Hiba volt a teljes karantén a roma telepeken

Mivel foglalkozik azóta, hogy leváltotta önt az új kormány?

Április 1-től nem töltöm be a romaügyi kormánybiztos tisztségét. Ahogy nem a kinevezésemkor kezdtem a roma közösségekkel kapcsolatos munkám, nem is fejeztem be azzal, hogy visszahívtak. A napokban is meglátogattam több roma közösséget, ahol olyan szervezetek és polgármesterek dolgoznak, akikkel az elmúlt időszakban együttműködünk. Próbálok nekik a továbbiakban is segíteni. Maradok a témában és az országban is. A koronavírus-járvány kapcsán kialakult helyzet miatt is fontosnak gondolom, hogy valaki folytassa azt a munkát, amit a roma közösségekben elkezdtünk. Mert ha nem vigyázunk, a járvány nyomán kialakuló gazdasági válság miatt nagyon visszacsúszhatnak ezek a közösségek. Ők lesznek az elsők, akiken csattan az ostor.

Vannak-e olyan, romák lakta települések, településrészek, ahol a koronavírus a közösségi terjedés szakaszában van, esetleg ahol a karantén miatt veszélybe került a helyi lakosság ellátása?

Az országban valamivel több mint 1000 roma közösség él, ennek csak egy része, nagyjából 200 a szó szoros értelemben vett roma telep. Úgy tudom, nagyjából 20 közösségben mutattak ki koronavírus-fertőzést. Általában csak egy-két fertőzöttről van szó. Meggyőződésem, hogy ha bármely, nem romák lakta falut végigtesztelnénk, ott is találnánk néhány fertőzöttet. Egyedül Zsigra (Žehra) településen igazolódott be a járvány közösségi fertőzésének stádiuma. A kormány április 6-án három települést helyezett karanténba, amivel megsértette a saját rendeletét is. Egy héttel korábban ugyanis azt mondták, csak a helyi lakosság 10 százalékának fertőzöttsége esetén rendelnek el egy településen teljes körű karantént. A kérdéses roma településeken pedig 6000 emberből 30 volt fertőzött, ami csak fél százalék. A három település ellátását biztosító intézmények pedig komoly nehézségekkel küzdenek. A lezárást követő napokban a hadsereg improvizált, de ma sincsen minden rendben. Kevés a hozzáférhető élelmiszer, és az emberek nem tudnak a boltba utazni, ez pedig a helyi uzsorásnak kedvezhet, akinek van egy boltja a faluban. Amikor pedig megjött az élelmiszersegély, akkor a lakosok gyakran tömegesen próbálták azt átvenni. Ráadásul az ellátást biztosító szervezetek nem mindig értik, hogy a roma lakosság fogyasztói kosara máshogy épül fel, mint a többségé. Ennek ellenére szerencsére még nem válságos a helyzet.

Vannak-e karanténban magyar romák által lakott telepek, településrészek?

Szerencsére egyelőre nincsenek ilyenek. Azzal, hogy az egyik gömöri faluban eredetileg jelentettek négy pozitív esetet, de utána a másodtesztelés ezt nem igazolta. Nagymagyaron pedig a polgármester magánúton teszteltette az embereket annak érdekében, hogy ezt ne a hadsereg végezze el. Ezek a tesztek negatívak lettek. Több gömöri faluban sem voltak hajlandóak a katonákat fogadni. Azonban Nyitra megyében, Garamkovácsin (Kozárovce), de Nyitra városában és Köpösdön (Hájske) is vannak pozitív esetek. Feltételezhető, hogy Nyugat-Szlovákiában a viszonylag integrált, tehetősebb oláh cigány közösségben lehetnek további fertőzöttek a déli régiókban is. A járvány ugyanis nem csak a legszegényebb közösségeket érinti. Sőt, minél elszigeteltebb egy közösség, annál nagyobb az esélye, hogy elkerüli a járvány. Az igazi veszélyt azok jelentik, akik külföldre járnak, vagy az országon belül sokat utaznak. Mondjuk az oláh cigány közösségben sok olyan ember van, akinek kiterjedt kapcsolathálója van a környező országokban.

Mi a véleménye a kormány által a roma telepeken bevezetett járványügyi intézkedésekről?

