Szlovákiai Magyarok Kerekasztala: nagyon rossz a hazai helyzet a kisebbségi nyelvhasználati jogok terén

Ezt követően Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke értékelte a Szlovák Kormány Nemzetiségi Tanácsának működését. Mint elmondta, ez inkább formálisnak, semmint hatékonynak nevezhető, hiszen a kisebbségek képviselőinek álláspontját a döntéshozatalok során alig veszi figyelembe. Példaként a nyelvtörvény kapcsán kidolgozott, tizennégy oldalt kitevő észrevételeket hozta fel, melyek nem kerültek magasabb fórum elé. Rámutatott a magyar nyelvű pedagógus-továbbképzés, illetve módszertani intézet létrehozásának fontosságára, valamint arra is, hogy időszerűvé vált egy olyan, államilag finanszírozott fordítóiroda létrehozása, mely a törvényeket, rendeleteket ültetné át a kisebbségek nyelvére. „A magyar kisebbség képviselőinek komolyan fontolóra kell venniük, hogy tiltakozásképp kivonulnak a tanácsból“ - tette hozzá Hrubík.
„Az MKP politikai védőszárnya nem elég, létre kellene hozni egy jogvédelmi hálózatot a magyar ajkú polgárok számára“ - jelentette ki Petőcz Kálmán a kisebbségi nyelvhasználati törvény érvényesítéséről tartott előadásában. A Fórum Intézet szakértője szerint „alapvető kérdések nincsenek tisztázva“ - például a szlovák törvények nem határozzák meg a kisebbség fogalmát, az Alkotmány pedig államalkotó többségre és kisebbségre osztja az ország lakosait, holott államalkotó közösségekről van szó. Rámutatott arra is, hogy a dél-szlovákiai magyarok nem élnek meglévő kisebbségi nyelvhasználati jogaikkal sem. „Ebből a szempontból Erdélyben, sőt a Balkánon is sokkal jobb a helyzet, mint nálunk“ - mondta. A tanácskozás további részében a hazai magyar média közszolgálati szerepéről, valamint a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának az államnyelvtörvény kapcsán kifejtett tevékenységéről és szervezési kérdésekről esett szó.