„Számon fogjuk kérni a Híd ígéreteit”

2010 nyarától a párt elnöke. Mikért értékeli az eltelt fél évet? Mi az, amit sikerült megvalósítania elképzelései közül, és mit nem?
Két részre lehet osztani ezt az időszakot: a helyhatósági választásokig, illetve az utána következő időszakra. A választásokig három fő feladatom volt. Az első, stabilizálni az MKP tagságát, megakadályozni, hogy elmenjenek az emberek. A második, hogy a helyhatósági választásokra felkészüljünk megfelelő számú és hiteles jelölttel. A harmadik pedig az, hogy parlamenten kívüli pártként is megjelenítsem az MKP-t, és szakmai véleményeket tegyünk le az asztalra. Ezt a három feladatot nem végeztük rosszul, néhány területen sikereket is elkönyvelhettünk. A párttagság nem csökkent, a párt konszolidálódott, a helyhatósági választásokon sikerült tisztességes eredményt elérni, és néhány kérdésben szakmai területen a közvéleményt is megszólítani. Tavaly júliusban maximum egy egyéves elnökség feladatai fogalmazódtak meg, tehát ennél nagyobb terveim nem is lehettek.

Tény, hogy az MKP az önkormányzati választásokkal visszatért, illetve megelőzte fő riválisát, a Hídat. Nem veszélyes viszont a párt számára, ha túlértékeli ezt az eredményt? Elvégre érzékeny veszteségek is érték az MKP-t, kevesebb képviselőt küldött a testületekbe, mint négy éve, főként a városokban.
Nem értékeljük túl. De hibás kiindulópont, ha a 2006-os eredményekhez hasonlítjuk az MKP mostani eredményét. Ez így nem vethető össze, akkor nem volt kihívója az MKP-nak, csak függetlenek indultak a párttal szemben. Nyilvánvaló, hogy most, amikor Dél-Szlovákiában volt kihívója a pártnak, ezt az eredményt nem lehetett megismételni. Sikernek tartjuk az eredményt, jelöltjeink nem azért lettek megválasztva, mert ettől valamiféle kormányzati előnyöket remélnek az emberek, hanem azért, mert vállalták az MKP-logót, ami most nem volt olyan fényes, mint négy évvel ezelőtt. Helyi szinten tehát hiteles emberek alkotják az MKP-t. Ez megerősíti az MKP egészének a hitelét is.

Az ön által említett három feladat közül úgy tűnik, a harmadikban, a szakmai munka terén teljesít a leggyengébben a párt – persze ez évek óta létező probléma. Az utóbbi időben főként a sajtóban megjelent írásokra reagálnak. Mennyire jó a követő magatartás a kezdeményezéssel szemben?
Egy parlamenten kívüli párt kezdeményezési lehetőségei jóval kisebbek – nem terjeszthetünk elő törvénytervezeteket, csak véleményeket fogalmazhatunk meg: mit várunk el a kormánytól, illetve mit tennénk, ha parlamenti párt lennénk. Ezért kényszerülünk kívülről bekiabálni a pályára, de a vélemény, amit megfogalmazunk, szakmai téren szerintem megállja a helyét.

Nem gondolja, hogy a szakmai vonal továbbra is a párt Achilles-sarka?
Kétségtelenül van mit javítani, de nem hiszem, hogy elmaradnánk a többi párt mögött, néhány területen a kormánypártoktól sem maradunk el.

A 2010-es évet önkormányzati sikerrel zárták, ám legközelebb csak 2013 végén lesz választás. Addig mivel kívánja láttatni magát a párt?
A kérdés a párt aktivitási lehetőségére vonatkozik, ami nagyon széles. Nekünk parlamenten kívüli véleményformáló erőnek kell lennünk, és ez a kormány nagyon sok teret ad nekünk, hogy véleményt mondjunk. Kiderült ez például a nyelvtörvény módosítása kapcsán is, ahol a mi véleményformálásunk nélkül elég hamis képet kapott volna a szlovákiai magyar közvélemény a jogszabály valós állapotáról. Tartok tőle, hogy ez a többi kisebbségi kérdésben is így lesz. Másrészt: előttünk van a tisztújítás, előttünk van a népszámlálás, előbbi ránk nézve egy kötelező feladat, utóbbi egy közösséget érintő közös feladat, melyet meg kell oldanunk. Emellett mivel a politizálásunk a helyi, megyei és az európai szintre korlátozódik elsősorban, ezért a következő elnökség nagy feladata az lesz, hogy azt az erőt, ami helyi önkormányzati szinten megjelent, sokkal jobban integrálja a párt munkájába, mint eddig bármikor. Az MKP polgármesterei eddig önállóan és átfogóbb koordináció nélkül végezték a munkájukat. Most egy nagyon komoly lehetőség van arra – idő és energia is van rá –, hogy az országos politikát a polgármestereinkkel és helyi képviselőinkkel közösen alakítsuk ki, és őket is megpróbáljuk a lehető leginkább összekapcsolni a párt egészének céljaival és munkájával, és egymással is. Ugyanez érvényes a megyei politizálásunkra is. Nagyon jól tudjuk, hogy az MKP először épp megyei szinten, 2001 és 2005 között Nyitra megyében vallott kudarcot. Ennek az egyik oka az volt, hogy a megyei politizálással az országos elnökség szinte egyáltalán nem foglalkozott,  csak a problémák medializálása után.

