlovákia településein túlnyomórészt magyarul celebrálják a miséket, ezek szerint nem tartották említésre méltónak, még akkor sem, ha a református istentiszteleteket gyakorlatilag csak a magyaroknak tartanak Szlovákiában.

Az alkotmány értelmében biztosított a kisebbségek sokoldalú fejlődése, kultúrájuk fejlesztéséhez, való joga – olvasható a kisebbségi kultúrával foglalkozó fejezetben. „Jogukban áll anyanyelvükön információkat terjeszteni és befogadni” – áll a szövegben. Azokról az esetekről viszont, amikor ilyesmiért a hatóságok zaklatták a kisebbségi szervezeteket (magyar nyelvű plakát vagy programfüzet), nem tesz említést a kormányhivatal.

Mindenki kétnyelvű

A kisebbségi oktatás kapcsán a kétnyelvűséget emeli ki a stratégia, megjegyezve, hogy a kétnyelvűség a kisebbségekhez tartozó egyének fontos és elválaszthatatlan tulajdonsága (szó szerint: attribútuma). Ez azért nem igaz, mert kétségtelenül léteznek olyanok (főleg idősek és gyerekek), akik a kisebbségi közösségekben élnek, de az államnyelvet semennyire sem beszélik. A kétnyelvűséget elsősorban az iskolákban, az oktatási folyamatban kell támogatni, állapítja meg a kormánybiztos hivatala.

A stratégiát a múlt héten azért érték bírálatok, mert nem tartalmaz célokat, csak megállapításokat. „Elemzésnek sem jó, mert hiányzik belőle egy sor nemzetközi ajánlás, de ez a legkisebb baja” – jegyezte meg a meg Petőcz Kálmán, a Szlovákiai Helsinki Bizottság elnöke. Az anyag valóban nem sok célkitűzést tartalmaz. Helyesen jegyzi meg például, hogy a kisebbségi nyelvhasználat terén problémákat jelent a vonatkozó jogszabályok széttagoltsága, és hogy a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvény sokat segíthetne az évente lezajló bürokratikus támogatási folyamaton.

A stratégia a www.narodnostnemensiny.gov.sk/dokumenty-svsrnm címen érhető el. A hozzászólásokat a matea.bucalo @vlada.gov.sk címre várják.