Sok gyenge pontja van a „lex merénylet”-nek

A „lex merénylet” névre hallgató csomaggal rögtön első pontként a ma kezdődő parlamenti ülésen foglalkoznak. A kormánykoalíció a változásokat gyorsított eljárásban szeretné elfogadni. Míg a javaslatcsomag szerdai bemutatásának híre még viszonylag gyenge visszhangot váltott ki, minél több részlet derül ki a tervezett változásokból, annál több a megfogalmazódó kétség is.

Biztonság vagy járadék?

A csomag előkészítése a Robert Fico miniszterelnök elleni, május közepén elkövetett merénylett követően zajlott, a változásokat több tárca bevonásával, de a nyilvánosság teljes kizárásával készítették elő. Az intézkedések pontos tartalmát titokban tartották múlt hét szerdáig, mikor a kormány nem csak rábólintott a változásokra, de arról is határoztak, hogy minél gyorsabban szeretnék átültetni a gyakorlatba a változásokat.

A csomag elsőre legfurcsább pontját a kiemelt védelem és életjáradékra való jogosultság kiterjesztése jelenti. Bár a törvénymódosítás után elméletileg az államfők mellett a múltbéli miniszterelnökökre is vonatkozik majd az élethosszig járó védelem és az életjáradék, a kritériumokat annyira szigorúan állapították meg, hogy csak Robert Fico tesz nekik eleget. Mikuláš Dzurinda és Vladimír Mečiar ugyan több választási időszakban is ténykedtek miniszterelnökként, de nem sikerült két négyéves mandátumot kitölteniük.

A kormánykoalíció védett ingatlanba terelné az államfőt, a miniszterelnököt és a házelnököt is, 11 objektumot jelöltek ki a védelemre. Érdekesség, hogy Peter Pellegrini államfő a hétvégi beiktatását követően közölte, hogy továbbra is korábbi, bérelt házában szeretne lakni – amelynek a helyét a nyilvánosság pontosan tudja, mivel a kampányidőszakban egy botrány is kötődött az ingatlanhoz. Az egyedüli gyakorlati változásnak így az számíthat majd, hogy a parlamenti pártok elnökei is igényt tarthatnának a védelemre.

Tüntetés és büntetés

A javaslatcsomag a politikusok védelme mellett a demonstrációkkal és a gyűlöletbeszéddel is foglalkozik majd. A tervek szerint jövőben nem lehetne a politikusok lakása mellett tünetni, távolabb kerülnének a tüntetések az államfői székhelytől, a kormányhivataltól, de a bíróságoktól is. Tiltott helyszínnek számítanának a politikusok magáningatlanjai, mivel az elmúlt időszakban elharapódzott szokás szerint a lakásokhoz vonultak ki a tüntetők – például olyan szemléltető eszközökkel, mint az akasztófa. A múltban rendeztek már demonstrációt Robert Fico lakásánál, de Igor Matovič és Zuzana Čaputová is találkozott a jelenséggel.

Míg korábban a hatóságoknak csak nagyon korlátozott eszközei akadtak a demonstrációk betiltására, a rendőrség újabban önkényesen megtilthatná a kockázatosnak minősített ellentüntetéseket, amelyeken a hatóságok megítélése szerint felmerül az erőszak veszélye.

A törvénycsomag részét képezi az online fórumokon jelentkező gyűlöletkeltő megnyilvánulások erősebb szankcionálása. A kormány indoklása szerint a vulgáris és durva sértések elleni fellépésre a nagyobb társadalmi polarizáció miatt van szükség. A vétség kapcsán kiróható bírságok felső határát 1000 euróra emelték – ez tízszer nagyobb, mint a korábbi szankciók. Nem kizárt, hogy a későbbiekben még több szigorítást jelentenek be, Matúš Šutaj Eštok (Hlas) belügyminiszter és Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszter is utalt egy „lex merénylet kettő” csömagra, amely elsősorban a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen lép majd fel.

Parázs vita

Bár az ellenzék egy része sem vitatja, hogy a politikusok fokozottabb védelmére szükség van, a javaslatok módját és kinézetét már megkérdőjelezik. Michal Šimečka, a Progresszív Szlovákia (PS) elnöke a Robert Kaliňák (Smer) védelmi miniszterrel folytatott hétvégi televíziós vitáján kijelentette, nem érti az intézkedések értelmetlenségét. A PS kifogásolja, hogy a kormánykoalíció gyorsított eljárásban döntene a csomagról, de azt sem látják megalapozottnak, hogy a merénylet ürügyén biztosítják az életjáradékot a jelenlegi kormányfő számára. Šimečka a tüntetések korlátozásának margójára megjegyezte, Szlovákiában már harminc éve zajlanak különféle demonstrációk, következmények nélkül. Kaliňák a sietséget és a korlátozásokat azzal indokolja, hogy a közhangulat felkorbácsolásához az ellenzéki demonstrációk járultak hozzá.

Szakmai szempontból a legsúlyosabb kritikát a Szlovák Ügyvédi Kamara (SAK) fogalmazta meg. A szervezet szintén a rövidített eljárást kifogásolja, ugyanis így külső szereplők nem fűzhetnek megjegyzéseket a tervezett változtatásokhoz. A Kamara legnagyobb kifogása azonban a „lex merénylet” egyik, szinte mellékesnek tűnő pontját érinti: az állami hatóságok által kiszabott pénzbüntetések befizetésének elmulasztását akár egy súlyosabb kategóriába is átminősíthetik, amelyért a büntetés legfeljebb két évnyi szabadságvesztés. Így végeredményben az oltást és a büntetés befizetését elutasító oltásellenesek, a Szociális Biztosító kliensei, vagy a közlekedési kihágások elkövetői is bajba kerülhetnének. Az ellenzéki pártok várhatóan kollektívan elutasítják az intézkedéscsomag támogatását a parlamentben – ami ennek ellenére napokon belül második olvasatba kerülhet.