Szigorúbban büntetnék a koronavírussal kapcsolatos álhírek terjesztését

Az utóbbi hetekben egyre több információ jelent meg a sajtóban a koronavírussal kapcsolatos álhírek terjesztőiről. Az egyik legfelkapottabb hír a pöstyéni áruházban történt eseményekről szólt, amikor is a maszk- és oltásellenesek egy csoportja konfliktusba keveredett a rendőrökkel, végül három személyt is őrizetbe vettek. A Sme napilap információ szerint az incidens után pár nappal az egyik oltásellenes aktivista életét vesztette, miután megfertőződött a koronavírussal.

Politikai játékok

A járvánnyal kapcsolatos álhírek a legmagasabb politikai körökben is népszerűek. Az oltásellenesség egyik legismertebb képviselője Marián Kotleba, az ĽSNS elnöke, aki az utóbbi időben tüntetéseket is szervezett, amelyeken az embereket az óvintézkedések betartása ellen hergelte. Emellett a Smerben is akadnak olyan parlamenti képviselők, akik hozzájárulnak a vakcinaellenes közhangulat gerjesztéséhez. Közéjük tartozik például Ľuboš Blaha is, akinek a Denník N információi szerint a közösségi oldaláról eltávolítottak egy videót, amelyben több valótlanságot is állított a vakcinákról.

Hamran István országos rendőrfőkapitány keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, a Nemzeti Bűnüldöző Ügynökségen (NAKA) belül egy külön csapat foglalkozik a közösségi médiában terjedő gyűlöletkeltéssel és álhírekkel. A rendőrségnek szintén van egy olyan Facebook-oldala, ahol kifejezetten az álhírek és téves információk megcáfolásával foglalkoznak (Hoaxy a podvody - Polícia SR). Mindemellett viszont komoly nehézségekbe ütköznek, amikor az álhírek terjesztői ellen kell fellépniük.

Törvény az álhírek ellen

A helyzet megoldására Mária Kolíková igazságügyi miniszter ismertette a büntető törvénykönyv széles körű módosítását, amelyben egyebek mellett az álhírek terjesztésével is foglalkoznak. A javaslat értelmében a szlovák joggyakorlatban megjelenne egy új típusú bűncselekmény, mégpedig a „valótlan információk terjesztése”. A tárcavezető elmondása szerint így szeretnék visszaszorítani például a koronavírussal kapcsolatos álhírek terjesztését is.

„Fontos, hogy az emberek igaz információkkal találkozzanak, amikor olyan fontos ügyekben kell dönteniük, mint például az oltás felvétele”

– jelentette ki az igazságügyi miniszter.

Megjegyezte, olyan esetekben lehet szó ilyen bűncselekményről, amikor egyértelműen megállapítható egy állítás igazságtartalma. A büntetőeljárás során nagy hangsúlyt fektetnek majd a körülményekre is, tehát arra, hogy ki, milyen módon és milyen céllal terjeszti az álhíreket.

„Ha valaki azt terjeszti, hogy koronavírus elleni oltás egyenlő a chipek elhelyezésével, vagy ehhez hasonló butaságokat, akkor figyelembe kell venni, milyen módszereket használ, és milyen hatást vált ki az emberekben, és ennek alapján kell megítélni a büntetőjogi következményeket”

– tette hozzá Kolíková.

A szakmák védelme

Szintén az álhírek terjedésével kapcsolatos módosítás lenne, hogy egy újabb személyes indítékot iktatnának be a bűntények elkövetésekor. Ennek értelmében magasabb büntetést lehetne kiszabni akkor, ha a bűntény egy szakmai hivatás gyakorlása ellen irányulna.

„Így reagálunk az orvosok, a tanárok, a rendvédelmi szervek és az újságírók elleni támadásokra”

– magyarázta az igazságügyi miniszter.

Az utóbbi hetekben ugyanis többször is megtámadták vagy feltartóztatták az oltóközpontok dolgozóit, de a rendőrség például eljárást folytat a Pavol Jarčuška járványügyi szakértő elleni támadás ügyében is.

A felsoroltak mellett számos egyéb módosítást vezetnének be a büntető törvénykönyvbe. Kolíková javaslatai közé tartozik például a szexuális erőszak bűntettének átértelmezése, a drogfogyasztással kapcsolatos bűncselekmények enyhítése, vagy hogy a károsultaknak már ne kelljen akár évekig is várniuk a kártérítésre.