Ráfizetnénk Schengen eltörlésére

A schengeni övezet összeomlása jelentősen visszafogná a szlovák gazdaság exportpiaci versenyképességét, Szlovákia ugyanis az Európai Unió azon hat országa közé tartozik, amelyek külkereskedelmének több mint a 70 százaléka a határellenőrzés nélküli övezeten belül realizálódik.

„Schengennek köszönhetően a szlovák kivitel az elmúlt tíz évben megduplázódott, az ország gazdasági növekedésének több mint a harmada pedig az export számlájára írható” – nyilatkozta Ľubomír Koršňák, az UniCredit Bank elemzője, a pénzintézet legújabb felmérésére hivatkozva.

A schengeni övezet összeomlása a legnagyobb károkat a szállítási ágazatnak okozna. Az egy-másfél nap alatt teljesíthető fuvarok menetideje két-három napra nőne, így ezzel a költségek is drámaian megnőnének. Ráadásul a hosszabb menetidő miatt a cégek kevesebb megbízást teljesíthetnének, így piacot veszítenének nyugati versenytársaikkal szemben. 

Költségekkel járna bizonyos okmányok, például az útlevelek kiváltása, amelyekre ma nincs szükség. Koršňák szerint a legnagyobb gondot azonban a bizonytalanság okozná, ugyanis a határátlépés idejének kiszámíthatatlansága miatt nem lehetne garantálni a fuvarok megérkezésének idejét. „Ha az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkek kivitele emiatt akár csak 5 százalékkal csökkenne, a szlovák gazdaság növekedése 0,3 százalékponttal esne vissza” – vallja Koršňák. Szerinte az sem sokat segítene, ha a visegrádi országok létrehoznának egy miniSchengent, és egymással szemben nem érvényesítenék a határellenőrzést, hiszen régiónk országainak a legnagyobb kereskedelmi partnere Németország.

Nem csupán az exporttal lennének azonban gondok, hanem a foglalkoztatottsággal is, hiszen jelenleg rengetegen járnak át dolgozni a szomszédos országokba, amit a határellenőrzések újbóli bevezetése jelentősen megnehezítene. „Sokakat elriasztana a külföldi munkavállalástól, ha az utazásuk órákkal meghosszabbodna. A legnagyobb problémák ez esetben épp Dél-Szlovákiában lennének, ahonnan sokan járnak át dolgozni Magyarországra vagy Ausztriába” – áll az UniCredit elemzésében.

A schengeni rendszer összeomlása azonban nem csupán Szlovákiának okozna károkat. A francia kormány által finanszírozott, Stratégie nevű kutatóintézet szerint Schengen felszámolásának gazdasági költsége egy évtized alatt elérhetné a 110 milliárd eurót; ennek fele a kieső turisztikai forgalomból eredne, de a kereskedelmi forgalom értéke is 10–20 százalékkal visszaeshetne. A nemzetközi közúti szállítási szövetség (International Road Transport Union, IRU) adatai szerint évente 57 millió kamion összesen 2800 milliárd euró értékű árut továbbít a schengeni országok között, és az európai közúti fuvarozó cégek 3 milliárd euró bevételkieséssel számolhatnának Schengen megszűnése esetén.

(TASR, MTI, vlv)