„Szerencsétlenkedés”: magyar vita az EP-ben

Utólag helyesnek bizonyult Orbán Viktor taktikája, hogy inkább teljes mértékben ignorálta kormánya részéről az Európai Parlamentben szerda este lezajlott vitát Magyarországról. Az esemény ugyanis jelentős érdektelenség mellett zajlott, jellemző módon az eredetileg este negyed hétre tervezett napirendi pont elé (amit eleve kevesebb mint egyórásra terveztek) az utolsó pillanatban még beszúrtak egy brexitről szólót is. Így nem csoda, hogy meglehetősen foghíjas széksorok között zajlott a magyar jogállamiság megtárgyalása. Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter külügyminiszter jelenléte csak indokolatlanul megemelte volna az esemény jelentőségét a magyar kormány szempontjából, ezt pedig nyilván el akarta kerülni a miniszterelnök. Főleg, hogy maga az esemény is csak afféle „kibeszélő show” volt, mert szavazás, határozat elfogadása eleve nem képezte a napirendi pont részét.

Belharc a vitából

A gyér érdeklődés miatt ráadásul az egész vita egy kicsit a magyar EP-képviselők belharcának tűnt, lévén a legnagyobb arányban ők szólaltak fel. Deutsch Tamás eleve az EP-választási kampány részének nevezve próbálta ignorálni a vita jelentőségét – ez azért érdekes, mert eközben Budapesten ma már nincs olyan kormányzati esemény, ahol a megszólalók ne térnének ki a közelgő választásra. Deutsch a szokásos kormányzati paneleket felvonultatva arról beszélt, hogy a „bevándorláspárti erők” támadják Magyarországot az emberi jogi mezbe öltöztetve, mivel van egy olyan ország Európában, melynek lakói nagy számban és párthovatartozástól függetlenül mondtak nemet már többször is a bevándorlásra. Deutsch megismételte, hogy a bevándorlás ügye több évtizedre előre meghatározó sorskérdés lesz Európában. A Fidesz EP-képviselője szerint Frans Timmermans, az Európai Bizottság szocialista alelnöke eleve nem vehetett volna részt a vitán, mert jelenleg már hivatalosan is elnökjelöltje a következő bizottságnak.
 

Standard eljárás

Timmermans tagadta, hogy „kipécézték” volna Magyarországot: „Nem arról van szó, hogy harcot folytatunk egy tagállam ellen, amely nem akar migránsokat befogadni, pusztán azon kötelezettségek betartásáról van szó, amelyeket Magyarország maga vállalt. Pontosan úgy járunk el, mint minden más ország esetében, se többről, se kevesebbről nincs szó”. A holland politikus nagyon aggasztónak nevezte, hogy egy európai uniós tagállamban megtörténhet, hogy a kormány arra kényszerít egy egyetemet, hogy másik országba költözzön. 

Timmermans kitért a korrupció magyarországi állapotára és az új közigazgatási bíróságokra is. Utóbbiakkal kapcsolatban a fő aggodalom, hogy miközben ezek járnak majd el minden, az államot érintő ügyben, közvetlenül az igazságügyi miniszter alá tartoznak majd és a bírók egy része korábbi köztisztviselő lesz. Az ügyben az Európa Tanács alá tartozó Velencei Bizottság jelenleg is vizsgálatot folytat. „Magyarország szuverén döntés alapján vált az EU részévé, így természetesen az unió normáinak betartását is vállalta, a bizottság feladata pedig az, hogy ezt vizsgálja” – mondta a testület alelnöke.

Melania Ciot, az EU soros elnökségét betöltő Románia európai ügyekért felelős államtitkára felszólalásában csak általában beszélt arról, hogy az EU tagállamainak és intézményeinek védeniük kell a jogállamiságot és a közös értékeket. Az egyelőre lagymatag román hozzáállás egyébként igazolhatja az Orbán-kormány reményeit: az év első felében, amíg – az egyébként szocialista – román vezetés alatt áll az EU, a jogállamisági ügyeket nem fogják feszegetni, így a Magyarországgal és Lengyelországgal szemben az EU- alapszerződés 7. cikkelye szerint elkezdett eljárás sem halad előre túlzottan.

Az erről szóló különjelentést összeállító, zöldpárti Judith Sargentini nem véletlenül sürgette az eljárás napirendre vételét az európai állam- és kormányfőket tömörítő tanácsban, hiszen ez a legfőbb döntéshozó szerv. „Magyarország a tekintélyelvűség útján sodródik” – mondta, hozzátéve: „a bátor magyar tüntetők és a nemzetközi megfigyelők ezzel tisztában vannak, és ideje, hogy a tanács is felismerje ennek a fontosságát. A társországok tétlensége arra bátorítja Orbánt, hogy folytassa antidemokratikus útját”.

Nem kellett sokat várni a riposztra: a volt jobbikos, mára egyértelműen Fidesz-pártivá váló Morvai Krisztina a kevés megjelent képviselőn élcelődve azt mondta, még az EP-ben sem kíváncsiak „Sargentini szerencsétlenkedésére”, akinek a „támadása Magyarország ellen láthatóan elbukott”.

Az utolsó magyarügy?

Kis magyar abszurdként ugyanakkor a kormánnyal mára mindenben szembefordult Jobbik EP-képviselője, Balczó Zoltán felszólalásában arról beszélt, Orbán Viktor „kiszabadította a gyűlölet szellemét a palackból”, a rendszere korrupt és „hűbéri láncolatra épül” és fokozatosan lebontja a demokrácia intézményeit. Az MSZP-s Szanyi Tibor megszólalásig hasonló tónusú beszédében úgy fogalmazott, Orbán a szovjet blokk legvidámabb barakkját Európa siralomházává alakította. Szerinte az egyetlen jó hír, hogy „a nemzeti demokratikus ellenállás fokozódik”.

Jávor Benedek (Párbeszéd) és Niedermüller Péter (DK) a hiányzó Orbán Viktoron élcelődött, mindketten úgy vélték, a kormányfő megfutamodott a rendszerével szemben megfogalmazott kritikáktól.

A vita után Deutsch Tamás tartott még egy értékelő sajtótájékoztatót, ezen az MTI szerint úgy fogalmazott, „tőről metszett” politikai összecsapás volt az EP bevándorláspárti többsége és az EP-ben jelenleg kisebbségben levő, a bevándorlást elutasító politikai erői között. Deutsch szerint a magyar kormánnyal szemben megfogalmazott kritikák egyrészt „szemenszedett hazugságok”, másrészt „olyan állítások, amelyeknek közük sincs a valósághoz”.

Az EP-választásig minden valószínűség szerint ez volt az utolsó „magyarügy” a parlament napirendjén, a következő testület politikai összetétele vélhetően jelentősen különbözik majd a mostanitól, ez nyilván az Orbán-kormánnyal szembeni hozzáállást is meghatározza.