Szlovákia egy lépéssel közelebb került az uniós forrásokhoz

Szlovákia 2023. december 15-én nyújtotta be a helyreállítási alap negyedik kifizetési kérelmét az EB elé. A csomag teljes összege 923 millió euróra rúg, ebből azonban 125 millió euró az úgynevezett előfinanszírozás részét képezte, így a kormány jelenleg 798 millió euró kifizetésére számít.

Vita a Bizottsággal

Az előző három kérvényt még a korábbi, Igor Matovič (Szlovákia mozgalom) és Eduard Heger (jelenleg Demokraták) által vezetett kormányok idején küldték el, így ez volt az első olyan pénzügyi támogatás, amelyet az újonnan kinevezett Fico-kabinetnek kellett lehívnia. A kifizetési folyamat azonban rövidesen meg is torpant, mivel az EB 2024 februárjában úgy döntött, átmenetileg felfüggeszti a kérvény kiértékelését. A szlovák parlament ezen a napon hagyta jóvá a büntető törvénykönyv módosítását és a Különleges Ügyészség (ÚŠP) eltörlését, amit a Bizottság sem nézett jó szemmel, különösen azért, mert az utóbbi intézménynek kellett volna felelnie a lehívott források transzparens felhasználásáért. A problémára akkor a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke, Michal Šimečka figyelmeztetett. Peter Kmec (Hlas), a helyreállítási alapért felelős kormányfőhelyettes azonban azt mondta, a Bizottság pusztán néhány részletet szeretne tisztázni, ami egyáltalán nem szokatlan jelenség, például Olaszországban is hasonló események zajlottak le.

Az ügy újabb fordulatot vett, amikor a Denník N nyilvánosságra hozta Didier Reynders, az EB korábbi igazságügyi biztosának levelét, amelyet Kmecnek küldött. Reynders ebben magyarázatot követelt a szlovák kormánytól a büntető törvénykönyvvel és az Különleges Ügyészséggel összefüggő módosítások kapcsán. Példának okáért számonkérte, hogy az ÚŠP gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó ügyészei a Főügyészségre való áthelyezésük után miért nem olyan pozíciókba kerültek, ahol továbbra is az ilyen jellegű törvénysértések ügyében nyomozhatnak. A levélből az is kiderült, hogy korábban Kmecék több üzenetet is küldtek a Bizottságnak, de egyikben sem adtak kielégítő magyarázatot az aggályokra.

Az ügy nagy port kavart a szlovák közéletben, az ellenzék élesen bírálta a kormányt a kialakult helyzetért. Maga Robert Fico miniszterelnök is megszólalt a témában, aki miután látogatást tett Kmec hivatalában, azt mondta, intenzív tárgyalásokat folytatnak a Bizottsággal és Věra Jourovával, az EB értékekért és átláthatóságért felelős alelnökével, aki éppen akkor vette át a leköszönő Reynders feladatait. Fico úgy fogalmazott, szó sincs az uniós források befagyasztásról, ez pusztán az ellenzék által terjesztett hazugság. Kmec pedig állította, a Bizottsággal már csak technikai részletekről egyeztetnek a Különleges Ügyészség kapcsán.

Pozitív értékelés

A figyelmeztető levelek és tárgyalások után a Bizottság végül július 1-én, hétfőn közölte, pozitív előzetes értékelésben részesítik a kifizetési kérelmet, mivel teljesítették az ígért reformokhoz szükséges 15 mérföldkövet. A Bizottság úgy véli, a szóban forgó reformok pozitív változásokat hozhatnak a lakosság életébe, legyen szó akár a fenntartható közlekedésről, a modern oktatásról vagy az egészségügyi ellátás javításáról. Példaként kiemelték a nemrégiben elfogadott oktatási reformot, amely előkészíti a terepet az alap- és középiskolákban a korszerűbb tantervek kidolgozásához, vagy az egészségügyi reformot, amelynek köszönhetően a jövőben könnyebben elérhetővé válhatnak az orvosi ügyeletek a lakosság számára.

