Rákapcsolt a nyelvrendészet

A tárca az általa törvénysértésnek vélt dolgok kiküszöbölésére szólít fel: kifogásolja például egyes hivatalok tábláit, melyeken magyarul szerepel a település neve. Információink szerint hasonló leveleket két olyan település önkormányzata is kapott, ahol a magyarság számaránya erősen csökken a népszámlálási adatok szerint, ám szerepelnek a 2011-ben jóváhagyott kisebbségi helységnévlistán, Galánta és Szenc. Az Elena Kačalová vezette államnyelvi osztály a Komáromi Járási Hivatalnak és a Duna-menti Múzeumnak is küldött figyelmeztetést. A kisebbséginyelv-használatról szóló törvény szerint ugyanakkor a kisebbségi helységnévlistán szereplő településeken nem hogy lehet, de kötelező használni a közintézmények tábláin a magyar nyelvet.

2011-ben a Radičová-kormány idején fogadták el a kisebbséginyelv-használati törvényt, s az hatályon kívül helyezte az 1994-es táblatörvény mellékletében szereplő pontatlan településnév-jegyzéket. Ezt volt hivatott pótolni az a településlista, melyet kormányrendelettel fogadtak el. Az itt szereplő 665 településen (köztük 551 magyarlakta városban vagy faluban) a kisebbséginyelv-használati törvény szerint a helységnévtáblákon és a közigazgatási szervek tábláin is fel kell tüntetni a település nevét a kisebbség nyelvén.

Az államnyelvi osztály szerint ugyanakkor a kormányrendelet nem hatályos – információink szerint a minisztériumnak régóta az az álláspontja, hogy a településlistát törvénytelenül fogadták el. Szerinte csak a 2021-es népszámlálás után összeállított településjegyzék alapján lehetne használni a „Járási Hivatal Komárom” táblát, addig a „Járási Hivatal Komárno” a megfelelő változat az államnyelvi osztály értelmezésében.

Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos lapunknak azt mondta, az osztály nem zsarolhatja az intézményeket, tartózkodnia kell a kisebbséginyelv-használati törvény magyarázásától. Ez a kormányhivatal jogköre, ők felelnek a törvény metodikai és szakmai magyarázatáért. A kisebbségi kormánybiztosi hivatal eddig hat panaszt kapott az érintett intézményektől, és tisztázták, hogy használhatják a kisebbségi megnevezést. Bukovszky elmondta, találkozót kezdeményezett Marek Maďarič kulturális miniszterrel.

Kérdéseinkkel megkerestük a tárca államnyelvi osztályát, ám nem válaszolt. Az osztály többször került már be a sajtóba: tavaly például Bőst szólította fel a „törvényellenes állapotok” felszámolására, például megtiltotta, hogy a turistakomp tájékoztatóján a település neve magyarul is szerepeljen. Kifogásolta azt is, hogy a község honlapján a képviselők neve a magyar nyelvtan szabályai szerint szerepel. 

Rátaposott a gázra az államnyelvi osztály

A kulturális minisztérium államnyelvi osztálya több településen is leszereltetné néhány közigazgatási intézmény faláról azokat a táblákat, melyeken a kisebbség nyelvén is feltüntették a település nevét. Rigó Konrád kulturális államtitkár szerint az államnyelvi osztály nem kezd magától ellenőrzésekbe.

Bukovszky László kisebbségi kormánybiztos lapunknak azt mondta, hat intézmény fordult hozzájuk az államnyelvi osztály levelei miatt. „Megerősítettük őket abban, hogy a törvénynek megfelelően jártak el, a közintézmények illetve az önkormányzati hivatalok megjelölésében jogos a kisebbségi nyelvű megnevezés” – magyarázta.

A kisebbségi helységnévlistát ugyanis – bár a kulturális tárca illetékesei másként gondolják – nem helyezte hatályon kívül senki. „A kormányrendelet továbbra is érvényes, és 2021 után van lehetőség a módosítására” – mondta Bukovszky. A Smer ugyan annak idején arról beszélt, hogy ha a Radičová-kormány bukása után hatalomra kerül, változtat a kisebbséginyelv-használati törvényen és a településlistán is, de nem történt semmi. „A Smer 2012-ben status quo-t ígért, és nem nyúlt hozzá sem a kisebbségi nyelvtörvényhez, sem a listához” – emlékeztet Bukovszky, aki szerint a kulturális tárca mégis abból indul ki, hogy a kiegészítés jogellenes.

A napokban Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke hasonló esetre hívta fel a figyelmet. Őry Csallóközcsütörtök polgármestereként állítása szerint minden évben kap egy levelet, melyben nyelvtörvénysértésre figyelmezteti az államnyelvi osztály. Legutóbb egy 2016 júliusában tartott önkormányzati ülés jegyzőkönyve miatt figyelmeztették, a szlovák szövegben egy zárójelbe tett sor magyarul maradt. „Tragikomikus, hogy ilyen piszlicsáré ügyekkel zaklatják az önkormányzatokat. Miközben az állam napi szinten és permanensen szegi meg a kisebbségi nyelvtörvény által reá rótt kötelezettségeit” – írta Őry, aki az általa vezetett Pro Civis PT-vel tömeges beadvánnyal fordult a kormányhivatalhoz, mert a Dunaszerdahelyi járás több településén hiányoztak a trafó- és elosztóállomások veszélyt jelző tábláiról a magyar feliratok – ami a törvény szerint kötelező.

Bukovszky László szerint Őry most nem fordult a kormányhivatalhoz a nyelvrendészet levele miatt, és más önkormányzatoktól sem kapott ilyen panaszt.

Őry a blogbejegyzésében élesen bírálta a kulturális tárca hidas államtitkárát, Rigó Konrádot. Az államtitkár kérdésünkre elmondta, az államnyelvi osztály nem tartozik a hatáskörébe, de tud a táblákat kifogásoló levelekről. Figyelmeztetett: az államnyelvi osztály hivatalból nem indít ilyen eljárásokat, minden esetben beadvány alapján cselekszik. Az államtitkár a kisebbségi kormánybiztossal együtt fellép az ügyben, és igyekeznek felszámolni a nézetkülönbségeket a kulturális tárca és a kormányhivatal között. „Megpróbáljuk átültetni, hogy ne küldjenek ilyen felszólításokat” – mondta az Új Szónak.

„Az államnyelvtörvény és a kisebbséginyelv-használati törvény sem jó törvény” – jegyezte meg Rigó arra a kérdésünkre, hogyan lehet áthidalni a nézetkülönbséget a minisztérium és a kormányhivatal között. Véleménye szerint inkább a törvény szellemisége szerint kellene cselekedni, és nem betűkön, engedélyeken és tiltásokon vitatkozni. „Ha annak szellemében járunk el, ami a jogalkotó és a jogot betartató szervnek a feladata, akkor közelebb kerülünk egymáshoz, és az az értelmezés válik szokásjoggá, amit én és a kormánybiztos is helyesnek tartunk” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy a Híd megnyitja-e a sok abszurd helyzetet előidéző államnyelvtörvény kérdését, Rigó Konrád azt mondta: a Híd nemzetpolitikai kabinetjében ez aktuális téma, a kormányprogramnak azonban nem része. „Dolgozni kell rajta, és a megfelelő alkalommal elő lehet venni” – jelentette ki, hozzátéve, a koalíciós szerződés kiegészítésével kapcsolatban jelenleg is zajlik az egyeztetés, melyre a Híd 20 pontos javaslatcsomaggal érkezett. Azt azonban nem erősítette meg egyértelműen, ott van-e a nyelvi jogok kérdése is a pontok között.