Abban bíztam, hogy ebben a krízishelyzetben lesz valamilyen hajlandóság arra, hogy mindannyian, az új kormány, a régi kabinet megmaradt elemei, a civil szervezetek és maguk a roma közösségek, hozzátegyük azt, amit ennek helyzetnek a megoldásához fel tudunk kínálni. Ehelyett egy teljesen centralizált rendszer van, amelyet a volt romaügyi kormánybiztos, Peter Pollák (OĽaNO) irányít. Ő egy személyben dönt mindenről, csak a hozzá közel álló emberekre hallgat, és teljesen figyelmen kívül hagyja a szakértők véleményét. Emiatt az egy hónappal ezelőtti javaslatainkra még mindig nem került sor. Így a roma közösségekkel dolgozó 3000 terepmunkásnak nincsen védőfelszerelése. Ezt az államnak már régen biztosítania kellett volna. Az, hogy megfelelő előkészítés nélkül teljes romák lakta településeket helyeznek karanténba, nem működik. A vírus pont az egyik olyan faluban terjed a leggyorsabban, amely karantén alatt van. Nagyon kritikus vagyok azzal kapcsolatban is, ahogy a roma közösségekről kommunikált a kormányfő, Igor Matovič (OĽaNO). Húsvét környékén olyan kifejezésekkel írta le a járványhelyzetet, mint például, hogy „felrobbantak a roma telepek”, de azt is mondta, hogy egyes telepek pozitívak. A valóságban azonban nincsen olyan, hogy „koronapozitív roma telep”, hiszen a legtöbb esetben néhány fertőzött személy él a kérdéses településeken. Ráadásul Matovič a húsvét környéki szigorú korlátozásokat is a roma telepekkel indokolta. Ezzel mintha a járvány miatt a romákat hibáztatná. A telepeken a tesztelést pedig a hadsereg orvosai végezték, amit megértek, hiszen nekik van erre kapacitásuk. De az, hogy helikopterekkel, gépfegyverekkel és a sajtó előtt ezerszer a hadsereget ragozva csinálják mindezt, az csak a nyilvánosságnak szóló kommunikáció, csak PR. Ami pedig veszélyezteti azokat a pozitív viszonyokat, amelyeket a romák és nem romák között igyekeztünk kialakítani.

Amit az előbb a nyilvánosságnak szóló kommunikációnak nevezett, abban ön szerint tetten érhető valamiféle rasszizmus?

Erre a kérdésre azt kell mondanom, hogy igen. Sokan azt gondolják, hogy csak az a rasszizmus, amikor valakire azt mondják, hogy „cigány”. A rasszizmus valójában azonban az, amikor egy csoportot csak azért kezelnek máshogy, részesítenek hátrányban, mert a tagjai valamiben eltérnek a többiektől. Ez a kormány a roma közösségek esetében olyan intézkedéseket hoz, amelyeket semmilyen másik csoporttal szemben nem enged meg magának. Képzeljük csak el, hogy Bazinban afelett az idősek otthona felett, ahol sok fertőzöttet találtak, katonai helikopter körözne! Ezen túl, ha a kormány a romákkal indokolja az egész országban bevezetett szigorúbb korlátozásokat, akkor annak is van egy rasszista vonala.

Mit mondana azoknak, akik azt gondolhatják, hogy a hatóságok és a hadsereg erődemonstrációjának köszönhetően lehet ellenőrzés alatt tartani a roma telepeken a járványhelyzetet?

Folyamatosan kapcsolatban vagyok azokkal, akik helyben a karanténok térségében dolgoznak. Közülük bárki tanúsítani tudja, hogy amit a kormány elrendelt, az csak rontott a helyzeten. Mi a terepen dolgozó szakértőinkkel együtt már az elejétől kezdve mást javasoltunk: szerintünk a pozitív vírusteszttel rendelkező személyeket kell a közösségből elkülöníteni és helyi karanténokat kell kialakítani, hiszen sok iskola- és óvodaépület, közösségi központ áll most szabadon. Ha így lenne, az emberek nem próbálnák meg letagadni, hogy érintettek lehetnek. Illetve nem is keverednének az egészségesek és a pozitívan teszteltek. Jelen pillanatban ugyanis a karanténokon belül nincsenek elválasztva a fertőzöttek a negatívan tesztelt személyektől. Amerre járok az országban, azt látom, hogy a romák is hordanak szájmaszkot, sokkal többet vannak otthon és figyelnek arra, hogy ne érintkezzenek annyit, mint korábban. Ellenben pontosan a karanténba zárt közösségekben a legnehezebb betartatni ezeket az intézkedéseket. Így a karantén inkább kontraproduktív. Ha ezeken a településeken megugrik a betegek száma, az azért lesz, mert keveredtek egymással a fertőzött és az egészséges emberek.

A mostani intézkedések fényében mit kellene tennie a kormánynak, hogy megakadályozza a koronavírus-járvány terjedését a roma közösségekben?

A kormánynak folytatnia kell a tesztelést. Minél több terepmunkást kell bevetniük. A pozitívan tesztelt személyeket pedig el kell különíteni a közösségtől, nem pedig a közösséget kell izolálni.

Térjünk most át a szlovákiai magyar pártpolitikára. Mi történik most a Hídban?

