A kormány áprilisban elfogadta az ez évre szóló, roma közösségek támogatását szolgáló programot. A több területet felölelő, idén megvalósítandó terv a legszegényebb roma telepek lakosainak hivatott segíteni. Megvalósíthatóságáról, a programmal kapcsolatos feladatokról Csáky Pál emberjogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettessel beszélgettünk.
„Semmit sem adunk ingyen”
A szociális bérlakások építéséhez hozzá kell járulniuk a romáknak is, a lakás értékének 10 százalékát kell kifizetniük vagy ledolgozniuk az építkezésenSomogyi Tibor felvételeNincs már túl késő egy ilyen ambiciózus program elfogadásához néhány hónappal a választások előtt?
Tavaly úgy éreztem, hogy a roma kormánybiztos irodája nem dolgozik elég hatékonyan, ezért élére új kormánybiztos, Klára Orgovánová került. Világbanki támogatással elértük a hivatal személyi állományának növelését és a kormány bővítette jogköreit is. Ennek most kezd beérni a gyümölcse. A kormány által nemrég elfogadott anyagot a megújult hivatal készítette el. Megvalósítását nem érinti a kormányváltás, Szlovákiában a roma kérdés még legalább 30 évig aktuális téma lesz. Ha okos kormány jön létre októberben, akkor mindenképpen folytatja a programot és megerősíti a kormánybiztos hivatalának státusát.
Elégedetlen a hivatal hatáskörével?
Szeretném, ha létrejönne egy Roma Hivatal, nagy r-rel és h-val, államtitkárral az élén, s közvetlenül a miniszterelnök alá tartozna.
Nem elég, ha a területet a kormánybiztos irányítja, és a miniszterelnök-helyettes felügyeli?
Kiderült, nem túl jó megoldás az, ha a roma közösségeknek nyújtott segítséget magyar miniszterelnök-helyettes felügyeli. Ez ellentéteket okozhat a magyar és a roma nemzetiség között, amit sokan kihasználhatnak, és a választási kampány során ki is fognak.
Van pénz a program megvalósítására?
Több, mint eddig bármelyik évben: a költségvetésben 50 millió koronát különítettünk el erre a célra. Szerintem az elfogadott programmal az új kormány is elégedett lesz, legalábbis szakmai kifogásokat nem tud emelni ellene.
Mely területeket emeli ki a program?
Foglalkozik az oktatási, kulturális területtel, tartalmazza egy Roma Ház kialakítását, folytatódik a szociálislakás-építési program, és készül egy részletes szociológiai felmérés is. Új eleme a programnak az a sajtókampány, mely a többségi lakosságot célozza meg: feladata a toleranciaküszöb növelése, nem csupán a romákkal, másokkal szemben is. A program része a roma telepek, az úgynevezett pérók fejlesztése, amit egy 16 millió eurós PHARE-projektum keretében akarunk megvalósítani, ebből tízmillió az EU, hatmillió a szlovák kormány hozzájárulása. Elsősorban a telepek infrastruktúráját akarjuk fejleszteni, gáz-, víz-, és villanyvezetékek, a csatornázás és utak kiépítését tervezzük. A roma és a többségi társadalom közti kulturális különbségek áthidalását szociális munkások próbálják majd megoldani.
A roma telepek fejlesztését lassíthatják, vagy meg is akadályozhatják a tisztázatlan földtulajdonjogi viszonyok, vagy egyes esetben maga a tulajdonos, aki nem járul hozzá a fejlesztéshez. Erre is van megoldás?
Tavaly bíztuk meg a telekkönyvi hivatalt, hogy ezen területek tulajdonviszonyainak rendezése élvezzen előnyt. Abban az esetben is, ha a tulajdonos nem ismert; ha netán a jövőben előkerülne az eredeti tulajdonos, pótföldet kap.
A romákat is megpróbálják érdekeltté tenni lakóhelyük fejlesztésében?
Alapelvünk, hogy semmit sem adunk ingyen. A szociális bérlakások építéséhez is hozzá kell járulniuk; a lakás értékének 10 százalékát ki kell fizetniük vagy le kell dolgozniuk az építkezésen. A településfejlesztési program eleme az is, hogy mezőgazdasági földet kaphatnak használatba. A program eleme a helyi polgármesterek érdekeltté tétele is: elindításának ugyanis feltétele a polgármester aktív részvétele. A program egyenlőre csak néhány kiválasztott régióban, köztük a gömöriben valósul meg.
Hogyan értékeli az elmúlt három és fél év munkáját, akadályozhatja EU-csatlakozásunkat a roma etnikum szociális helyzete?
Az elvégzett munkával mindenképpen el akarok számolni; erre részben sor kerül a május 2-i konferencián, melyen részt vesz Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa is. A roma probléma veszített fontosságából, Szlovákia EU-csatlakozása szempontjából most fontosabbak a belpolitikai kérdések. A bővítési biztos útjának csak részben célja a roma etnikum helyzetének felmérése, fontosabb az előcsatlakozási tárgyalások állásának megvitatása. Emellett tájékozódni akar a választások után várható helyzetről, találkozik a civil szervezetek képviselőivel is.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.