Rendszerváltás: felemás mérleg

Szlovákia polgárainak 59%-a, Csehország esetében pedig 73%-a véli úgy, hogy megérte végrehajtani a rendszerváltást – derül ki a Szlovák és a Cseh Tudományos Akadémia közös átfogó felméréséből. A bársonyos forradalom 30. évfordulója kapcsán készült kutatásból kiderül, Csehország polgárai elégedettebbek az utóbbi 30 évvel, mint mi.

„Negatívabb hozzáállásunk azzal magyarázható, hogy 1989-et, majd a szövetségi állam kettéválását követően sokkal nehezebb pozícióból indultunk, ami kihatott az életszínvonal alakulására”

– magyarázta Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató intézet igazgatója.

Tény, hogy nálunk a gazdasági lépésváltás jóval fájdalmasabb volt, mint a Morva folyó túlpartján, a versenyképtelen gyárak bezárása szinte azonnal 10 százalék feletti munkanélküliséget eredményezett, majd a Mečiar-korszak romjainak eltakarítása újabb erőfeszítéseket, életszínvonal-romlást vont maga után. 

Voltaképpen csak 2002 után léptünk a tartós gyarapodás útjára. Ezzel is magyarázható, hogy reálbérünk, azaz az infláció hatásától megtisztított fizetésünk vásárlóereje csupán 2007-ben múlta felül az 1989-es szintet – derül ki a Postabank felméréséből. A rendszerváltás utolsó évében az átlagkereset 3142 koronára rúgott, ami átszámítva 104 eurónak felel meg. 2018 végén viszont az országos átlagbér már 1013 eurót tett ki.

„Az elmúlt 30 évben abszolút számokban kifejezve közel megtízszereződött a fizetésünk, azonban nem mondható, hogy ennyivel jobban élnénk. Ugyanis figyelembe kell venni az árak alakulását is, márpedig a vizsgált időszakban a pénzromlás üteme mintegy 8-szoros volt”

– magyarázta Jana Glasová, a pénzintézet elemzője.

Ténylegesen 30%-kal nőtt a vásárlóerőnk a vízválasztó 1989-hez képest, vagyis ennyivel több árut és szolgáltatást tudunk megfizetni. Glasová közölte, arányait tekintve napjainkban jóval több élelmiszerre futja bérünkből, mint 30 éve, a kínálat gazdagságáról nem is szólva. Ami pedig a műszaki cikkeket illeti, szinte nem is vethető egybe az akkor árszint és minőség a jelenlegivel – csak egy példa, a rendszerváltás korában 3 havi keresetbe került egy színes tévé. Tény, a viszonyítási alapul szolgáló átlagbér kissé torzít, mivel a mindenkori átlag alatt keres a munkavállalók 63-64%-a. 

Eltérő hazai és cseh vélemények a bársonyos forradalomról

Az 1989-es bársonyos forradalom kerek évfordulója kapcsán egy Szlovákiára és Csehországra is kiterjedő reprezentatív felmérést készítettek. Az eredmények alapján elmondható, hogy a csehek pozitívabban értékelik a rendszerváltást, mint Szlovákia polgárai. Míg nálunk a megkérdezettek 56%-a vélekedik kedvezően a bársonyos forradalomról, addig a cseheknél ez a szám 66%. A hazai válaszadók nagyobb arányban gondolkodnak pozitívan az unióhoz való csatlakozásról (61%), az első Csehszlovák Köztársaság időszakáról (63%), az önálló Szlovákia létrejöttéről (64%) és a szlovák nemzeti felkelésről (71%). A cseheknél csak az első Csehszlovák Köztársaság (68%) előzi meg a bársonyos forradalmat. A két ország lakói azonban ugyanolyan arányban gondolnak negatívan az 1989-es eseményekről: mindkét ország 12%-a fanyalog.

A felmérés készítői rámutatnak, hogy főleg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknek és a 25–40 év közöttieknek pozitív a véleménye a rendszerváltásról, valamint azok, akik az SaS és a PS/Spolu támogatói. Az eseményről negatívan inkább az alapfokú végzettséggel bírók, a 65 év felettiek, valamint a Smer és a Kotleba-féle ĽSNS szavazói gondolkodnak.

Szigorú csehek

A válaszadók értékelték az 1989 előtti és a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetet. Ezek alapján elmondható, hogy mindkét országban kritikusabbak voltak a politikai helyzetekre vonatkozó kérdésekben, mint a gazdasági helyzeteket firtatókra. A bársonyos forradalom előtti politikai állapotot a hazai megkérdezettek 27%-a értékeli jónak, míg a cseheknél ez a szám 13%. Ellentétes véleményen a hazaiak 33%-a, a cseheknek pedig 55%-a van.

Az 1989 előtti gazdasági helyzetet szintén több szlovákiai (39%) értékeli pozitívan, mint cseh (25%). Ebből következik, hogy ebben a kérdésben több cseh nyilvánított negatív véleményt (40%), mint hazai válaszadó (22%).

A jelenlegi politikai és gazdasági helyzettel kapcsolatban azonban a szlovákiaiak a kritikusabbak. A hazai válaszadók 26%-a vélekedik pozitívan a mai politikai állásról. Így a csehek 35%-a gondolkodik. Rossznak a hazaiak 36%-a, a csehek pedig 27%-a tartja a jelenlegi állapotot. Jónak főleg a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a magasabb havi bevétellel bírók és a Nagyszombat megyében élők értékelik.

Jelentősen különbözik a két ország lakóinak véleménye a jelenlegi gazdasági helyzetről. Míg nálunk nagyjából ugyanannyian vélik jónak, mint rossznak a mai gazdasági helyzetet, addig a csehek közül jóval többen vannak azok, akik pozitívan gondolkodnak ugyanerről a kérdésről.

Vonakodó szlovákok

A társadalmi rendszerváltozásról a csehek szintén nagyobb arányban gondolkodnak pozitívan, mint a hazai válaszadók. Nálunk ezek aránya 59%, a szomszédunkban 73%. Ellentétesen a hazai megkérdezettek 34%-a vélekedik, a cseheknél ez az arány 20%. Az első csoportba inkább a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, a 44 év alatti korosztály, valamint azok, akiknek előnyösebb az anyagi helyzete. A második csoportba a nyugdíjasok, a munkanélküliek és a Smer-szimpatizánsok tartoznak.

Utazás és szabadság

A felmérésben résztvevőknek 13 témakörben kellett összehasonlítaniuk a jelenlegi és az 1989 előtti helyzetet. Ezek alapján a külföldre való utazás, tanulás és munkavállalás terén a hazai lakosság 75%-a érez javulást. Ezt követi az információhoz való szabad hozzáférés (67%), a közéletben való szabad részvétel (65%), a saját vélemény kinyilvánítása (63%) és az oktatáshoz való hozzáférés (61%). Ugyanezekben a kérdésekben a csehek nagyobb arányban éreznek pozitív változást. Jelentős az eltérés az életszínvonal megítélésében. A hazai válaszadók 57%-a gondolja, hogy jelenleg jobb az életszínvonal, mint 1989 előtt. A csehek 72%-a gondolkozik így. 

Biztonság, egészségügy

A szlovákiai válaszadók 55%-a gondolja, hogy 1989 óta rosszabb a helyzet a biztonság, 54% szerint pedig a szociális biztonság terén. Az egészségügyi ellátásról 44% gondolja, hogy rosszabb, mint a rendszerváltás előtt, míg a cseheknél ez csak 18%. Ott a többség (55%) úgy gondolja, ezen a területen javulás történt az elmúlt 30 évben. Nálunk ezt csak a válaszadók 34%-a gondolta.
A törvény előtti egyenlőségről sem ugyanúgy vélekednek a két ország lakói. A csehek 44%-a szerint javulás történt e téren, ezt nálunk csak a megkérdezettek 35%-a gondolja. 31% úgy vélekedik, hogy negatív változás történt e téren, ezt a cseheknek 18%-a gondolja.

(szh, shz)