A választási eredmény mindenkinek az elvárásait alulmúlta, még az ellenfeleinkét is. Szerintem helyes döntés volt, hogy ez után a teljes pártvezetés lemondott. Ez még sikerült, de mire a tisztújításra került volna a sor, addigra a koronavírus-járvány miatt ezt nem lehetett megtenni. Most keressük a megoldást arra, hogyan tudjuk a lehető leghamarabb összehívni a pártszerveket, hiszen új, dinamikus pártvezetőséget kell választani.

Hol látja a saját szerepét ebben a pártvezetésben, esetleg pályázik-e az elnöki tisztségre?

A Hídban nem tegnap kezdtem dolgozni, és remélem, hogy nem holnap fogom befejezni. Az én véleményem az, hogy minden olyan ember, aki perspektivikusan szeretne ezzel a párttal foglalkozni, megtalálhatja a közös hangot és együtt viheti előre a Hidat. Én hallottam neveket azzal kapcsolatban, hogy ki szeretne indulni az elnöki tisztségért, ezeket a sajtó is közölte már, és tudok is közülük választani úgy, hogy nekem ne kelljen elindulnom az elnöki székért.

Sólymos László korábbi környezetvédelmi miniszter az egyik, aki bejelentette, hogy bizonyos körülmények mellett elindul az elnöki székért. Támogatná, hogy ő legyen a pártvezető?

Sólymos Lacival hosszú ideje dolgozunk együtt, személyes vonalon is szoros viszony van köztünk. Én megörültem neki, amikor azt a döntést hozta, hogy ebbe az irányba szeretne továbbmenni. Én azt gondolom, alkalmas lenne az elnöki szerepre.

De a pártelnökválasztáson támogatná őt a szavazatával?

Támogatni majd a kongresszuson kell. Én azt gondolom, abszolút alkalmas az elnöki szerepre.

Sólymos a párton belüli személyi változásokhoz kötötte, hogy elindul-e a Híd elnöki székéért. Önt ezek a változások hogyan érintenék, Sólymos számol-e önnel az új elnökségben?

Ezt Sólymostól kell megkérdezni. Az én részemről azt tudom mondani, ha letesz az asztalra egy jó tervet a párt működtetésére és számol velem, akkor ebben szívesen részt veszek.

Mikor valósulhat meg a tisztújítás?

Ezt most nehéz megmondani, de én azt gondolom, hogy jó lenne még ebben a fél évben megvalósítani. Persze ez attól is függ, hogy mit tesznek majd lehetővé a járványügyi előírások.

Hogyan látja a párt leköszönt elnökének, Bugár Bélának Hídban betöltött szerepét?

Nagyon sok ember számára maga Bugár Béla jelenti a Hidat. De nyilvánvaló, hogy ez után a választási eredmény után ennél többet kell most a választóknak mondani. Nagyon örülnék neki, ha Bugár tanácsadó szerepben a továbbiakban is a Hidat támogatná. Ha jól emlékszem, azt ő maga is mondta, hogy a párt gyakorlati vezetésében már nem szeretne részt venni.

Ön szerint stratégiailag milyen irányt kell vennie a Hídnak, mondjuk a ebben a választási ciklusban?

A Híd abban más, mint bármelyik másik szlovákiai párt, hogy képviseli az interetnikusság és a kompromisszumkeresés elvét. Mindkét dolog nagyon fontos lesz a következő időszakban. Látjuk, hogy ez a kormány a legjobb esetben neutrális a kisebbségekkel kapcsolatban. A kormányprogramban nagyon aggályos megfogalmazások vannak. Ezeket csak olyan emberek írhatták, akik a kisebbségpolitikát valamilyen tehernek látják. Az olyan mondatok, amelyek arról szólnak, hogy a kormány nem fog ártani a kisebbségeknek, nem pont az, amit hallani akarunk. Inkább azt szeretnénk, ha a kormány segítene a kisebbségeket. Ebben a helyzetben nagyon fontos lesz egy szakszerű és professzionális kompromisszumkereső párt. Én úgy gondolom, ennek a Hídnak kell lennie. Ahhoz pedig, hogy dolgozni tudjunk, meg kell erősíteni a pártnak a támogatottságát. A választáson elért két százalék körüli eredmény nagyon kevés. Le kell tenni az asztalra azt a programot, tervet, arculatot és azokat az embereket, akik ezt vinni akarják. Meglátjuk, hogy ehhez milyen választói támogatottság párosul, és utána kell a célokat kitűzni. Ha például robbanásszerűen növekedni fog a Híd támogatottsága, akkor abba az irányba kell menni, ha azonban három százalék körül lesz, az is egy fontos információ. Meg kell mutatni az embereknek, mit akarunk csinálni és értékelni kell, hogy erre hogyan reagálnak a választók.

