Sárga lapot kapott Orbán a Néppárttól

A legrosszabbat elkerülte a Fidesz és Orbán Viktor, de most olyan kellemetlen helyzetbe lavírozták magukat, amitől a magyar kormányfő mindig is irtózott. Köztudott, hogy Orbán Viktor számára a szuverenitás az egyik legfontosabb, ezen nem is feltétlenül az ország, hanem saját döntési szabadságát kell érteni. Másrészt Orbán Viktor és a magyar kormány minden eddigi vitája „Brüsszellel” arra az egyébként faék egyszerűségű stratégiára épült, hogy az uniós fórumokról érkező kritikákat „politikainak” minősítették és ezen az alapon negligálták. Akár a médiatörvény, akár a bírák nyugdíjazása, akár a közigazgatási bíróságok esetében – hogy csak néhányat említsünk a komolyabb vitát kiváltó esetek közül – a kormány csak és kizárólag a konkrét jogi kifogásokat volt hajlandó figyelembe venni. Orbán a kiállítást elkerülte, de egy sárga lapja már van.

Politikai döntés

A tegnapi önfelfüggesztés és a három tagú „bölcsek tanácsa” Magyarországra delegálása alaposan beszűkíti Orbán Viktor döntési szabadságát, ráadásul a „tanács” nyilvánvalóan politikai testület lesz, politikai alapon vizsgálják majd Orbán Viktor cselekedeteit, és erről politikai jelentést készítenek majd, a Néppárt pedig – valamikor, hiszen nincs határideje a vizsgálódásnak – politikai döntést hoz majd a Fideszről.

„A szakítás ideje”

A Néppárt politikai gyűlését megelőző 24 óra kormányzati kommunikációs mozgásai egyébként jól mutatták, milyen kétségbeesetten próbált Orbán Viktor mindent megtenni az utolsó pillanatban a kizárás elkerüléséért, miközben már arra is próbálták felkészíteni a közvéleményt, mi lesz, ha ez mégsem sikerül. Szerda reggel a kormánysajtót nézve könnyen az a benyomása támadhatott az embernek: eldőlt, a Fidesz inkább maga hagyja ott a Néppártot, elkerülvén a megalázó kizárást. Az Origó azt írta: „Az Európai Néppárt ma alig képviseli Európa népeinek az érdekeit, utat tévesztett, valami megváltozott, és úgy tűnik, már nincs visszatérés az eredeti önmagához. (…) A névleg kisebbségben levő liberálisok rátelepedtek mind a baloldali, mind a jobboldali pártokra, mindkét frakción egyaránt megjelentek a liberális áttétek.” Egy másik cikk szerint „az Európai Néppárton kívül is van élet”. 

A Magyar Nemzetben „A szakítás ideje” címmel jelent meg publicisztika. Ebben a szerző, Szentesi Zöldi László azt írta, az „Európai Néppárt eredeti hivatását, küldetését percenként eláruló Weber, Daul, Juncker és a többiek életrajza már régóta hamisan csillog: ők nem kereszténydemokrata, jobboldali politikusok, hanem a globalistákat és a bevándorláspártiakat kiszolgáló politikai lobbisták”. A Pesti Srácok még keményebb volt:

„Patkányhad rágta összeomló ház, Európai Néppárt a neved”

címmel jelent meg Szarvas Szilveszter írása. „Orbán Viktor és a Fidesz a kereszténydemokrácia, az értékek érdekében és a hűség jegyében a falig elment a néppárton belül, nincs tovább” – írta Szarvas Szilveszter.

Garanciát vállalt

Ehhez képest szenzációszámba ment, hogy a Süddeutsche Zeitung kiderítette: Orbán Viktor levélben „vállalt garanciát” arra, hogy a CEU továbbra is szabadon működhet Magyarországon. A délelőtt folyamán pedig a Népszava írta meg elsőként, hogy a Fideszből felajánlották: amennyiben valamilyen formában esetleg továbbra is jelen lehetnek a Néppárt fórumain (akár úgy is, hogy nem szavazhatnak), önként felfüggesztik saját tagságukat. 

Két órával később azonban Gulyás Gergely sajtótájékoztatón jelentette be: „a Fidesz és az ország méltóságának megvédése érdekében” azonnal kilépnek, ha formálisan is felfüggesztik a párt tagságát. Márpedig a CDU elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer éppen ezt javasolta. A délután háromkor kezdődő politikai gyűlés a kiszivárgott hírek szerint feszült vitát hozott, de végül sikerült megtalálni azt a kompromisszumot, amivel Joseph Daul pártelnök, Manfred Weber frakcióvezető és Orbán Viktor is különösebb arcvesztés nélkül távozhatott. Az, hogy végül szavaztak ugyan a felfüggesztésről, de mindezt úgy, hogy az elfogadott határozat külön hangsúlyozza: mindezt a Fidesszel közösen tették, mindenki számára elfogadhatónak bizonyult. Olyannyira, hogy a titkos szavazás eredménye alapján (190 igen, 3 nem) a jelen lévő magyar küldöttek legalább egy része is igennel kellett, hogy voksoljon. Mindezek után persze komikusan hatottak Orbán Viktor szavai arról, hogy „a Fideszt nem lehet kizárni, nem lehet felfüggeszteni”, főleg, hogy a szerda esti sajtótájékoztatón ő maga is erősen lebegtette a tagság jövőbeni sorsát.

Partvonalon kívül

A háromtagú bizottság tagjai alapján egyelőre nehéz eldönteni, mire számíthat Orbán Viktor: a belga Herman Van Rompuy az Európai Tanács volt elnökeként nyilván az integráció elkötelezett híve és ugyanez mondható el a CDU-s Hans-Gert Pötering volt EP-elnökről is. Ő viszont személyesen korábban jó viszonyt ápolt Orbán Viktorral, miként Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár is, aki nyilván azt sem felejtette el, hogy amikor a Szabadságpárttal kötött koalíciója miatt 2000-ben ő került hasonló helyzetbe, mint most Orbán Viktor, az akkori magyar kormányfő demonstratív módon baráti látogatásra hívta őt Budapestre.

A Fidesz ugyanakkor marginális helyzetbe került jó időre a Néppártban, Orbán Viktornak nyilván személyesen is rosszul eshet, hogy már csütörtökön sem vehetett részt az EPP vezetőinek szokásos értekezletén az uniós csúcs előtt. Ráadásul a párt kimarad az EP-választást követő tisztújításból is, így garantált, hogy egyetlen fideszes vezetője sem lesz nemcsak az EPP-nek, de az Európai Parlamentnek (Gáál Kinga most az egyik parlamenti alelnök), a néppárti frakciónak és a szakbizottságoknak sem. Jelenleg úgy tűnik, még ez az ár is elfogadható Orbán Viktor számára a tagság megőrzése érdekében, persze tény, hogy az EP-választás másnapján teljesen új fejezet kezdődik ebben a már évek óta folyó játszmában, aminek egyelőre senki nem látja a végkifejletét.