<p>Legalább negyven politikust és újságírót hallgatnak le Daniel Lipšic belügyminiszter tudtával – jelentette ki tegnap Igor Štefanov SNS-es képviselő, volt építésügyi miniszter, aki ellen a rendőrség a hírhedt faliújságtender miatt akar bűnvádi eljárást indítani.</p>
Štefanov hallomásai – a Híd minisztereit is megfigyelhetik
Arról, hogy a hatóságok az egykori miniszter mentelmi jogának felfüggesztését kérik, Lipšic beszélt még március elején. Štefanov szerint azért, mert tudomást szerzett róla, hogy az SNS a lehallgatásokkal kapcsolatos információkat akar nyilvánosságra hozni, így gyorsan lépett, hogy elterelje a figyelmet a botrányról. A belügyminiszter viszont ennek ellenkezőjét állítja: az SNS képviselője ilyen pletykákkal próbál védekezni.
Štefanov nem konkretizálta, kiket hallgatnak le, kinek a parancsára és milyen céllal. Azt mondta, csak arról tud, hogy 40 ellenzéki és koalíciós képviselőt, illetve néhány újságírót hallgatnak le. Hogy ezt a számot honnan vette, nem árulta el.
Sejtenek ezt-azt a politikusok
A honatyák többségét egyébként nem lepték meg a lehallgatásról szóló információk. Azt állítják, korábban is terjedtek ilyen hírek, de soha senkinek nem volt annyi bizonyítéka, hogy a hatóságokhoz fordulhasson.
Bugár Béla, a Híd elnöke elmondta, ha a lehallgatást az illetékes bíróság engedélyezte a rendőrségnek, akkor minden rendben. „Az viszont nagyon komoly probléma lenne, ha enélkül hallgatnak le bárkit. Egyértelmű választ akarok a belügyminisztertől arra, hogy ha lehallgatják pártunk valamelyik miniszterét, akkor mi alapján. Másfél hónapja hallottam először az állítólagos lehallgatásokról. Azóta próbálok információkat szerezni ahhoz, hogy konkrét dolgokat is nyilvánosságra hozhassak az ügyről” – mondta.
Parlamenti körökben állítólag az is terjeng, hogy a Híd minisztereinek telefonbeszélgetéseit a lehallgatást szabályozó törvény (166/2003) 3. paragrafusa szerint figyelik meg. Ez teszi lehetővé a lehallgatást azokban az esetekben, ha veszélyeztetve van az ország biztonsága. Arra a kérdésre, hogy a Híd minisztereit illegálisan, vagy pedig az említett paragrafus alapján hallgatják-e le, Bugár nem akart válaszolni, mondván: nincsenek olyan információi, melyek alapján bármit is bizonyítani tudna.
Robert Fico, a Smer elnöke azt mondja, legutóbb 2010 szeptemberében hallott a lehallgatásokról, a főügyészválasztással összefüggésben. „Elhihetik, ha lennének bizonyítékaink, akkor azonnal sajtótájékoztatót hívnánk össze. De ez nagyon komoly ügy és komoly vád, bizonyítékok nélkül, ilyen-olyan információk alapján nem léphetünk” – mondta tegnap Fico.
Iveta Radičová kormányfő szerint ha valakinek tudomása van az illegális lehallgatásokról, akkor a hatóságokhoz kell fordulnia. „Főként ha parlamenti képviselőről van szó. Ellenkező esetben nagyon meg kellene gondolnia, mit mond” – közölte a kormányhivatal sajtóosztálya Radičová véleményét.
A belügy szerint csak legális lehallgatások vannak
Lipšic tegnapi sajtótájékoztatóján leszögezte, amióta a minisztérium élén van, rendszeresen ellenőrzik a lehallgatásokat és garantálja, hogy csakis bírói engedéllyel kerülhet sor rá. Arra a kérdésre, hogy a lehallgatott személyek közt politikusok és újságírók is vannak-e, nem akart válaszolni. „Nem tudom, és nem is akarom tudni, hogy kit hallgatnak le. A lényeg, hogy mindegyik lehallgatás legális” – nyilatkozta. Štefanovnak azt üzente: „Szokja meg, hogy az idők változnak, és a rendőrség már nem riad vissza olyan ügyek kivizsgálásától sem, amelyekben politikusok a gyanúsítottak.”
Volt, van és lesz
Milan Žitný biztonsági elemző leszögezte: nem lepné meg, ha politikusok, újságírók telefonbeszélgetéseit is figyelnék a hatóságok, szerinte „mindig is lehallgattak, lehallgatnak és a jövőben is lehallgatnak majd” embereket különböző rendőrségi vizsgálatok kapcsán.
Ugyanakkor meggyőződése, a jelenleg hatályos törvény nagyon szigorú szabályokhoz köti ezt a hatósági eljárást, hogy a minimálisra csökkentse a visszaélés lehetőségét. „De a lehallgatásokat is emberek végzik, akik tévedhetnek, akik nemegyszer lefizethetőek, így teljesen semmit sem lehet kizárni. Véleményem szerint viszont a törvények kellőképpen védik a lakosság alapvető emberi jogait.”
A lehallgatásról szóló törvényt 2003-ban módosították, nem sokkal azután, hogy kiderült, a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) három ügynöke engedély nélkül hallgatta le a Sme napilap újságírójának telefonbeszélgetését Pavol Ruskóval, az ANO elnökével. A lehallgatásokat az SIS és a rendőrség végezheti, de kizárólag bírósági engedéllyel, és csak olyan mértékben, amilyenre a bíróság engedélyt adott.
További részletek pénteki nyomtatott kiadásunkban.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.