Megjelent az ön tollából a KÉK-terv, ami a magyar politikai szubjektumoknak a választáson való közös indulásáról szól.

Szerettem volna egy kezdő pozíciót adni annak, hogy milyen irányból lehetne megközelíteni egy együttműködést. Nem kellene azt kockáztatni, hogy újra ne jussanak magyar pártok a parlamentbe. Ha meg lehet találni a közös utat, akkor meg is kell azt találni. Mindezt a választási ciklus elején kell megtenni. Szerintem ahhoz, hogy ez működhessen jó lenne, ha a pártok megtartanák a saját arculatukat. De meg kellene egyezniük abban, hogy mi az a legkisebb közös többszörös, ami mellett együtt tudnak működni, egy közös kisebbségvédelmi magban. A többi kérdésben pedig úgymond hagyják egymást élni. Ha például egy másik párt, mondjuk az MKP, egy pozitívabb viszonyt akar ápolni a kormánnyal, akkor legyen az úgy. Nem lehet játszadozni a magyar érdekképviselettel. Nem tudjuk, milyen hosszú lesz ez a választási időszak, de ha négyéves lenne is, ha nem sikerül megegyezni egymással, akkor más utakat kell keresni. Nem lehet megint az utolsó pillanatig egyeztetni.

Minek kellene benne lennie egy ilyen kisebbségvédelmi magban?

Az MKP és a Híd például a kisebbségi oktatás témájában, néhány árnyalatnyi különbséget leszámítva, azonos platformon van. Az ilyen magban ezért benne kell lennie a kisebbségi oktatás jövőjének, így mondjuk, hogy mi legyen a kisiskolákkal, de annak is, hogyan definiáljuk a kisebbségi oktatást. Ugyancsak benne kell lennie a kisebbségi kultúra jövőjének, a nyelvhasználati kérdéseknek és a kisebbségi törvénynek is. Egy optimális esetben benne lehetne a régiófejlesztés is, de ott már nem vagyok benne biztos, hogy sikerül megtalálni a közös hangot. Annyiban kell megegyezni, amennyiben meg tudunk, a többit pedig a választókra kel bízni, akik a preferenciaszavazatuk segítségével dönthetnek erről. Nekem nagyon fontos, hogy a romák és a ruszinok, de a többi kisebbség is milyen szerepet kapna ebben. Szerintem egy nagyon erős magyar elemmel rendelkező kisebbségi platform sokkal életképesebb projekt, mintha tényleg csak a piros, fehér, zöldre redukáljuk az egészet.

Ez így nem a Híd 2.0?

Én a Hidat a legtöbb hidasnál is komolyabban veszem. Azt gondolom, hogy a Hídnak a célkitűzései és sok esetben az eszközei is rendben vannak. Az a sok dolog, ami erre rátelepül, például aktuálpolitikai kérdések, vagy a kormányban vállalt szerep, nem voltak jók. De egészen a mostani parlamenti választásig az a modell, amit a Híd kínált működött. A párt összeomlása esetén a másik oldalnak nem sikerült olyan alternatívát felvázolnia, ami meggyőzte volna a választókat. Így aztán azt gondolom, hogy ez nem a Híd 2.0, de úgy látom, hogy azokat a dolgokat, amik a Hídban működtek, folytatni kell. Ha ehhez a többi párt hozzá tudja tenni a saját tapasztalatát, akkor az életképes lehet.

A koncepcióban benne van az is, hogy az ilyen közös formációnak mindenképpen kormányra kell lépnie, de nem mindenáron kell kormányon maradnia. Nincs ez ellentétben azzal, hogy ez a koncepció főleg egy erős kisebbségvédelmi magra épüljön?

Ha egy kisebbségi párt lép kormányra, át kell ültetnie a programba a kisebbségi intézkedéseket. Ez a tárgyalási alap, ennek át kell mennie. Ezen felül a többi kérdésben már lehet tárgyalni, paktumokat kötni. Nem szabad azonban megismételni azt a hibát, ami 2018-ban padlóra küldte a Hidat. Hiszen a közvéleménytől egyértelmű jeleket kapott a párt, hogy mit kellene tennie, de mégsem volt képes kilépni a kormányból. Így egy ilyen új közös képviseletre is érvényes, hogy nem szabad mindenáron kormányban maradnia.

Ha mondjuk a Smer egy következő választás után azt mondaná, hogy a kisebbségvédelmi intézkedések rendben vannak, akkor ennek az új közös formációnak koalícióra kellene lépnie vele?

Legyen úgy, hogy erre a kérdésre választ kelljen adni, de sem a Híd, sem a Smer nincs abban a helyzetben, hogy ezt a kérdést értelmesen meg lehessen válaszolni. Nem tudjuk, milyenek lesznek ezek a pártok a jövőben.