Szlovákia továbbra sem jeleskedik környezetvédelemből

Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője a legfrissebb uniós statisztikai adatok alapján ezúttal azt vizsgálta meg, hogy az utóbbi 25 évben milyen irányt vett az üvegházhatású gázok kibocsátása az unió tagállamaiban, köztük Szlovákiában is.

Fordított trend

Ha az európai átlagot vesszük figyelembe, kiderül, hogy 1993 és 2018 között csaknem 44 százalékkal csökkent az üvegházhatású gázok kibocsátása. Konkrét számokban kifejezve ezt azt jelenti, hogy 25 évvel ezelőtt 247 millió tonna szén-dioxidot bocsátottak ki a tagállamok, két évvel ezelőtt viszont már csak 138 millió tonnát.

„Ennek oka a szemétlerakók lecserélése az újrahasznosításra, illetve az energetikai célú feldolgozásra”

– vélekedett Sadovská.

Szlovákiában ezzel szemben épp ellentétes trend figyelhető meg. Míg 1993-ban 1,35 millió tonna szén-dioxidot bocsátottunk a légkörbe, addig 2018-ban már 1,68 millió tonnát, ami 25 százalékos növekedést jelent. Sadovská hozzátette, hogy bár Szlovákiában az utóbbi időben javulnak az újrahasznosítással kapcsolatos statisztikák, azonban évről évre több háztartási szemetet termelünk, amelynek a nagy része a szemétlerakókra kerül. Éppen az ilyen típusú hulladék tartalmazza a legtöbb ételmaradékot, amelynek lebomlása során rendkívül káros üvegházhatású gázok keletkeznek, főleg metán.

Több újrahasznosítás kell

Ha közelebbi pillantást vetünk az említett statisztikákra, kiderül, hogy az évi szeméttermelés az uniós tagállamokban is nő, azonban sokkal alacsonyabb tempóban, mint nálunk. 1995 és 2018 között Szlovákiában csaknem 50%-kal nőtt az évente kitermelt háztartási hulladék mennyisége, az EU-s átlag viszont ebben a tekintetben mindössze 14 százalékos növekedést mutat. Ez önmagában nem lenne probléma, ha az EU-s átlaghoz képest jóval több szemetet hasznosítanánk újra, azonban nem így van.

Sadovská szerint különösen az energetikai újrahasznosításban maradunk el az uniótól. Szlovákiában jelenleg mindössze Pozsonyban és Kassán működik egy erre a célra kialakított szemétégető, az elemző azonban rámutatott, hogy a fejlett országokban ennél sokkal több van.

Követendő példaként Hollandiát, Németországot, Nagy-Britanniát, Belgiumot, Svédországot, Ausztriát és Finnországot említi, ahol az utóbbi 25 évben 60–80 százalékkal sikerült csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Vannak azonban olyan tagállamok is, amelyek nálunk sokkal rosszabbul teljesítenek. Ide tartozik például Csehország, Málta és Horvátország, ahol az utóbbi években 70–90 százalékkal nőtt a káros gázok kibocsátása.