Sikerül kiütni Oroszországot a nyugati országok által bevezetett szankciókkal?

Az oroszországi infláció márciusban felgyorsult, és 2015 óta a legmagasabb szintet érte el. Ez elsősorban a nyugati szankcióknak köszönhető, amelyek az orosz valuta gyengüléséhez vezettek – közölte az orosz statisztikai hivatal. Eszerint az orosz infláció növekedése az előző havi 9,15 százalékról márciusban meredeken, 16,7 százalékra gyorsult az előző év azonos időszakához képest. Stanislav Pánis, a J&T Bank elemzője szerint Oroszországban az inflációs nyomás további gyorsulása várható, ami a szovjet korszak hiánygazdaságának az átmeneti visszatéréséhez vezethet. „A legtöbb nyugati vállalat akkoriban is megszakított minden üzleti kapcsolatot az országgal. Az orosz gazdaság visszaesése – a gyors áremelkedéssel együtt – pedig most is az orosz életszínvonal csökkenéséhez vezet” – állítja Pánis.

Borús jövő

„Az orosz gazdaság idén 10 százalékkal esik vissza, az infláció pedig eléri a 20 százalékot” – jósolta egy hónappal ezelőtt a Goldman Sachs amerikai befektetési bank. „Oroszország mély válságba kerül, amelyet utoljára a Szovjetunió összeomlása után, az 1990-es évek elején élt át” – jelentette nemrég a Business Insider. Más elemzők 24 százalékos inflációval riogattak. A Goldman Sachs arra is rámutatott, hogy a kiterjedt szankciók mellett nyugati cégek százai is elhagyják Oroszországot. A bank közgazdásza, Clemens Grafe becslése szerint Oroszország exportja emiatt tíz, importja pedig akár 20 százalékkal is visszaeshet.

Orosz hidegvér

„Az oroszországi infláció még enyhén emelkedhet, de a következő hónapokban már eléri a csúcsot, ami elsősorban a rubel árfolyamának a stabilizálódásával magyarázható” – vallja Boris Tomčiak, a Finlord.cz elemzője. Szerinte az inflációs sokkot ugyan már érzik az orosz háztartások, de ez még csak rövid ideje tart. „Ahhoz, hogy az infláció nyugtalanságot keltsen, több negyedéven keresztül magasnak kellene lennie. Az oroszok ugyanakkor hozzászoktak ahhoz, hogy romló életkörülmények között éljenek, így a két számjegyű infláció sem olyan nagy probléma számukra” – állítja Tomčiak.

Uniós árvágta

Az infláció ugyanakkor Európa-szerte jelentősen emelkedik. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat szerint Szlovákiában az infláció a februári 8,3 százalékról márciusban 9,5 százalékra ugrott. A Szlovák Nemzeti Bank becslése szerint az infláció jövőre 9,7 és 13,8 százalék közé emelkedik, elsősorban a magasabb energiaárak miatt. Az elmúlt hónapban Csehországban is felgyorsult az éves infláció, és a februári 11,1 százalékról márciusra 12,7 százalékra emelkedett. Ez a legmagasabb érték 1998 májusa óta. Jiří Rusnok, a cseh jegybank elnöke elmondta: az infláció Csehországban idén akár a 14 százalékot is elérheti. Spanyolországban ez 9,80, Lengyelországban 10,9, Németországban pedig 7,3 százalék.

Váratlan kamatvágás

A piacot egy másik tény is megdöbbentette. Az orosz központi bank múlt pénteken (április 8-án) meglepetésre három százalékponttal, 17 százalékra csökkentette az irányadó kamatlábat. Az új árfolyam hétfőtől (április 11-étől) lépett hatályba. Csak emlékeztetőül: február végén a bank az orosz csapatok ukrajnai bevonulását követő első szankciók hatására több mint kétszeresére, 20 százalékra emelte az alapkamatot. „A külső feltételek továbbra is kihívást jelentenek az orosz gazdaságnak, és jelentősen korlátozzák a gazdasági tevékenységet. A pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok továbbra is fennállnak, de egyelőre nem növekednek tovább, többek között a meghozott tőkekorlátozó intézkedéseknek köszönhetően” – állítja az orosz jegybank, amely azt is megjegyezte, hogy „stabil a bankszámlákra érkező pénzeszközök beáramlása”, és „a rubel erősödésének köszönhetően az árak növekedési üteme is jelentősen lassult”.

