Roskadozik az egészségügy a koronavírus-járvány súlya alatt

Az egészségügyi szakszervezetek és a Munkáltatói Szervezetek Szövetsége (AZZZ) közösen fejezték ki aggályaikat, sajtótájékoztatójukon részt vettek a kórházakat, a rendelőket, a mentősöket és az egészségügyi középiskolákat képviselő szervezetek is.

Marián Petko, a Szlovák Kórházszövetség (ANS) elnöke szerint az egyik alapvető probléma, hogy nincs betartva a járványterv. Az ugyanis egyértelműen kimondja, hogy a fertőzötteket infektológiai osztályon kell elhelyezni, hiszen csak ott van megfelelő felszerelés. Az országban 11 kórházban van ilyen osztály, többségük állami egyetemi kórház.

Megtelnek a járványosztályok

Petko viszont állítja, hogy az utóbbi hetekben, amikor megugrott az esetek száma, többször előfordult, hogy a fertőzötteket nem tudták az infektológián elhelyezni, így más osztályra kerültek.

„Mi csak rendes szabályozást kérünk a minisztériumtól, és a járványterv betartását”

– jelentette ki a kórházszövetség vezetője.

Hozzátette: ha a koronavírusos betegeket nem a megfelelő osztályon kezelik, fennáll a veszély, hogy más páciensek is megfertőződnek. Példaként a lombardiai kórházakat említette, ahol a járvány első hulláma idején a betegeket különféle osztályokra kellett vinni, ami végül teljes káoszhoz vezetett.

Jana Ježíková egészségügyi államtitkár viszont állítja, hogy az állami kórházak betartják a járványtervet, külön munkacsoport felügyeli az infektológiát. Szerinte ha történtek is ilyen esetek, azok egyediek, nincs rendszerszintű hiba. 

A Denník N információi szerint a 11 infektológiai osztály fele már 75 százalékra megtelt. A Trencséni Egyetemi Kórházban már betelt az osztály, a Rózsahegyi Központi Katonai Kórházban pedig már csak egy hely van. Tehát hamarosan ki kell bővíteni az infektológiai osztályokat, ami azzal jár, hogy más osztályokon kevesebb kórházi ágy lesz.

Hiányos kommunikáció

Míg a kórházak arra figyelmeztetnek, hogy az egészségügyi minisztérium nem felügyeli a járványterv betartását, addig a rendelők arra panaszkodnak, hogy a tárca nem áll velük szóba. Marián Šóth, a Magánorvosok Szövetségének (ASL) elnöke elmondta: Marek Krajčí (OĽaNO) egészségügyi miniszter egykori ellenzéki politikusként arról beszélt, hogy az egészségügybe legalább 400 millió eurót kellene fektetni, hogy rendesen működhessen. Šóth állítja, hogy a helyzet az új kormány hivatalba lépésével sem változott, hiszen az egészségügyi minisztérium továbbra sem kommunikál a rendelői orvosokkal, így nem tudják, mi vár rájuk.

Az ASL vezetője egyebek mellett hiányolja, hogy a tárca nem határozza meg egyértelműen, hogyan biztosítsák be a koronavírus elleni védőfelszerelést, miközben ennek költségei havi 4500 eurót tesznek ki. Šóthék még szeptember közepén küldtek egy levelet a minisztériumnak ezzel kapcsolatban, viszont azóta sem kaptak választ.

Jana Ježíková, az egészségügyi minisztérium államtitkára az egészségügy finanszírozásával kapcsolatban közölte: éppen a napokban tárgyalnak a jövő évi költségvetésről, így még nem árulhat el konkrét összeget, de a tárca nevében mindent megtesz majd azért, hogy a rendszerbe elegendő pénzt pumpáljanak. A kommunikációs problémák előtt értetlenül állt az államtitkár, elmondása szerint a minisztérium senki elől sem zárkózik el.

Sehol a jutalom

A párbeszéd hiányára azonban nemcsak a rendelők, hanem a kórházak is panaszkodnak. Marián Petko, a Szlovák Kórházszövetség (ANS) elnöke például azt kifogásolta, hogy az egészségügyi dolgozók még mindig nem kapták meg az ígért jutalmat, amiért a járvány első hulláma idején fáradhatatlanul dolgoztak. Petko szerint egyelőre az sem világos, hogy milyen módon érkezik a támogatás, és azt sem tudni, hogy mikor.

„Senki sem kommunikál velünk”

– tette hozzá a kórházszövetség elnöke, aki továbbá arra is felszólította a tárcát, hogy a kórházak és a rendelők számára biztosítsa be az úgynevezett antigénteszteket, melyeknek 90 százalékos a megbízhatósága, és 15 percen belül kimutatják az eredményt.

Növekvő feszültség

Mária Lévyová, a Páciensek Jogvédő Szövetségének elnöke (AOPP) hozzátette: ha az egészségügyi szakszervezetek vezetői is ennyire tanácstalanok, akkor senki ne csodálkozzon azon, hogy a betegek sem tudják, mit kell csinálniuk. Így a feszültség egyre csak nő a betegek és az orvosok között.Radoslav Čuha, a Rendelőintézetek Szövetségének (APZZ) elnöke úgy véli, hogy a páciensek ebben a kiélezett helyzetben már az orvosokat kezdik hibáztatni olyan dolgokért is, amelyekről egyáltalán nem tehetnek. Čuha szerint sokkal egyértelműbben kellene hangoztatni a közvélemény előtt, hogy a járvány idején a látogatások helyett ismét át kell állni a távolsági gyógyításra.

Lévyová éppen ezért arra kérte a betegeket, hogy a látogatás előtt mindenképpen telefonáljanak az orvosnak, még akkor is, ha a vonalak most leterheltek.

A biztosító körüli vita

Míg az orvosok az összeomló egészségügyi ellátással fenyegetnek, addig a kormány az egészségbiztosítók finanszírozásának problémáján dolgozik. A kabinet a szerdai ülésén elfogadta a javaslatot, melynek értelmében az állam által működtetett Általános Egészségbiztosító (VšZP) 100 millió eurós támogatáshoz jut. A magánkézben lévő Dôvera és Union egészségbiztosító igazságtalannak nevezte ezt a döntést, valamint az ellenzéki Hlas képviselői is bírálták a kormányt. Igor Matovič (OĽaNO) miniszterelnök azonban kijelentette, hogy a magánbiztosítók kiesését elsősorban a tulajdonosaiknak kellene megfizetniük, nem pedig az államnak. 

Ha pedig ennek a biztosítók ügyfelei isszák meg a levét, akkor Matovič elmondása szerint törvénymódosítással teszik majd lehetővé, hogy egészségbiztosítót ne csak szeptemberben lehessen cserélni.

Az orvosok szerint a kormánynak jelenleg nem a biztosító körüli vitákkal kellene foglalkoznia, hanem az egészségügy egyéb, sokkal égetőbb problémáival.