Szlovákia még sosem küldött ennyi női képviselőt az Európai Parlamentbe

A 2019-es EP-választás során hat pártnak sikerült megugrania a parlamenti küszöböt, idén azonban már csak ötnek. A Progresszív Szlovákia (PS), a Smer és a KDH továbbra is delegálhat képviselőket Strasbourgba, de az ĽSNS, az SaS és a Szlovákia mozgalom (korábban OĽaNO) ezúttal nem szerzett mandátumot. Helyettük a Republika és a Hlas küldheti a jelöltjeit az Európai Parlamentbe.

Az öt évvel ezelőtti eredményekhez képest a PS és a Smer jelentősen erősödött, mindkét párt kettővel több mandátumot szerzett, mint 2019-ben. A KDH viszont gyengült, két jelölt helyett már csak egy képviselheti őket Strasbourgban. 

Érdekesség, hogy Monika Beňovát idén már ötödjére választották meg EP-képviselőnek, ezzel rekordernek számít a szlovák képviselők között, hiszen minden egyes hazai szavazás során sikerült mandátumot szereznie. Rajta kívül még Martin Hojsík (PS), Michal Wiezik (PS), Katarína Roth Neveďalová (Smer), Milan Uhrík (Republika) és Miriam Lexmann (KDH) számít visszatérőnek, a többiek újoncként vágnak neki az ötéves ciklusnak.

Kiemelendő még, hogy Szlovákiában ezúttal rekordszámú nő szerzett mandátumot a választáson, a pártok összesen 7 női jelöltet delegálnak.

Ódor Lajos

A komáromi születési közgazdász a Comenius Egyetem Matematika-Fizika Karán szerzett diplomát. A második Dzurinda-kormány idején az Ivan Mikloš által vezetett pénzügyminisztérium egyik fő tanácsadója volt és egyben a Pénzpolitikai Intézet (IFP) igazgatója. Később, a Radičová-kormány idején a miniszterelnök tanácsadójaként tevékenykedett. 2016-tól vendégtanárként tart előadásokat a Közép-európai Egyetemen (CEU), 2018-ban pedig a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) alelnökévé választották. A nagyközönség előtt akkor vált ismertté, amikor 2023-ban Zuzana Čaputová köztársasági elnök felkérte a hivatalnokkormány miniszterelnöki pozíciójára. Ódor az idei EP-választáson a legtöbb karikát szerezte, és egyben ő az egyetlen szlovákiai magyar nemzetiségű képviselő Strasbourgban.

Veronika Cifrová Ostrihoňová

Az egykori újságíró Párizsban és New Yorkban végezte felsőfokú tanulmányait, politológiát és történelmet hallgatott. Később a Markíza kereskedelmi televízióban, majd a szlovák közszolgálati televízióban dolgozott, utóbbinál műsorvezetőként is tevékenykedett. Politikai pályáját mindössze a 2023-mas parlamenti választás után kezdte meg, gyakorlatilag az EP-választás volt az első megmérettetése. A PS listáján a negyedik helyen indult.

Martin Hojsík

A PS zöld aktivistája genetikát tanult a Comenius Egyetemen. Karrierje nagy részében környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozott: 20 évig volt a Greenpeace tagja, majd a Four Paws (Négy mancs) nemzetközi nonprofit szervezetnek is dolgozott, mely az állatokkal való emberséges bánásmódért harcol. 2019-ben is a PS-t képviselte az Európai Parlamentben, majd miután Michal Šimečkát 2023-ban a hazai törvényhozás alelnökévé választották, Hojsík átvette tőle az EP-alelnöki posztot.

Ľubica Karvašová

Tanulmányait a Pozsonyi Közgazdasági Egyetemen (EUBA) kezdte, majd a párizsi Sorbonne Egyetemen szerzett képesítést. Később diplomataként helyezkedett el, több poszton is dolgozott a szlovák külügyminisztériumnál. A 2020-as parlamenti választás után három miniszterelnök – Igor Matovič, Eduard Heger és Ódor Lajos – tanácsadójaként tevékenykedett, elsősorban európai ügyekkel foglalkozott. A Smer 2023-mas győzelmét követően átkerült Peter Kmec, a helyreállítási alapért felelős kormányfőhelyettes irodájába, de idén januárban távozott, miután a koalíció elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását.

Michal Wiezik

Egyetemi tanár, a Zólyomi Műszaki Egyetemen végzett ökológia és természetvédelem szakon. 2012-ben megmérettette magát a szlovák parlamenti választáson, de az OĽaNO listáján indulva nem sikerült mandátumot szereznie. A 2019-es EP-választáson azonban sikerrel járt, amikor a PS a Spoluval közös koalícióban indult (Wiezik az utóbbit képviselte). 2021-ben átlépett a progresszívek táborába, ma már a párt elnökségi tagja. Tavaly indult az őszi választáson, és sikerrel is járt, de nem vette át mandátumát, maradt az Európai Parlamentben.

Lucia Yar

A Comenius Egyetemen, azon belül is a Társadalom- és Közgazdságtudományok Karon végzett, később itt előadásokat is tartott, főleg európai témákban. 2015-ben a belügyminisztériumnál dolgozott tanácsadóként, majd az Euroactiv nevű hírportálnál helyezkedett el. Yar főként a nemek közti egyenlőség kérdéskörével foglalkozik.

