„Sose volt ilyen állapotban az igazságszolgáltatás“

„Egyre erősödnek a politikai és személyi befolyás növelésére utaló jelek az igazságszolgáltatásban, erre célirányos törvénymódosításokat is felhasználnak“ - áll az intézet jelentésében. A szerzők szerint több vitatható ítélet is született bírókat és politikusokat érintő peres ügyekben, példaként Štefan Harabin igazságügyi miniszter sajtópereit említik. A jelentés nyilvánosságra hozása után további két ítélet született, ami megerősíti az IVO állításait.

Harabin ügyét tárgyalta - megbüntették
Szerdán a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsa elmarasztalta Anna Benešovát, a pozsonyi kerületi bíróság bírónőjét, és alacsonyabb szintű bíróságra helyezte őt, mert a vád szerint nem engedélyezte hangfelvétel készítését egy tárgyaláson.
A bírónő állítja, hogy nem adott ki ilyen utasítást. Úgy véli, felfüggesztése és a fegyelmi eljárás hátterében Štefan Harabin korábbi igazságügyi miniszter áll, akit azóta megválasztottak a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Benešová tárgyalta ugyanis Štefan Harabin két sajtóperét, és a kerületi bíróság vezetése előre szerette volna tudni, milyen ítélet születik. „Már 36 éve vagyok bíró, nekem ne mondja meg senki, hogyan vezessem a tárgyalást“ - jelentette ki Benešová. A következő napon elfogultság miatt panaszt tettek a bírónő és az általa vezetett tanács ellen, szerinte azért, hogy elvegyék tőle a két ügyet.

Sírva kért bocsánatot a fegyelmi miatt
A hangfelvétel készítésének állítólagos megtiltása miatt Gabriela Šimonová, a kerületi bíróság elnöke tett panaszt Benešová ellen. Benešová állítja, Šimonová sírva kért tőle bocsánatot a fegyelmi eljárás megindítása miatt, és azt mondta, ha nem teszi meg, elveszti funkcióját. A bíróságok vezetőit az igazságügyi miniszter nevezi ki és váltja le. Štefan Harabin elégedett volt a döntéssel, szerinte a bírónő csak el akarja terelni a figyelmet fegyelmijéről. „A bírónőnek bocsánatot kellene kérnie az emberi jogok megsértéséért, ne terelje el a figyelmet ártatlanok megvádolásával“ - áll Štefan Harabin állásfoglalásában. Az ítéletet nem érti Zuzana Wienk, a Fair-Play Szövetség igazgatója sem. „Az ítélet szerintem teljesen abszurd, figyeltem a fegyelmi tárgyalás, és csupa ellentétet láttam a tanúvallomásokban, nem hallottam, hogy a tanács bármelyik tagja megerősítette volna, hogy Benešová tényleg megtiltotta a hangfelvétel készítését“ - jelentette ki Wienk. Benešová szerint a szlovák igazságszolgáltatás még soha nem volt ilyen rossz állapotban. „A jó bírók egymás után hagyják el a testületet, mindenki döntse el, hogy ez mire utal“ -jelentette ki.

Soročina versus Sme?
Csütörtökön első fokon ítélet született a Ján Pipta egykori országos rendőrfőkapitány által indított sajtóperben, a Sme napilap kiadójának 3 millió koronát kell fizetnie, mivel a Joj televízió egyik műsorára hivatkozva leírta, hogy egy titkos jelentés szerint Pipta cigarettacsempészésbe keveredett. Piptát még 2001-ben váltotta le Ivan Šimko akkori belügyminiszter, ezután hazatért Szobráncra, az ország keleti részébe. Pipta és a Sme ügyét a szobránci járásbíróság tárgyalta, elnöke Jozef Soročina. Őt Štefan Harabin (HZDS) korábbi igazságügyi miniszter példaként állította a többi bíró elő, Daniel Lipšic (KDH) korábbi igazságügyi miniszter azonban felfüggesztette őt funkciójából, mivel biztosítási csalással gyanúsították. A csütörtöki bírósági tárgyalásra nem akarták beengedni a Sme újságíróit, arra hivatkozva, hogy ezt Soročina megtiltotta. Erre a tiltásra hivatkozott az ügyet tárgyaló Gabriel Štefanič bíró is. Az újságírót csak azt követően engedte be a tárgyalásra a bíróságon szolgálatot teljesítő rendész, hogy ezt végül Soročina engedélyezte.
Jogászok szerint Soročina eljárása jogsértő, a nyilvánosságot csak indokolt esetben lehet kizárni a tárgyalásról. „A nyilvános tárgyaláshoz való jog a demokrácia egyik alappillére - állítja Ivan Vanko ügyvéd. - A bíróság elnöke nem avatkozhat bele ilyen módon a büntetőjogi vagy polgári peres eljárásokba.“ (lpj, sme, t)