Rövidül a kórházi kezelés

A 2001-es adatokhoz képest jelentősen csökkent a kórházi kezelések időtartama: míg 18 évvel ezelőtt a betegek átlagban 8,6 napot töltöttek a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekben, addig tavaly már csak 6,4-et. Ez azt jelenti, hogy az ezredforduló óta átlagban már több mint 2 nappal rövidültek a kórházi kezelések. Az NCZI adatai szerint a legrövidebb ideig általában a szemmel és a látással kapcsolatos betegségek kezelése tart (átlagban 3 nap), a leghosszabb ideig pedig a mentális és a lelki rendellenességeket és zavarokat kezelik (átlagban 26,8 nap). A betegek leggyakrabban a keringési rendszerrel és az emésztőrendszerrel kapcsolatos megbetegedések, különféle daganatok és külső sérülések miatt kerülnek kórházba.

Több mint 1 millió kezelés

Abszolút számokban kifejezve tavaly 1,19 millió kórházi kezelést regisztrált az NCZI. A legtöbb beavatkozást az 55 és 74 év közti korosztály tagjain végezték, csaknem 400 ezer kezelésről van szó. Őket követik a 35 és 54 év közöttiek 226 ezer kezeléssel, majd a 75 év fölöttiek 206 ezerrel. A legkevesebb beteg értelemszerűen a fiatal generáció tagjai közül került ki, az 1-től 14-ig terjedő korcsoportban mintegy 82 ezer kezelést regisztráltak. Az egyéves kor alattiaknál 84 ezer kórházi kezelést hajtottak végre.

Tovább faragják

Zuzana Eliášová, az egészségügyi minisztérium szóvivője az adatokkal kapcsolatban elmondta: a tárca továbbra is azon dolgozik, hogy lerövidítse a kórházi kezelések hosszát. „Ezt elősegíti például a megfelelő diagnosztika. Hosszú évek óta végre újra fejlesztettük a kórházak technikai felszereltségét, amelyek segítségével a betegeket jobban és rövidebb idő alatt lehet kezelni” – mondta lapunknak a szóvivő. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a minisztérium 2017 óta több mint 141 millió eurót osztott ki az egyetemi kórházak között, melyet felújításra és modernizációra használhattak az intézmények. Eliášová hozzátette, hogy további intézkedéseken is dolgoznak. „Fontos témák közé tartozik például a megelőzés is. Jelenleg éppen a Megelőzés éve zajlik, mely során megpróbáljuk felhívni a figyelmet a rendszeres orvosi ellenőrzések fontosságára” – közölte a szóvivő.

Ha az NCZI adatait összevetjük az Európai Unió statisztikai hivatalának felmérésével, eltérő adatokat kapunk. Az Eurostat szerint ugyanis a szlovákiai betegek átlagban 7,4 napot töltenek kórházban, vagyis 1 teljes nappal többet, mint az NCZI adatai szerint. Azt azonban hozzá kell tenni, hogy az Eurostat még nem dolgozott annyira friss adatokkal, mint az NCZI.

Tomáš Szalay, a HPI vezetője arra figyelmeztetett, hogy egyik felmérés adatait sem szabad teljesen pontosnak tekinteni, viszont arra tökéletesen megfelelnek, hogy megmutassák az egészségüggyel kapcsolatos trendeket. „Nem szeretnék túlságosan belemélyedni a módszertani kérdésekbe, hogy mit kell beleszámolni ezekbe a kezelésekbe, és mit nem, illetve hogy mennyire jó vagy rossz maga a módszertan. Egy biztos: az a fejlődési ív, amit ezek a felmérések mutatnak, vitathatatlan. Hosszú távon egyértelműen csökken a kórházi kezelések időtartama, amit több tényező is befolyásol. Ilyen például a technikai fejlődés, az új gyógyszerek, amelyeknek köszönhetően a betegeknek már nem is kell kórházban maradniuk” – magyarázta lapunknak a HPI vezetője.

Kórházi vendégszeretet

Szalay azonban úgy véli, hogy még mindig lenne hova fejlődni. Ennek elősegítésére szolgált volna a kórházreform is, melynek elindítását Robert Fico, a Smer elnöke akadályozta meg, mivel elmondása szerint felelőtlen lépés lenne kórházakat bezárni. „El kell ismerni, hogy Szlovákiában még mindig túl sok akut esettel foglalkozó kórház van. Persze kórházakat bezárni nem túl népszerű döntés, és hatalmas felháborodást is váltana ki. Őszintén szólva azonban rengeteg olyan kórház van, ahol nincsenek kihasználva a kórházi ágyak. Ezekben a kórházakban sokszor csak azért tartják ott a betegeket, hogy úgy tűnjön, mintha azok kórházi kezelésre szorulnának, viszont orvosilag ezeket egyáltalán nem lehet alátámasztani. Kissé árnyaltan fogalmazva: ezeknek a kórházaknak az az üzlet, hogy egészséges embereket látnak el” – mondta Szalay.

Új finanszírozás

A HPI vezetője szerint sokszor olyan betegeket tartanak bent a kórházakban, akiket a rendelőkben is el lehetne látni. Így viszont a kórházak azt mondhatják: mi igenis működünk, hiszen ki vannak használva az ágyak, nem zárhatják be az intézményt. Szalay egy olyan rendszer bevezetését szorgalmazza, amellyel kiszűrhetnék az ilyen eseteket. „Jelenleg a biztosítók nem a kezelések fajtái szerint fizetnek, hanem a beteg kórházban eltöltött napjai után. Az új finanszírozási rendszer értelmében viszont már az egyes beavatkozások alapján fizetne a biztosító. Vagyis ugyanakkora összeget kapna a kórház, ha a beteg 7, 10 vagy 13 napot fekszik bent. Így a kórháznak át kell értékelnie, hogy megéri-e bent tartani a beteget 3 nappal tovább” – zárta a szakember.