Szlovák kormánypárti képviselőkig nyúlik az orosz hálózat

Az – azóta már deaktivált – Voice of Europe portálhoz köthető értesülésről elsőként Petr Fiala cseh miniszterelnök számolt be, a cseh titkosszolgálat, a BIS vizsgálataira hivatkozva. A miniszterelnök elmondása szerint egy, több titkosszolgálat által koordinált vizsálaton bebizonyították, hogy Oroszország egy központilag finanszírozott propagandahálózatot üzemeltet az európai közvélemény befolyásolására. A hálózat központja egy Prágában üzemelő weblap, az X-re átnevezett twitteren mintegy 180 ezer követővel rendelkező, de önálló videókat és cikkeket is megjelentető Voice of Europe. Míg a weboldal nem elérhető a bejelentés óta, a Voice of Europe X-csatornája egy rövid szünetet követően ismét publikál aktuális politikai híreket, az Unió kritikája azonban nem hangsúlyosan jelenik meg az üzenetek között.

A bejelentést tevő Petr Fiala szerint az Európai Parlamentig is eljutott a csoport tevékenysége, a külügyminisztérium szerint német, belga, francia, magyar, holland, lengyel politikusok jutottak anyagi támogatáshoz az oroszbarát nézeteik kifejtése fejében. Az oldalon megjelenő üzenetekben nincs nyoma annak, hogy bármelyik megszólaló is készpénzt kapott volna a kijelentéseiért, több, az ügyben megszólaló uniós tisztviselő azonban arra utalt, hogy a csatornán keresztül folyósított adományok akár az EP-kampány költségeinek fedezésére is alkalmasnak bizonyulhattak. Az oldal üzemeltetését Viktor Medvecsukhoz kötik – aki egy ukrajnai orosz oligarcha és bizalmas kapcsolatban áll Vlagyimir Putyinnal. A weboldal rendszeresen közölt interjúkat olyan politikusokkal, akik szkeptikus véleményeket fogalmaztak meg az Unió Oroszországgal ápolt viszonyával kapcsolatban, de ez még önmagában nem bizonyíték arra, hogy ellenszolgáltatásban is részesültek a véleményük közléséért.

A magyar szál

A titkosszolgálati művelet célkeresztjébe Magyarországon egy Budapesten üzemeltetett weboldal, a Visegrád Post került – ez egy többnyelvű, angolul, németül és franciául publikáló oldal és a hatóságok szerint része a dezinformációs hálózatnak. Almássy Ferenc főszerkesztő melett egy francia-magyar újságíró, Nicolas de Lamberterie érintett még a vizsgálatokban. A weboldal egy alkalommal minisztériumi támogatást is kapott – négymillió forintot –, de viszonylag ritkán közöl publikációkat és érdemi hatása nincs a magyarországi közbeszédre.

A Voice of Europe tevékenysége ugyanakkor érinti a radikális jobboldali Mi Hazánk mozgalmat és vezetőjét, Toroczkai Lászlót. Toroczkai interjút is adott az oldalnak, ugyanakkor határozottan tagadja, hogy a Mi Hazánk európai parlamenti kampányára biztosított anyagi források bármilyen módon is oroszországi finanszírozáshoz kötődnének – perrel is megfenyegette azt ezt sugalló ellenzéki politikust, Hadházy Ákost. Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója korábban szintén nyilatkozott a weboldalnak.

Szlovák vendégek sora

Míg Magyarországon az egyelőre nyilvánosságra hozott információk szerint politikai és közéleti szempontból viszonylag kevéssé jelentős szereplőket érint a Voice of Europe ténykedése, több szlovákiai érintett is szorosan kötődik a jelenlegi kormányhoz. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy orosz forrásokból finanszírozták a politikusok tevékenységét – elképzelhető, hogy egyszerűen a mondanivalójuk összhangban volt a portál narratívájával és ezért érdekes interjúalanyoknak bizonyultak.

Tavaly az év végén a portál Martina Šimkovičovának, az SNS által kinevezett kulturális miniszternek adott teret a nézetei kifejtésére, a közelmúltban pedig Erik Kaliňákkal, a Smer alelnökével készítettek interjút, aki a párt EP-listáján a harmadik helyen szerepel. Maga Kaliňák tegnap politikai hibaként jellemezte a megjelenését, de állítja, hogy nem volt tudatában a portál körüli problémáknak és csak eleget tett egy interjúra való felkérésnek. Milan Uhrík, a szélsőjobboldali Republika EP-képviselője és az oroszpárti nézeteket hangoztató Ján Čarnogurský, a KDH egykori alapító elnöke szintén feltűnik a csatornán. Robert Fico miniszterelnök az ügyben érintett szlovák szereplők kapcsán kijelentette, hogy azok átestek a nemzetbiztonsági átvilágításon és szinte biztosan kizárható, hogy orosz forrásokhoz jutottak volna. A cseh hatóságok egyelőre nyilvános módon nem jelezték, hogy bármelyik szlovák szereplő anyagi támogatást kapott volna a Voice of Europe csatornáin keresztül, vagy közvetve Oroszországtól.

EP-jelentőség

A cseh leleplezésnek valószínűleg nem a szlovák és a magyar európai parlamenti választásra lesz a legnagyobb hatása, a titkosszolgálat állítása szerint bizonyíthatóan Franciaország, Németország, Lengyelország és Hollandia uniószkeptikus pártjai és politikusai jutottak illegális támogatáshoz Oroszországból a kampány kapcsán. További két, meg nem nevezett országban valószínűsítik az orosz befolyást.

A cseh lépés minden bizonnyal újabb lökést ad az EP-választások előtti konfliktusoknak és aktuálpolitikai színezete is van – igaz, Prága állítja, hogy az ügy vizsgálata még 2023 tavaszán kezdődött, tekintet nélkül a kampányra. A két, radikálisabbnak tartott európai parlamenti képviselőcsoport, az ECR valamint az Identitás és Demokrácia támogatottsága ugyanis az elmúlt hónapokban növekedett, míg a hagyományosan európapárti liberálisok és zöldek tagpártjainak népszerűsége csökkent. Amennyiben a további vizsgálatok során kiderül, hogy a nagy tagállamok pártjai komolyabban érintettek a botrányban, a kihatással lesz az európaszkeptikus pártok támogatottságára is. Magyarországon a Mi Hazánk eredményeire lehet hatással a botrány, Szlovákiában pedig a szélsőjobboldali, a parlamentből kieső, de az EP-választásokon öt százalék körüli támogatottságra mért Republika eredményei múlhatnak az újabb leleplezéseken.