Magyarán centralizálnák a párt munkáját?
Nem, koordinálnánk. Semmiképpen sem kívánunk centralizálni. Intézményes kereteket szeretnénk kialakítani ahhoz, hogy ez a munka összhangban legyen az MKP országos és helyi célkitűzéseivel.

A kormány tevékenységével szembeni kritika várhatóan főként a kisebbségi kérdéskört fogja érinteni. Annak idején ön is kormánypárti politikus, államtitkár volt, tudja, mit, mennyit lehet elérni a szlovák koalíciós partnereknél. A túlzott kritikának nem lehet az az eredménye, hogy túlzott elvárásokat ébreszt?
Csak a kormányprogramból indulunk ki. Most már nem tartom fontosnak folyamatosan rámutatni arra, hogy nem sikerült bevinni a kormányprogramba a kollektív bűnösség elvének eltörlését, vagy a dunaszerdahelyi szurkolóverés kivizsgálását. Ezeket a kérdéseket már nem emlegetjük, a kormányprogramban viszont van egy-két kardinális dolog. A Híd képviselői a helyhatósági választások előtt előszeretettel ismételgették, hogy mit fognak elérni a szlovákiai magyarok számára idén. Ezeket fogjuk figyelemmel követni és számon kérni.

A kormány kritizálásának másik fontos iránya a kabinet gazdasági és szociális intézkedései. Az MKP reakciói alapján úgy tűnik, mintha ezen a téren egy balos elmozdulás szemtanúi lennénk. Ebben van valami tudatosság, tehát az MKP szakít jobboldali gazdasági felfogásával, vagy csak azért teszi ezt, mert balról érdemes és népszerű kritizálni a kormányt?
Tudatos. Nem nevezném ezt balos elmozdulásnak, de markánsabban szeretnénk felvállalni a kisember gondjait. Azért is tudatos, mert hasonló szemszögből próbálják ezt megfogni más jobboldali európai konzervatív pártok is, például a német CDU, vagy még inkább a CSU...

...vagy a Fidesz.
Igen, vagy a Fidesz. Ezek azt mondják ki, hogy a piacgazdaság melletti társadalmi szolidaritás ugyanolyan érték, mint maga a piacorientált gazdaság és a vállalkozótámogató politika. Ilyen szempontból a kisember gondjai az MKP gondjai kell, hogy legyenek. Manapság sokat hallani arról a szomorú tényről, hogy az ország kétharmada egyénileg havi 500 euró alatti jövedelemből él. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagynia egy országos politikai pártnak.

Ideológiai-politikai szempontból ez az út akár közelebb vihet 2014-ig a Smerhez is?
Nem hiszem, mert ami politizálásunk első pillérét, a kisebbségi jogokat illeti, ott elég élesen a Smerrel szemben kell megfogalmaznunk céljainkat. A nemzetiségi vonal nem engedi meg, hogy közelebb kerüljünk a Smerhez, az viszont lehet, hogy szociális kérdésekben lesznek álláspontjaik, amelyek hasonlóak lennének a Smer álláspontjaihoz.

A párt kritikusai szerint az MKP az utóbbi időben egyre szervilisebb a Fidesszel szemben. A szlovákiai magyar választók egy részének ez pozitívum, mások szívesebben látnának függetlenebb politizálást.
Az MKP a Fidesz fő szlovákiai partnere. Viszont például a kettős állampolgárságnál többször is elmondtuk, hogy kedvezőtlen volt az időzítés. A médiatörvénynél sem probléma számunkra kijelenteni, hogy úgy tűnik, magasak a büntetések, illetve vitás lehet, mennyire pontos azok kirovásának megfogalmazása. Észre kell viszont venni, hogy a szlovák közvélemény egységesen ront rá a Fidesz-KDNP kormányra, ezért sem tartom szükségesnek, hogy mi ebben részt vegyünk.  Ez nem csak arról szól, hogy a médiatörvényt és a Fideszt kritizálják Szlovákiából, érzésem szerint arról is szól, hogy hosszú időn keresztül Szlovákia volt az, amelyet kívülről, európai szintről kritizáltak, és ebben Magyarország is aktívan részt vállalt, s most mintha törlesztés indulna be a szlovák közvéleményben a médiatörvényen keresztül. Sokan Szlovákiában túllihegik ezt a témát, mi semmiképpen sem akarunk ezek közé tartozni.

