Rosszul használjuk ki a kórházi ágyakat

Kórházi ágyak
Pozsony |

A szlovák egészségügy számos hiányossága közül az egyik legszembetűnőbb a kórházi ágyak nem hatékony kihasználása. Néhány kórházban„ keresni kell” a beteget, máshol pedig nincs hely.

Abban minden elemző egyetért, hogy az egészségügy Szlovákia azon problémakörei közé tartozik, melyben a felszínes intézkedések tulajdonképpen csak „kozmetikázásnak” tekinthetőek. Az egyes részterületek szorosan összefüggenek, és az összkép csakis úgy javítható, ha a mindegyik problémát egyszerre kezdik orvosolni. A rendszerszintű változások azonban az utóbbi években, évtizedekben elmaradtak, hiszen a szükséges intézkedések gyakran nem lettek volna túlságosan népszerűek, ez pedig visszatartotta a politikai vezetést.

Átlagban egy hétig fekszünk kórházban

Az egészségügyön belüli dominó-effektusra jó példa a kórházi ágyak kihasználatlansága. A probléma alapvetően ott kezdődik, hogy a hazai kórházakban átlagosan túl sok időt töltenek a betegek. Az ezzel kapcsolatos statisztikai adatok kissé eltérőek: az Eurostat legutóbbi kutatása szerint átlagosan 7,4 napot fekszenek kórházban a szlovákiai betegek, a pénzügyminisztérium tavaly októberi egészségügyi értékelésében viszont 8,3 nappal számolnak az elemzők.

Tomáš Szalay, a Közép-európai Egészségpolitikai Intézet (HPI) igazgatója elmondta: mivel nagyon nehéz lenne egységes módszertan alapján mérni a kórházi kezelések hosszát, ezért nem is véletlen, hogy az egyes intézmények eltérő számokkal rukkolnak elő. Szalay szerint viszont nem érdemes tizedesnyi eltéréseken fennakadni, hiszen ha nem is pontosak a számok, az mindenképpen látszik, hogy egy szlovákiai beteg átlagban körülbelül egy hetet tölt kórházban, ez a szám pedig a nyugat-európai országokhoz képest túl magas (Hollandiában például ez a szám 4,5 nap, Dániában pedig 5,5 nap). Andrea Kalavská korábbi egészségügyi minisztert szintén aggasztották az adatok, és a kórházreform segítségével szerette volna legalább 2 nappal lerövidíteni a kezelések átlagát.

kórházi ágyak

A hosszú kórházi kezelések okai gyakran nem abban keresendők, hogy komplikációk léptek fel a beteg egészségügyi állapotában, ezért tovább bent kellett tartani őket. Tomáš Szalay szerint Szlovákiában egyáltalán nem ritka jelenség, hogy a kórházak kreálnak egy diagnózist a betegnek, hogy ne kelljen elbocsátani. Másképpen fogalmazva: tulajdonképpen már egészséges embereket „kezelnek”. Ennek az az oka, hogy a biztosítók a kezelések költségeinek visszatérítésekor figyelembe veszik, hogy a beteg mennyi időt töltött a kórházban, vagyis ha tovább bent marad, akkor a kórház több pénzt kaphat. 

„Ha a biztosítókkal olyan szerződést kötnek, hogy például évi 10 ezer beteget kell kezelniük, és decemberben ebből még csak 8 ezret teljesítettek, akkor meg kell győzniük az embereket az utcán, hogy feküdjenek be hozzájuk. Természetesen most picit túlzok, de tényleg előfordul, hogy az osztályok iránymutató számokat kapnak a főorvostól, hogy például ma szükségünk lesz legalább 5 új betegre”

– magyarázta a HPI elnöke.

Szalay szavait alátámasztani látszanak az Egészségpolitikai Intézet (IZP) adatai, melyek szerint Szlovákiában a kórházi ágyak kihasználtsága mindössze 72 százalékos. Konkrét számokban kifejezve ez azt jelenti, hogy 32 ezer kórházi ágyból mindössze 23 ezer ágyat használnak ki a betegek. Az IZP szakemberei az elemzésben rá is mutatnak: a nem megfelelő betegmenedzselés oda vezet, hogy a hazai kórházak rosszabbul használják ki az ágyakat, mint az európai átlag.

Összefüggő problémák

Vannak kórházak, ahol a betegeket „keresni kell”, máshol viszont kapacitásbeli gondok adódnak. Példának okáért érdemes megemlíteni a lévai kórházban történt tavalyi esetet. Az orvosok egy idős rákbeteg nőt műtöttek meg, és mivel nem volt hely a sebészeti osztályon, kénytelenek voltak elhelyezni őt a folyosón. A nő pár nappal később elhunyt, a főorvosnak pedig távoznia kellett a kórházból.

A problémát tovább tetézi a hosszú távú betegellátás kaotikus helyzete. Lapunk korábban több olyan esetről is beszámolt, hogy a fiatalabb családtagok nem tudták elhelyezni idős hozzátartozójukat az egészségügyi és szociális otthonokban, ezért kénytelenek voltak otthon maradni és ápolni a beteget.

