Porosenko kezében a kárpátaljai oktatás sorsa

Az ukrán oktatási törvényről, elsősorban annak váratlanul elfogadott 7. cikkelyéről már két hete folyik a vita, és diplomáciai feszültséget is okozott. Az EU-ba igyekvő Ukrajna uniós szomszédai, Lengyelország, Magyarország és Románia élesen tiltakoznak a cikkely ellen, de felemelte szavát Szlovákia EP-képviselőinek több mint fele, és az Európai Bizottság is olyan értelemben szólalt meg, hogy rajta tartja a szemét az ügyön.

A hírhedt hetedik cikkely

Az ukrán oktatási reform 7. cikkelye ugyanis kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetekben külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd. Mindez egy olyan országban történik, ahol a lakosság több mint 20 százaléka kisebbséghez tartozik.

A 7. cikkely kemény intézkedései meglehetősen váratlanul bukkantak fel a törvényben – állítólag a parlamenti szavazás előtti pár percben álltak vele elő úgy, hogy beolvasták a pódiumról, és szétosztottak néhány, a módosítást tartalmazó lapot a képviselők között. Az első olvasatba került törvény, melyet az ukrán oktatási tárca terjesztett be, korántsem volt ilyen kemény, kisebb módosításokkal még elfogadható is lett volna – mondta lapunknak Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, az ukrán parlament képviselője, aki ebben a formájában brutálisnak nevezte a törvényt, a 7. cikkely intézkedéseinek bele sem szabadott volna kerülniük a jogszabályba. Elmondása szerint az ukrán parlamentben a nacionalistáknak jelentős erejük van, és az ő ukránosítási törekvéseik köszönnek vissza a törvényben. „A jogszabállyal szembe mentek az alkotmánnyal, a nemzetiségekről szóló törvénnyel, és Ukrajna nemzetközi kötelezettség-vállalásaival is” – magyarázta.

A nyelv védelmében

A jogszabályt – melyet az Európa Tanács és a Velencei Bizottság is meg fog vizsgálni – ugyanakkor kedden – két héttel elfogadása után – aláírta Andrij Parubij ukrán házelnök, és elküldte jóváhagyásra Petro Porosenko elnöknek. Úgy tűnik, az ukrán közjogi méltóságoknak nincs problémájuk a törvény szellemiségével. Parubij és Porosenko ugyanis az elmúlt napokban védelmébe vette az ukrán jogszabályt. Előbbi szerint a törvény védi az ukránt mint államnyelvet, és semmilyen mértékben sem szorítja vissza a nemzetiségi nyelveket. Porosenko hétfőn New Yorkban pedig azt mondta, a jogszabály nem tiltja a nemzetiségi nyelvek oktatását Ukrajnában, de minden gyermeknek beszélnie kell ukránul az országban. „Egyszerűen visszahozzuk az ukrán iskolákat Ukrajnában” – mondta. Korábban pedig úgy fogalmazott, hogy az ukránoknak „szent joguk”, hogy tanulhassák anyanyelvüket, mellette nem tiltott második, harmadik vagy akár negyedik nyelvet tanulniuk, és ez megvalósulhat úgy, hogy közben nem sérülnek a nemzeti kisebbségek jogai.

Meggyalázott alkotmány

Orosz Ildikó, a a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke szerint ugyanakkor ha Porosenko – aki közjogi státusa szerint az „alkotmány őre” – a jelenlegi formájában aláírja a jogszabályt, azzal meggyalázza mindazt, amit Ukrajna függetlenedésekor megígértek a kisebbségeknek, és amit az alkotmányban is rögzítettek – nevezetesen azt, hogy nem nyúlnak korábban szerzett jogaikhoz, például az anyanyelvi oktatáshoz. A törvényt ugyanis szerinte nem lehet másként értelmezni, mint az anyanyelvi oktatás megszüntetésére tett kísérletként.

Orosz Ildikó szerint ez a folyamat már korábban megindult – még 2005-ben, amikor a bolognai rendszerre való áttérés miatt az oktatási minisztérium központosította az egyetemi felvételiket, és bevezettek egy emelt szintű ukrán érettségit. „Ez a vizsga egy ukrán anyanyelvű, ukrán iskolában tanuló, ukrán szakra felvételiző diák szintjén készült, s aki nem éri el rajta a minimumot, nem felvételizhet ukrán egyetemre” – magyarázta Orosz, aki szerint az ukrán kormány arra hivatkozva, hogy a kisebbségekhez tartozó gyerekek közül sokan nem tudják letenni az emelt szintű érettségit ukránból, el akarja venni az oktatásuk nyelvét. „Nem arról van szó, hogy a kárpátaljai gyerekek nem tudnak ukránul. Arról van szó, hogy a kormány követeli a standard nyelvtudást, de nem teremti meg a feltételeket a tanulásához. Az ukrán minisztérium 25 év alatt nem adott ki például ukrán–magyar akadémiai vagy iskolai szótárt” – magyarázta Orosz. Az ukránt emellett elmondása szerint úgy tanítják, mintha anyanyelv lenne, s amikor a pedagógusszövetség felveti, hogy pedagógiai szempontból jobb lenne második vagy idegen nyelvként tanítani a magyar gyerekeknek, a minisztérium azt válaszolja leveleikre: Ukrajnában az ukrán az államnyelv, ennélfogva mindenkinek születésétől fogva beszélnie kell.

Nincs sok eszköz

Arra a kérdésre, mit tud tenni a kárpátaljai magyar kisebbség politikai képviselete a törvény ellen, Brenzovics azt mondta, sok lehetőségük nincs. „A közösségünk az ukrán lakosság 0,03 százalékát adja ki, így különösebb eszközeink nincsenek. Nyilvános leveleket intéztünk az államfőhöz, rámutattunk a törvény alkotmányellenességére. Ha Porosenko mégis aláírja a törvényt, az ombudsmant kérjük meg, hogy forduljon az alkotmánybírósághoz a törvény alkotmányosságát illetően” – tette hozzá a képviselő.