Ľuboš Blaha

Végzettségét tekintve politológus, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetemen tanult. Pályafutása nagy részében azonban politikusként dolgozott, 2006-ban már a smeres Pavol Paška házelnök tanácsadója volt. 2012-ben mandátumot szerzett a hazai törvényhozásban a Smer színeiben, azóta folyamatosan parlamenti képviselőként tevékenykedik. 2023-ban a parlament alelnöke is lett, ám erről a pozíciójáról most lemond, hiszen az Európai Parlamentben folytatja tovább. Az idei választáson a Smer színeiben ő szerezte a legtöbb szavazatot, a második helyről indulva megelőzte a listavezető Monika Beňovát.

Erik Kaliňák

A Smer fiatal generációjának képviselője, Robert Kaliňák védelmi miniszter unokaöccse. Pályafutását a Smer közösségi oldalainak szerkesztőjeként kezdte, majd 2018-ban belépett a pártba. 2020-ban meg is választották alelnöknek, miután Peter Pellegrini és munkatársai kiléptek a Smerből. 2023-ban Kaliňák 145 ezer szavazattal mandátumhoz jutott a szlovák parlamentben, azóta Robert Fico miniszterelnök tanácsadójaként dolgozik. A tavalyi eredményét az idei EP-választáson sikerült javítania, ezzel megelőzve Beňovát.

Monika Beňová

A Smer ötszörös EP-képviselője Blahához hasonlóan a Bél Mátyás Egyetem politológia szakán végzett, majd a magánszférában helyezkedett el, több cégnél is dolgozott menedzseri pozícióban. A Smerben 1999 és 2001 között a párt vezérigazgatói tisztségét töltött be, majd 2002 és 2004 között alelnökként tevékenykedett. Ugyanebben az időben a szlovák parlament képviselője is volt, de 2004-ben, az első szlovákiai EP-választáson azonnal mandátumhoz jutott, és gyakorlatilag 20 éve Strasbourgban dolgozik.

Judita Laššáková

A pozsonyi Páneurópai Főiskolán szerzett jogi diplomát. Bár nem tagja a Smernek, a párttal már régóta együttműködik. Laššáková előtt nem ismeretlen az Európai Parlament, korábban az ĽSNS színeiben induló Miroslav Radačovský, majd a fideszes Járóka Lívia asszisztenseként dolgozott. Emellett az Infovojna nevű internetes rádió volt munkatársa, amelyet az egyik legismertebb szlovák dezinformációs médiumként tartanak számon.

Katarína Roth Neveďalová

A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem hallgatójaként európai tanulmányok szakon szerzett diplomát. Csaknem 20 éve kötődik a Smerhez, 2009 és 2014 között pedig a párt európai parlamenti képviselője is volt. Később azonban nem jutott be az EP-be, mindössze csak 2022-ben, Miroslav Číž helyetteseként került vissza Strasbourgba. 2018 és 2020 között Richard Raši informatizációért felelős kormányfőhelyettes tanácsadója volt.

Milan Uhrík

A Szlovák Műszaki Egyetemen doktori fokozatot szerzett energetika és alkalmazott elektrotechnika szakon. Korábban a szélsőjobboldali ĽSNS színeiben politizált, közeli munkatársa volt a pártelnöknek, Marian Kotlebának. Már a 2019-es EP-választáson is mandátumot szerzett, így idén kezdheti meg második ciklusát. 2021-ben állítólagos belső konfliktusok miatt elhagyta Kotlebáékat, és létrehozta a Republika nevű pártot, amely főként euroszkeptikus álláspontot képvisel.

Milan Mazurek

Uhríkhoz hasonlóan az ĽSNS-ben kezdte politikai pályafutását, 2016-ban a párt parlamenti képviselőjének választották. 2019-ben azonban le kellett mondania mandátumáról, miután a bíróság bűnösnek találta a Frontinus Rádióban tett rasszista megjegyzései miatt. 2020-ban újra bekerült a törvényhozásba. 2021-ben követte a kilépő Uhríkot, majd a Republika alelnökévé választották.

Branislav Ondruš

A Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett politológusi diplomát. Pályafutását újságíróként kezdte, a Markíza televízió hírszerkesztője és hírolvasója volt. 1999-ben politikai pályára lépett, az SDĽ szóvivője és alelnöke lett. 2002-ben visszatért az újságírói szakmához, egészen 2010-ig, amikor is a Smer képviselője lett. 2020-ban, a párt szakadásakor Pellegrinit követte, átlépett a Hlasba. 2023-ban a választás után a munkaügyi minisztérium államtitkáraként dolgozott.

Miriam Lexmann

A Comenius Egyetem Bölcsészettudományi Karán, filológia szakon végzett. 2016-ban lépett be a KDH-ba, majd 2019-ben megválasztották európai parlamenti képviselőnek. A mandátumát azonban csak fél évvel később, Nagy-Britannia kilépésével vehette át. Ezúttal pártja egyedüli képviselőjeként jutott ki Strasbourgba. Férje Milan Majerský, a KDH elnöke.

(nar, TASR, Denník N)