Tehát ön szerint nem okoz problémát önöknek akár nyíltan is kritizálni valamiért a Fideszt?
Ha szükség van rá, természetesen nem. De a már említett partneri viszony nem erről szól. Mi elsődlegesen arra összpontosítunk a magyarországi politika egésze irányában, hogy a jószomszédi kapcsolatok építése – ami evidensen a Fidesz célja – ne a szlovákiai magyarok itteni helyzetének kárára valósuljon meg. A kormányfői találkozó sajtótájékoztatóján a kettős állampolgárságot leszámítva láthatóan kerülték a kényes témákat. A mi feladatunk elsődlegesen az, hogy ha kell, akkor a Fidesznél is folyamatosan szinten tartsuk, hogy a jó szomszédi viszony fontos, de ez nem mehet a kárára annak, hogy a mi ügyeinket félreteszik és az államközi kapcsolatok mosolydiplomáciába csúsznak át.

Egy dolog, hogy az MKP mennyire hallatja hangját, a másik, hogy a Fidesz mennyire figyel a határon túli magyar pártok véleményére? Benyújtása előtt megvitatták például a Bethlen Gábor Alapról szóló törvény tervezetét?
Megkaptuk a javaslatot, véleményeztük is, viszont itt figyelembe kell venni, hogy az erdélyi vagy a vajdasági véleményekre is figyeltek, nem csak a miénkre. Folynak a konzultációk.

A szavazati joggal kapcsolatban is?
Azzal még nem. Az a KMKF január végi ülésének témája lesz.

Mi lesz az MKP álláspontja?
Megvárjuk a javaslatot, de az egységes álláspont kialakításához szükség lesz az elnökség véleményére is. Egyébként nem egy európai uniós ország biztosít szavazati jogot határon túli állampolgárainak, úgyhogy nem egy szokatlan javaslatról van szó.

És mi a személyes véleménye?
Mint volt külügyi államtitkár tudom jól, hogy nem egy EU-s ország ad szavazati jogot a külhoni állampolgárainak. Ilyen szempontból közelítem meg a kérdést. Ugyanakkor előre borítékolható, hogy a szlovákiai közvélemény, erre a kérdésre is ingerülten reagál majd. Ezért fontosnak tartom, hogy a szlovák–magyar tárgyalásoknak ez a kérdés is a témája legyen. Ha ez aktuálissá válik, akkor a magyar diplomáciának ezt a kérdést az Európai Uniós belül is rendeznie kellene.

Hogyan értékeli a Radičová-kormány munkáját?
Beigazolódott, hogy ez nem négypárti koalíció, hanem legalább hat szubjektum alkotja. Ez nehezíti a kormányzást. Emellett hiába állítja a miniszterelnök asszony, hogy nem baj, hogy nincs mögötte egy erős párt, szerintem ez nagy hátrány. A Hayek-ügy a példa erre, többször is visszakoznia kellett, kijelent valamit egy miniszter, aztán egy pártelnök, és végül mást mond ugyanarról a miniszterelnök. Végül a pártokon múlik, hogy lecserélnek-e egy államtitkárt, a miniszterelnök befolyása kicsi. Radičová pozíciója gyöngébb, mint bármelyik miniszterelnök eddig Szlovákiában. Talán kicsit az Obama-effektus is közrejátszik ebben, vagyis nagyobbak az elvárások, mint a lehetőségek.

Reménykedik az MKP az előrehozott választásokban?
Nem biztos, hogy ez nekünk jó lenne, erről megoszlanak a vélemények párton belül. Meg kellene várni, hogy mire képes ez a kormány, a Most-Híddal együtt. Félreértés ne essék, nem az a célunk, hogy nemzetiségi téren ne legyen sikeres a kormány, ha valami fontosat elér a Híd, azt üdvözölni fogjuk, eddig viszont még jócskán akad bírálnivaló.

Mi várható a párt tavaszi tisztújításán?
Szeretnénk ezen mihamarabb túl lenni, mivel az ilyen kongresszus mindig turbulenciákat vált ki. A fiatalításra továbbra is szükség van elnökségi és régiós szinteken is. Az ilyen közgyűlés mindig politikai irányt is szab, ezért új politikai célok megfogalmazására is számítani lehet.

Az alsó struktúrák is támogatják a fiatalítást?
Megvan az igény a további változásokra. Nagyon komoly, az MKP szekerét régóta húzó emberek mondják, hogy új embereket kell bekapcsolni a munkába. A frissítés és újítás zálogát pont abban látom, hogy a párt meghatározó regionális személyiségei mondják azt, hogy erre szükség van – aminek én külön örülök.

Egy napokban megjelent markáns vélemény szerint meg vannak számlálva a napjai az MKP élén.
Ez a téli uborkaszezon eredménye, egy internetes oldal ezzel akarta növelni az olvasottságát. Emellett lehet, hogy lesz kihívóm a közgyűlésen, ott majd kiderül, hogy kinek van támogatottsága. De ha már a járási közgyűléseken azt fogom érezni, hogy nincs kellő támogatottságom, akkor gond nélkül félreállok az MKP jövője érdekében. Emelt fővel állok a küldöttek elé és a munkát folytatni szeretném.

Mózes Szabolcs - Veres István