Szlovákia követendő példa lett a régióban a műanyag palackok visszaváltásában

A parlament közel 3 évvel ezelőtt bólintott rá a környezetvédelmi minisztérium javaslatára, mely 2022. januárjától lényeges változást hozott az újrahasznosítás terén. A kétéves felkészülési időszakot egy féléves türelmi szakasz követte – a fogyasztók ezalatt az idő alatt még találkozhattak olyan italdobozzal, melyen nem szerepelt a visszaválthatóságot jelölő „Z” – betű. Július elsejétől azonban kizárólag betétdíjas PET-palackokat és fémdobozokat lehet forgalmazni. Ján Budaj (OĽaNO) környezetvédelmi miniszter szerint a kereskedők többségének a határidőn belül sikerült eladni a nem betétdíjas csomagolású árut, így nem feltételezi, hogy az elkövetkezendő hónapokban gond lenne a jelöletlen termékekkel. Lucia Morvai, a Betétdíj-rendszerkezelő társaság kommunikációs igazgatója kiemelte, az érintett országok közül Szlovákiában volt az egyik leghosszabb átállási időszak. „Egyrészt, hogy biztosítva legyen a csomagolások kicserélése, másrészt azért, hogy a törvény elegendő időt biztosítson a forgalmazóknak a régi áru eladásához” – magyarázta Morvai.

Kevesebb hulladék

A tárcavezető januárban hangsúlyozta, a feleslegessé vált palackok gyakran a természetben végzik, a műanyag hulladék bekerül a folyókba, onnan pedig eljut az óceánokba, s hatalmas mértékű szennyezést okoz. A lapunkhoz eljuttatott sajtóközleményben szintén kiemeli, a betétdíjas rendszer bevezetésének elsődleges célja a természetvédelem volt. Emlékeztetett, a hulladék szelektálása nem elég hatékony megoldás – így mindössze a műanyag palackok felének újrahasznosítását sikerül elérni. A zöldtárca mellett működő Környezetpolitikai Intézet (IEP) által készített tanulmányban szintén megerősítették, a hazai piacra évente körülbelül egymilliárd egyhasználatos PET-palack és körülbelül 345 millió üdítőitalos fémdoboz érkezik, a gyűjtőrendszerrel azonban csak ezek 62%-át sikerül összegyűjteni. „A többi csomagolás gyakran a természetben végezte” – figyelmeztetett Budaj. Hozzátette, a betétdíjas módszernek köszönhetően a palackok több mint 90%-át tudjuk majd ismételten feldolgozni. Az európai uniós jogszabályok értelmében 2029-re minden tagállam köteles biztosítani az üdítőitalos palackok legalább 90%-ának begyűjtését.

Beismerte, nem volt könnyű az ilyen nagyszabású projekt beindítása, de úgy véli, sikerült elérni a kitűzött célokat. „Kijelenthetjük, hogy az emberek megszokták, és a sikeresen befutott rendszernek köszönhetően Szlovákia példaként szolgálhat a környező országok számára is” – jelentette ki. Mária Trčková, a rendszerkezelő társaság vezérigazgatója megjegyezte, a visszaváltható palackok révén minden lakos hozzájárult a környezetvédelemhez Szlovákiában. „A betétdíjas rendszer jelentős változást hozott Szlovákiába – társadalmi szinten tudatosítjuk az országunk iránti felelősségünket” – tette hozzá. A 15 centes betétdíjat különösebb ellenállás nélkül fogadta a közvélemény, s az emberek a kezdeti nehézségek után fokozatosan megbarátkoztak az új rendszerrel is. Előfordul ugyan, hogy megmakacsolja magát az automata, illetve az is, hogy a sérült csomagolás miatt nem tudjuk leadni a palackot, többnyire azonban zökkenőmentes a folyamat.

Követendő példa

Január elsejétől június utolsó napjáig 2638 átvevőponton több mint 264 millió italdobozt gyűjtöttek össze. A minisztérium adatai szerint több mint 2 ezer automatát és 627 kézi szkennelőt használtak országszerte.

Közép-Európában Szlovákia lépte meg először a betétdíjas rendszer kialakítását. A Greenpeace Magyarország aktivistái pénteken egy piros masnival átkötött hatalmas bála PET-palackot vittek Palkovics László technológiai és ipari miniszternek. A környezetvédők a tárcavezető távolléte miatt a főosztályvezetőnek adták át az 55 ezer aláírást, melyben a visszaváltható palackok bevezetését követelik. A közösségi oldalon olvasható bejegyzésben kiemelik, a parlament közel másfél éve hagyta jóvá a kötelező visszaváltási díjról szóló jogszabályokat, a megvalósítás terén azonban nem történt előrelépés. „Azt akarjuk, hogy a kormány ne halogasson, hanem szorítsa rá az üdítőitalgyártókat a visszaváltós-újratöltős rendszerekre. Az eldobható kultúrával járó pazarlást ráadásul most nemcsak a hulladék, hanem a nyersanyagigény miatt is fontos lenne visszafogni. A műanyaggyártáshoz ugyanis rengeteg kőolaj és földgáz kell” – figyelmeztetnek. Magyarországon legkorábban 2023-ban kezdődhet meg a betétdíjas rendszerre való átállás.