Szlovákiát már nem fenyegeti gázválság

„A Szlovák Gázművek (SPP) aláírta a vezetékes norvég földgáz szállításáról szóló szerződést, amely Szlovákia éves fogyasztásának a 32%-át fedezi. Egy másik szerződés a cseppfolyósított földgáz (LNG) hajókkal történő szállítását biztosítja, további 34 százalékot fedve le. Júniustól így a szlovák gázfogyasztás nagyjából kétharmadát leszünk képesek biztosítani Oroszországon kívüli forrásokból” – jelentette be Richard Sulík gazdasági miniszter. A tárcavezető szerint az SPP horvát, belga, olasz és brit terminálokon keresztül szállíthatja majd a hajókon érkező gázt Szlovákiába, ami lehetővé teszi, hogy havonta egy-két LNG-tartályhajó rakományát juttassák el a szlovák rendszerbe.

Jön az orosz gáz is

„Június elejétől Szlovákia a kétharmadával csökkenti függőségét az orosz gáztól, ami a maximum, amit most el lehetett érni. Dolgozunk más lehetőségeken is, amelyek ugyan valósak, ám egyre nehezebben elérhetők” – tette hozzá Sulík, aki szerint azonban az orosz gázról sem akarnak teljesen lemondani. Épp ellenkezőleg, igyekeznek minél több orosz gázzal feltölteni a szlovákiai tározókat az elkövetkező fűtési szezonra. Richard Prokypčák, az SPP vezérigazgatója szerint Szlovákia így jelenleg jóval több gázt kap, mint amennyit elfogyaszt. Normál körülmények között az SPP naponta valamivel több mint 4 millió köbméter gázt juttat a tározóiba, jelenleg azonban ez eléri a napi 6 millió, júniusban pedig meghaladhatja a 9 millió köbmétert is.

„Ha ez így folytatódik, akkor július 10-éig az SPP-nek sikerül teljesen feltöltenie a szlovákiai tározóit az elkövetkező téli szezonra”

– tette hozzá Sulík.

Szlovákia éves földgázfogyasztása mintegy 5,5 milliárd köbméter, és eddig ennek több mint a 85%-át Oroszországból származó szállításokból fedezték. Az orosz csapatok ukrajnai invázióját követően azonban a legtöbb uniós tagállam számára prioritássá vált a földgáz- és kőolajforrások diverzifikálása. Az SPP, amely a szlovákiai gázfogyasztók közel 70%-át szolgálja ki, már két LNG-tartályhajónyi gázt hozott be az Egyesült Államokból, egy pedig még úton van.

Újabb vezeték

Pénteken elstartolt a lengyel–szlovák gázvezeték tesztüzemmódja is, és rövidesen beindulhatnak a kereskedelmi szállítások. „Már nyomás alatt van, és teljesen üzemkész, jelenleg azonban még tesztelik” – mondta el pénteken Eduard Heger kormányfő a Lengyelország és Szlovákia közötti új gázvezetékről az ország északkeleti csücskében, közvetlenül a lengyel határnál fekvő apró ruszin falucska, Virava (Výrava, Mezőlaborci járás) kompresszorállomásán. Az új vezeték, amely itt lépi át a határt, Heger szerint jelentősen növeli Szlovákia energiabiztonságát.

„Egyrészt hozzáférést biztosít számunkra a lengyelországi kikötőkbe hajókon érkező cseppfolyósított szállítmányokhoz, de idővel ezen keresztül juthatunk hozzá a norvég gázhoz is”

– tette hozzá Heger. A kormányfő szerint az alternatív gázforrásokra Szlovákiának égető szüksége lesz, különös tekintettel Oroszország jelenlegi, Ukrajna elleni agressziójára. Az európai gázvezeték-hálózat részét képező csővezeték építését 54 millió eurós uniós forrásból finanszírozták, és mivel az új vezeték Észak- és Dél-Európát köti össze, Heger szerint Szlovákia a gázszállítások szempontjából továbbra is fontos tranzitország marad.

Nyártól üzemelhet

Rastislav Ňukovič, a vezetéket építő szlovák Eustream gázszállító társaság vezérigazgatója szerint a vezeték jelenleg ugyan orosz gázzal van feltöltve, a jövőben azonban ezen keresztül többek között Norvégiából is érkezik majd gáz hozzánk. Ez utóbbi Ňukovič szerint már csak azért is előnyös lehet Szlovákia számára, mivel a norvég gáz minősége az oroszéhoz hasonló, de a határállomásokon így is külön ellenőrzik majd, hogy alkalmas-e szlovákiai felhasználásra. „A csővezetéket teljes hosszában csütörtökön, május 26-án üzemi nyomás alá helyeztük, péntek óta pedig folyik a nyomásteszt. A kereskedelmi üzemmód tesztelése júliusban indulhat be” – mondta el Ňukovič hozzátéve, hogy a vezeték kapacitása Lengyelországból Szlovákia felé 5,1 milliárd, az ellenkező irányba pedig 6,1 milliárd köbméter. Heger azonban hozzátette: a „nem orosz” gázellátás nem csupán a kiépített föld alatti infrastruktúrától, vagyis a csővezetékektől függ, hanem attól is, hogy elegendő számú tengerparti terminál áll-e rendelkezésre, amelyeken keresztül a cseppfolyósított gáz eljuthat hozzánk. „A jelenleg telepítettek egyelőre nem tudják azonnal kielégíteni az európai keresletet, ezért intenzív munka folyik a bővítésükre” – ismerte el a kormányfő.