Pozsony. A Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatóját ezentúl a parlament választja, ám a kormány javaslatára – döntöttek tegnap a honatyák, ugyanis 132 igennel jóváhagyták az új titokvédelmi törvényt. Mindössze ketten tartózkodtak, egyedül a kommunista Ivan Hopta ellenezte a tervezetet.
Rábólintottak az új titokvédelmi jogszabályra
Pozsony. A Nemzetbiztonsági Hivatal igazgatóját ezentúl a parlament választja, ám a kormány javaslatára – döntöttek tegnap a honatyák, ugyanis 132 igennel jóváhagyták az új titokvédelmi törvényt. Mindössze ketten tartózkodtak, egyedül a kommunista Ivan Hopta ellenezte a tervezetet. Az új norma értelmében állambiztonsági szempontból kockázatot jelenthetnek azok a személyek, akik Moszkvában tanultak. A törvény pontosan meghatározza, mely szovjet oktatási intézményeket látogató személyek nem kaphatnak átvilágítási bizonylatot. Nem férhetnek hozzá államtitkokhoz azok, akik – akár csak néhány hetes tanfolyam erejéig – a KGB főiskoláján, az orosz titkosszolgálat alapítójáról elnevezett Feliksz Edmuntovics Dzerzsinszkij Főiskolán és az MVD Politikai Továbbképző Iskolában tanultak. Kockázati tényezőnek számítanak azok is, akik legalább harminc napig a szovjet belügyminisztérium főiskoláin vagy akadémiáin képezték magukat. Eduard Kukan külügyminiszter is Moszkvában tanult. A május 1-jétől hatályos jogszabály szűkíti azoknak a személyeknek a körét, akik átvilágítás nélkül is hozzáférhetnek államtitkokhoz; a három közjogi méltóságon kívül a kivételezettek közé tartoznak a kormánytagok, a számvevőszék elnöke és alelnökei, a parlamenti képviselők és a bírók – a speciális bíróság munkatársait kivéve. Ezzel szemben az ombudsman átvilágítási bizonylat nélkül nem nézhet bele titkos aktákba. A norma szabályozza az átvilágítás módját is, például lehet hazugságvizsgálót alkalmazni. Ha a Nemzetbiztonsági Hivatal úgy dönt, az átvilágított személy kockázati tényezőnek számít, a döntés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni. Ha a hivatal elutasítja az indítványt, az ügy fellebbviteli bizottság elé kerül, melynek döntése ellen a Legfelsőbb Bíróságon lehet panaszt emelni. A titokvédelmi törvénnyel kapcsolatban a Nemzetbiztonsági Hivatal vezetőjéről volt a legtöbb vita. Eddig a kormány nevezte ki és hívta vissza, s az esetleges idő előtti leváltást nem kellett konkrét érvekkel alátámasztani; Ján Mojžiš esetében is elég volt teljes bizalomvesztésre hivatkozni. Az, hogy az igazgatót ezentúl a honatyák választják és menesztik, az ellenzék és a koalíció közötti kompromiszszum eredménye. (sza)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Korábbi cikkek a témában
2024. 03.20.
Mi az elnökválasztás tétje?
2021. 12.05.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.