Szlovákia az unió 5. legszegényebb országa

A szlovák lakosság az uniós átlag 77 százalékát költötte fogyasztásra, a magyar pedig csupán a 71 százalékát, ez így is 1 százalékpontos javulást jelent 2021-hez képest. Viszont idén az EU-ban rekordot döntő magyar infláció miatt összeomlott a magyar lakosság fogyasztása, a kiskereskedelem forgalma 10 százalékkal csökkent. Ilyen erőteljes inflációs és fogyasztási sokk az EU más országaiban nem volt, így reális annak az esélye, hogy a 2023-as adatok alapján Magyarország az utolsó helyre kerül.

A jólét, illetve a szegénység mérésére a közgazdászok, szociológusok több módszert is alkalmaznak, ezek közül az egyéni fogyasztás mérése az egyik legjobban használható mutató. Ráadásul az Eurostat az uniós országok fogyasztási adatait vásárlóerő-paritáson számolja, amely kiegyensúlyozza az árfolyamkülönbségből és az eltérő árszínvonalból fakadó eltéréseket, vagyis a tényleges fogyasztást mérik. A tényleges egyéni fogyasztás (AIC) azt mutatja meg, hogy vásárlóerő-paritáson számolva milyen értékben fogyasztottak javakat és szolgáltatásokat egy adott évben az emberek. A friss adatokból kiderül, hogy Románia alaposan elhúzott Magyarországtól: a románok az EU-átlag 86 százalékát költötték fogyasztásra, két százalékponttal többet, mint 2021-ben. A régióban Horvátország 76 százalékon, Szlovákia 77 százalékon, Csehország 83 százalékon, míg Lengyelország 87 százalékon állt.

Még mindig Bulgária lakossága a legszegényebb az EU-ban, az uniós átlag 69 százalékát költötték áruk és szolgáltatások vásárlására. Ugyanakkor 2021-hez képest 4 százalékponttal javult az egy főre jutó fogyasztást mérő mutatójuk. A ranglista élén továbbra is Luxemburg áll, 38 százalékkal költöttek többet fogyasztásra az uniós átlagnál.

(Tlx, Npsz)