Az orosz bankok kamatcsökkentései az elemzők szerint érthetőek. Az elmúlt napokban az orosz valuta árfolyama jelentősen erősödött, és visszatért a háború előtti szintre. „Mikor máskor lehetne csökkenteni a kamatlábat, ha nem a valuta fellendülésének pillanatában? Oroszország esetében azonban egyértelműen ez az egyetlen lehetséges lépés, mert várható, hogy bármikor nőhet a rubelre nehezedő nyomás. Annak érdekében, hogy legalább némi mozgástér maradjon a jövőben, az orosz jegybanknak le kellett vinnie az alapkamatot” – mondta el az eurozpravy.cz portálnak Tomáš Volf, a Citfin elemzője.

Erősödő rubel

Az orosz rezsim számára az erős rubel kiváló marketingfogás, mivel – amint arról a Bloomberg hírügynökség beszámolt – az orosz lakosság a szovjet idők óta árgus szemmel figyeli a rubel–dollár árfolyamot, ami fontos gazdasági és társadalmi mutató. A rubel árfolyamát azonban az Oroszország által bevezetett tőkekontroll is erősen befolyásolja. A külföldi befektetők nem adhatnak el orosz eszközöket, az átlagemberek nem válthatnak rubelt külföldi valutára, és végül az exportcégek kötelesek devizabevételeik 80 százalékát azonnal rubelre váltani. A Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) közgazdászai szerint Oroszország tőkekontrollal, árszabályozással és a nagyobb önellátás elérésére irányuló erőfeszítésekkel próbálja minimalizálni az európai szankciók hatását.

Folytatódik a drágulás

A magas infláció gondot okoz a háztartásoknak, mivel csökkenti az életszínvonalat. Lukáš Lipovský, az X-Trade Brokers elemzője szerint a háttérben a külföldi áru orosz piacra irányuló exportjának a korlátozása áll, ami hiányhoz vezet Oroszországban. Az oroszországi infláció emelkedését egyébként az élelmiszerárak (a februári 11,46-ról 17,99%-ra), különösen a gyümölcsök és zöldségek (16,05-ről 34,83%-ra), valamint a nem élelmiszertermékek (8,96-ról 20,34%-ra) és a szolgáltatások (6,10-ről 9,94%-ra) árának a gyorsulása okozta. Az egyetlen dolog, amiből Oroszország profitálhat, az a nyersanyagárak jelentős emelkedése.

Moszkvai taktikázás

A nemzetközi szankciók miatt Oroszország az utóbbi időben nem tudja dollárban vagy euróban, csak rubelben fizetni az adósságait. Ezt a tényt április 6-án Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is elismerte, hozzátéve, hogy Oroszország a nyugati szankciók következtében dollárban denominált külföldi adósságát rubelben fizette ki. Szerinte az Egyesült Államok „mesterséges” csődbe próbálja taszítani Oroszországot. A rubelben történő kifizetés úgy is tekinthető, hogy Oroszország nem teljesíti a kötelezettségeit. Az elemzők ugyanígy látják. „Oroszországnak dollárban és euróban kellett volna visszafizetnie a szerződésekből eredő kötelezettségeit. A rubelben történő fizetés szerződésszegésnek minősül, vagyis technikailag szintén csődöt jelent” – magyarázza a Finlord befektetési igazgatója.

Az azonban egyértelmű, hogy Oroszországnak elegendő forrása van az adósságai visszafizetésére. Pánis megerősítette: annak ellenére, hogy Oroszország devizatartalékainak a jelentős részét befagyasztották, az ország elegendő forrással rendelkezik. „A folyó fizetési mérleg többlete jelenleg több mint 20 milliárd dollár havonta, ami rekordmagas. A kérdés csak az, hogy Oroszország hajlandó lesz-e továbbra is fizetni a kötelezettségeit” – tette hozzá Pánis.

ZUZANA KULLOVÁ

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa