Reformista, konzervatív

A nők judaizmusban betöltött szerepéről legalább kétféle történetet lehet elmesélni. Az egyik történet azt hangsúlyozná, hogy a judaizmus egy a patriarchális vallások közül, hiszen rengeteg konkrét praktikája és előírása elnyomó és kizáró hatású a nőkre nézve. A másik történet viszont a judaizmust mint a nők tiszteletének fontos tradícióját mutatná be, és azzal érvelne, hogy bár a nők különböznek a férfiaktól, és különböző szerepeket töltenek be a vallási élet szinte minden területén, mégis egyenlőek. A probléma érdekessége ott kezdődik, hogy mindkét történet legitim, egyik sem igazabb a másiknál. Arról van inkább szó, hogy e két történet egy nagyon gazdag és komplex vallási tradícióban fellelhető különbségeket, változásokat, esetleges ellentmondásokat jeleníti meg.

Miről is van szó konkrétabban, amikor a judaizmusról elmarasztalóan, illetve dicsérőleg nyilatkozunk? A legtöbb kritika általában azért éri a judaizmust, mert a Tóra-tanulmányozás, imádkozás és általában a vallási művelődés terén a férfiak dominanciáját teremti meg, s így a férfiak által uralt tevékenységgé teszi a vallás gyakorlását. A nőket nem ösztönzi magasabb szintű tanulmányok folytatására, sőt az ortodox judaizmus világ- és értékrendje szerint az is elképzelhetetlen, hogy nők töltsék be a vallási vezetők, vagyis a rabbik pozícióját. Mindez természetesen azzal függ össze, hogy a nők szerepe a családi életre korlátozódik, és a magánszférába összpontosul a nőket érintő vallási előírások és feladatok javarésze is.

Mindez persze egy másik szempontból is értékelhető. A családi életben betöltött szerep e perspektíva szerint nem korlátozás, hanem éppen ellenkezőleg, a nőkre háruló komoly felelősség példája. A klasszikus judaizmusban ugyanis a család kulcsfontosságú szereppel bír. A feleségek és anyák mély tiszteletnek örvendenek, mivel a nők szellemi hatását a családi életre nagyra értékelik. Sok mai értelmező ráadásul úgy véli, hogy a zsidó vallási életnek nem a zsinagóga a központja, hanem az otthon. S bár elismerik, hogy a Talmud sok-sok negatív nőértékelést tartalmaz (pl. hogy a nők lusták, féltékenyek, telhetetlenek, pletykálkodóak, sőt hajlamosak a boszorkányságra), igyekeznek rámutatni arra, hogy a zsidó nők jogai az elmúlt évszázadokban összehasonlíthatatlanul széleskörűbbek voltak, mint általában a nyugati társadalmakban (a zsidó nőknek pl. megvolt azon joguk, hogy magántulajdonnal rendelkezzenek, eladjanak, vásároljanak, és szerződéseket kössenek).

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a nők szerepéről a judaizmusban általános érvényű kijelentéseket azért sem lehet tenni, mert lényeges különbségek léteznek a judaizmus különféle ágazatai között. A reformista és konzervatív judaizmusban a nők sokkal aktívabb szerepet töltenek be a zsidó vallási életben, mint az ortodox judaizmusban, ami természetesen azzal is magyarázható, hogy a reformista és konzervatív judaizmus a modernitás legfontosabb transzformációira reagál, történetesen az elvilágiasodásra, felvilágosodásra és a modern társadalmakban lezajlott széles körű emancipációra.

A nők szerepét értékelő pozitív történet ellenére nagyon sok zsidó nő érzett és érez ma is konfliktust zsidó és női identitása között: hogyan lehetnek egyszerre egyenértékű, nem alárendelt pozíciójú nők és hagyományokat respektáló „jó zsidók”? Mi módon lehet összeegyeztetni a feminizmus alapvető értékeit a judaizmus vallási, illetve a zsidóság kulturális értékeivel? A kérdés nem megválaszolhatatlan. A zsidó és női identitás lehetséges összehangolását példázza több zsidó akadémikus azon igyekezete, hogy feltárják és dokumentálják a zsidó hagyomány és történelem azon kevésbé ismert fejezeteit, melyekben a nők jelentős szerepet töltöttek be. Ehhez a stratégiához hasonlít a zsidó hagyomány nőközpontú átalakítása is, mely a mai, aktuális közéletben szeretné a zsidó nők élő történelmét megteremteni.

Az érdeklődőknek két nagyon érdekes web-oldalat ajánlanék. Mindkettő annak a jegyében született, hogy az említett identitásbeli konfliktus nem feloldhatatlan. Az első az Esztertáska Alapítvány oldala a www.netwave.hu/esztertaska címen, a Jewish Women s Archive angol nyelvű oldala pedig a www.jwa.org/main.htm címen található.