A döntés azonban nem jelenti azt, hogy Szlovákia azonnal hozzájuthat az említett 798 millió euróhoz. A Bizottság a közleményében kiemelte, a kérvényt továbbküldik az EU Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága elé, amelynek 4 hete lesz arra, hogy állást foglaljon a kifizetés kapcsán. Ha a gazdasági testület is rábólint a pénzügyi csomagra, akkor ismét az Európai Bizottságon lesz a sor, hogy végleg döntsön a pénz átutalásáról.

Politikai verseny?

Kmec hangsúlyozta, a pozitív előzetes értékelés is bizonyítja, hogy a tárgyalások a kormány és a Bizottság között valóban szakmai alapon és korrekt módon zajlottak. Megjegyezte, a kérvény kiértékelésének átmeneti felfüggesztésében az is szerepet játszott, hogy tisztázni kellett az új kormány prioritásait a 13. havi nyugdíj kifizetése kapcsán. Az EB elsősorban a nyugdíjrendszer fenntarthatósága miatt aggódott, de Kmec biztosította a testületet, hogy a bevezetett kompenzációs intézkedéseknek köszönhetően a jövőben sem lesznek veszélyben a hazai nyugdíjak.

Továbbá kijelentette, örülne, ha Szlovákiában a helyreállítási alap forrásainak lehívását nem politikai versengésre használnák fel.

„Nálunk létezik egy olyan tendencia, hogy összehasonlítgatjuk magunkat más országokkal, és keressük az első osztályú sikereket, illetve kudarcokat. Elfelejtjük azonban, hogy az egyes tagállamok nem ugyanarról a startvonalról indulnak”

– fogalmazott a kormányfőhelyettes, hozzátéve, az országoknak nemcsak hogy különböző számú mérföldköveket és célokat kell teljesíteniük, hanem azok nehézsége, illetve a maguk az összegek is eltérőek.

A kormányhivatal az újabb pénzügyi csomag forrásait használná fel például a hosszú távú egészségügyi ellátás megreformálására, vagy a gyermekek és a diákok mentális egészségét támogató tanácsadás fejlesztésére.

Időhátrányba kerültünk

Štefan Kišš, a PS a parlamenti képviselője szerint azzal, hogy a Bizottság csaknem fél évre blokkolta a kiértékelési folyamatot, Szlovákia hatalmas időhátrányba került a további mérföldkövek teljesítésében. Úgy látja, az Ódor Lajos vezette hivatalnokkormány „aranytálcán kínálta fel” a negyedik kérvényt a Fico-kabinetnek, amely a saját elhibázott lépéseivel idézte elő a kiértékelés felfüggesztését.

„A formalitásból, amelyről Peter Kmec beszélt, végül egy fél évig húzódó harc lett azért, hogy Szlovákia ne bukja el a pénzt. Őszintén örülünk, hogy a Bizottság feloldotta a zárolást, de értékes időt veszítettünk, mivel a kormánynak már a következő mérföldkövek teljesítésén kellenne dolgoznia. Ehelyett azonban oltaniuk kellett a tüzet, amelyet a saját maguk által okozott problémákkal váltottak ki. Most már kérdéses, be tudjuk-e magunkat hozni a következő kifizetések kapcsán”

– mondta Kišš, hozzátéve, a következő nagy próba az ötödik, 600 milliós eurós kérvény beterjesztése lesz, amit az év végéig kell kidolgozni.

Beáta Jurík (PS), a parlament európai ügyekért felelős bizottságának tagja kiemelte, a probléma nem oldódott meg azzal, hogy a Bizottság feloldotta a zárolást, mivel a koalíció továbbra is olyan törvényjavaslatokat fogad el, amelyek sértik az uniós jogszabályokat. Példaként a nemrégiben elfogadott módosítást említette, amelynek következtében a koalíció jelentősen átalakította a szlovák közszolgálati média működését, és amelyet az ellenzéki képviselők meg is támadtak az Alkotmánybíróságnál. Jurík állítja, az ehhez hasonló lépések még mindig veszélybe sodorhatják az uniós pénzek kifizetését.

(TASR)