Szlovákia elhúz a szomszédok mellett?

Nem egységesek a visegrádi országok az Európai Unió várható fejlődésével kapcsolatban, a többsebességes Európai Unióban csak Szlovákia akar határozottan a leggyorsabban integrálódó magországok közé tartozni. A napokban ezt többször megerősítette Robert Fico miniszterelnök is. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy csatlakoznánk például a Németország és Franciaország által szorgalmazott gyorsabb gazdasági integrációhoz. Szomszédjainkat elsősorban az hátráltatja, hogy még az eurót sem vezették be. „Én szeretném, ha Csehország a gyorsabb integrációt választaná, de erre sajnos nem látok esélyt” – mondta lapunknak Libor Rouček, aki a cseh szociáldemokraták színeiben volt az Európai Parlament alelnöke. Szerinte ehhez előbb csatlakozni kellene Csehországnak az eurózónához, amire a következő években kicsi az esély. Nem akar a gyors csoportba tartozni Magyarország sem, az euró bevezetését nem mérlegeli komolyan. „A többsebességes Európát el tudjuk fogadni, a kétsebességeset nem – magyarázta lapunknak a magyar kormány álláspontját Molnár Balázs Péter, a Miniszterelnöki Hivatal európai ügyekért felelős helyettes államtitkára. – A kétsebességes Európa egy magra és perifériára oszlik, az pedig az unió végét jelentené, ha több országot, köztük Magyarországot is a perifériára sorolnák.” Molnár a többsebességes Európán azt érti, hogy a megerősített együttműködés lehetőségét használnák aktívabban a „gyorsabb” tagállamok, és a „gyorsabbakhoz” később – ha úgy döntenek – csatlakozhatnak a többiek is.  „További feltétel, hogy a gyorsabb haladás ne sértse az egységes piac elvét” – tette hozzá Molnár. Az EU már eddig is többsebességes volt, állítja Tomáš Strážay külpolitikai elemző. „Az unió nem minden tagja csatlakozott az eurózónához, nem minden tagja része a schengeni térségnek, vagyis a többsebességes unióval már vannak tapasztalatok” – véli a Szlovák Külpolitikai Intézet (SFPA) munkatársa, aki hozzátette: „A többsebességes unió mellett már többsebességes Visegrádról is beszélhetünk, hiszen vannak különbségek a tagországok között." Szerinte az lenne a legfontosabb, hogy olyan területekre összpontosítsanak, amelyek nem növelik tovább a különbséget. „Lehetővé kell tenni a lehető legtöbb uniós tagország számára, hogy az integrációs magba tartozzanak, vagy bármikor csatlakozhassanak ehhez, ha úgy döntenek – magyarázta az elemző. – Nem hiszem, hogy jelentősebb hatása lenne a V4-es együttműködésre.” Ezt a véleményét arra építi, hogy a V4-es együttműködés rendkívül rugalmas. Szerinte az unió történelmében állandóan jelen volt az a megosztottság, hogy az unió a nemzetállamok erősítésével haladjon előre, vagy a „föderalizálódást”, az integrálódást erősítse. „A két trend közti küzdelmet kiélezték azok a kihívások, amelyek most érték az uniót, például a brexit vagy a menekültválság – magyarázta Strážay. – Nem szabad lineárisan értelmezni a jelenlegi helyzetet, szerintem sok tagország átértékeli a jelenlegi pozícióját, például Csehországban a szociáldemokraták célja az euró bevezetése, ugyan Lengyelországban ez már kérdésesebb.”