Szlovák és cseh lapok a nemzeti összetartozás bizottságának üléséről

A Hospodárské Noviny pozsonyi gazdasági napilap kommentárja szerint a magyarországi politikusok Szlovákia területére való "kiutazásai" rendszerint "hülye provokációnak" tűnnek. A szerdai kihelyezett ülés nem ilyen volt - állapítja meg a lap, amely szerint a találkozó egy átgondolt kampány része, amelynek az a célja, hogy "magyar politikai körletté" tegye Dél-Szlovákiát. A lap megállapítja: ez a kampány idővel egyre intenzívebb lesz, mivel "Orbán a magyar kisebbséget már a 2014-es választásokba be akarja vonni."

A szlovák Pravda független napilap "Felesleges feszültséget szított Budapest" címet viselő vezércikkében leszögezi: a kihelyezett ülés egyetlen eredménye a felesleges feszültségkeltés volt. A lap szerint Magyarország azzal, hogy nem értesítette a kihelyezett ülésről a szlovák parlamentet, jelképesen megmutatta, nem voltak őszinték a kapcsolatok javítását deklaráló legutóbbi szavai. Hozzáteszi: bár Budapest gyakran egyetlen "problémás szomszédjaként" említi Szlovákiát, ez nem fedi a valóságot, hiszen "nemrégiben Bukaresttel volt hasonló vitája."

Az Új Szó szlovákiai magyar napilap szerint "óriási médiafelhajtás, ám mindenféle zökkenők nélkül zajlott le az ülés". A napilap szerint a találkozón még a szinte teljes létszámban megjelent szlovák sajtó sem hallhatott "semmi felháborítót, még a bizottság jobbikos tagja sem adott muníciót". Az Új Szó Pavol Paska szlovák házelnöknek a kihelyezett ülés elleni tiltakozásával összefüggésben rámutat: a szlovák külügyi tárca elismerte, hogy már legalább két hete tudott az eseményről. A lap végül megállapítja: "a kihelyezett ülés ténye nem villanyozta fel a bizottsági tagokat, a testület alig fele jött el".

A Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap "A magyarok a +saját+ Szlovákiájukban üléseztek" címmel közölt kommentáló elemekkel teletűzdelt tudósítást az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának révkomáromi üléséről. "A szlovák kormánypolitikusokat nem is annyira az a tény zavarja, hogy Szlovákiában tárgyal a magyar parlament egyik szerve, hanem az, hogy a bizottság még azt a fáradságot sem vette, hogy a komáromi tárgyalását a szlovákiai magyarokkal előre bejelentse (a szlovák félnek)" - írja Lubos Palata.

A szerző rámutat: annak ellenére, hogy Sólyom László magyar államfő 2009-ben meghiúsult révkomáromi látogatása ügyében az európai bíróságok Szlovákiának adtak igazat, miszerint a schengeni övezet megléte ellenére joga volt megtiltani, hogy Sólyom szlovák területre lépjen, ezúttal a szlovákok nem folyamodtak ilyen lépéshez.

"Ennek magyarázata Robert Fico azon igyekezete lehet, hogy lerázza magáról a nacionalizmus gyanúját, amely az előző kormányciklusa idején (2006-2010) ragadt rá, amikor a kormánykoalíció tagja volt a szélsőséges Szlovák Nemzeti Párt is, és bonyolította a kormányzást" - jegyzi meg Palata.

Kifejti: bár általános volt a vélemény, hogy Fico újbóli színrelépése után - tekintettel a nacionalista Orbán Viktor kormányára - gyorsan megromlanak a szlovák-magyar kapcsolatok, semmi ilyesmi nem történt. Ellenkezőleg: Fico és Orbán első találkozójukon áprilisban új közös projektekben állapodtak meg.

A szerző felhívja a figyelmet arra is, hogy a révkomáromi ülésen a szlovákiai magyar kisebbséget csak a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja (MKP) képviselte, míg a parlamenti Most-Híd nem kapott meghívást. Idézi Bugár Béla kijelentését, hogy Budapest árulónak tartja a Híd tagjait, s a párt nem kapott meghívást Révkomáromba.

Palata emlékeztet, hogy Szlovákiában az alacsonyabb szaporulat miatt csökken a magyarok száma. Hozzáteszi, hogy ugyanez a helyzet Magyarországon is, amelynek lakossága már tízmillió alá süllyedt.