Kalavská kórházreformjának egyik legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a kihasználatlan kórházi ágyakat átalakítsák. Elfekvő osztályokat akartak létrehozni, ahol az idős betegeket kezelték volna. Az egykori egészségügyi miniszter úgy vélte, hogy a jobb betegmenedzselésnek köszönhetően a kórházi ágyak kihasználtsága jelentősen javul majd, így a 32 ezer ágy helyett bőven elég lesz 26 ezer. A reform azonban megbukott, az pedig még kérdéses, hogy az új kormány hajlandó-e lesz elindítani a csaknem 10 éves tervet.

Lenne megoldás

Tomáš Szalay szerint a jobb betegmenedzselésre lenne egy megoldás, mely a nyugat-európai országokban már bevált, nálunk azonban egyelőre nem sikerült bevezetni.

„A DRG-rendszer egy amerikai találmány, mely eredetileg arra szolgált, hogy meg tudják határozni, mit is csinál egy kórház, pontosabban fogalmazva: mi a kórházak tevékenységének eredménye. Azt mondani, hogy a kórházakban gyógyítanak, nagyon általános megfogalmazás. Arra volt szükség, hogy az egyes kórházak tevékenységét össze tudják hasonlítani, és megmondani, hogy melyik működik hatékonyabban”

– pontosított a szakértő.

Ennek érdekében a szakértők elkezdték összegyűjteni a betegek közös jellegzetességeit (például a kor, a nem, a páciens korábbi diagnózisai), és ezek alapján különféle kategóriákba sorolták őket.

„A hasonló jegyek alapján az azonos kategóriába tartozó betegek nagyjából hasonló kezelésekre szorulnak. A hasonló kezeléseknek pedig ugyanannyiba kellene kerülnie az egyes kórházakban”

– mondta Szalay. Hozzátette: bár eredetileg nem erre a célra szánták a DRG-t, az elemzők később rájöttek, hogy sokkal átláthatóbbá válik tőle az egészségbiztosítók finanszírozási rendszere. Jelenleg ugyanis az egyes kórházak ugyanazért a diagnózisért nem ugyanazt a pénzösszeget kapják.
 

Kórházi ágyak

Beteget védő rendszer

A DRG-rendszer a betegek közös jegyein kívül figyelembe veszi, hogy az adott eset mennyire komplikált, és értelemszerűen ha több orvosi beavatkozás szükséges a gyógyuláshoz, akkor a kórházak több pénzt kapnak. A jelenlegi rendszerhez képest viszont nagy előnye, hogy kevésbé veszi figyelembe azt, mennyi ideig tartózkodik a beteg a kórházban.

„Ha a beteg például egy hét helyett egy hónapig fekszik a kórházban, akkor a DRG szerint ugyan több pénzt kapna a kórház, de nem annyival többet, hogy megérje 3 héttel tovább bent tartani a beteget”

– magyarázta a HPI elnöke. Elmondása szerint a világban általános trendnek számít, hogy a betegeket minél hamarabb hazaengedjék a kórházakból, azonban nem kell attól tartani, hogy a pácienseket idő előtt küldik el.

„A DRG-rendszerben vannak bizonyos biztosítékok a betegek védelmére. Például ha az orvosok túlságosan hamar hazaengednek valakit, és a hanyag munka miatt rövid időn belül visszakerül a kórházba, akkor kevesebb pénzt kapnak a biztosítótól”

– tette hozzá a szakértő.

10 éve vesződünk vele

A DRG-rendszer bevezetése már 2011-ben is felmerült, azóta a szakértők ki is dolgozták az egyes kategóriákat. Szalay szerint Szlovákiában körülbelül 1200 ilyen csoportot hoztak létre. Bár a kategóriák már készen vannak, a finanszírozás továbbra sem működik a DRG szerint. A HPI vezetője elmondta: nagyon sok múlik azon, hogy az új kormány hogyan viszonyul majd a rendszer bevezetéséhez.

„Ha jól fognak hozzáállni, akár már ebben a választási ciklusban is elindulhat. A korábbi kormány esetében úgy éreztem, hogy az egészségügyi minisztériumban nem mindenki érti a DRG működését. A rendszerhez körülbelül 10 ember ért igazán az országban. Van további 30–40 szakértő, akik nagyjából képben vannak, és van több száz olyan is, aki egyáltalán nem érti. Közülük jó néhány dolgozik a minisztériumban”

– zárta Szalay.

Rendelők is kellenek 

Az ágyak kihasználtsága viszont nem csak a kórházaktól függ. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ha a járóbeteg-ellátás megfelelően működne az országban, akkor az emberek bizonyos részének nem is kellene kórházba kerülnie. A rendelőkben dolgozó orvosokból azonban különösen kevés van az országban, főként az általános orvosok hiányoznak. A probléma az, hogy éppen ezek az orvosok segíthetnének elkerülni, hogy a kevésbé súlyos betegek súlyossá váljanak. A betegek hozzáállása szintén döntő lehet. Szlovákiában az orvosi megelőzés az európai országokkal összehasonlítva különösen rosszul működik.

Addig viszont nehezen járhatnak az emberek a szűrésekre, amíg nincs kihez. Az orvoshiány, valamint a rendszerszintű változtatások az új kormány legnagyobb kihívásai közé tartoznak majd.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!