Közélet

Political Capital: járványügyi álhírekbe kapaszkodnak a politikusok

Pozsony | A koronavírus-járvány tárgyalása érdekes ívet írt le az első és a második hullám idején a V4-es országok populista politikusai és az álhírgyárosok narratíváiban – derül ki a Political Capital legújabb kutatásából. Szlovákiában Robert Fico és Marian Kotleba igyekszik minden erejével politikai tőkét kovácsolni ezekből.
Finta Márk

2020. november 20. 12:30

Robert Fico
Robert Fico, a Smer elnöke is próbál minden erejével politikai tőkét kovácsolni a járvánnyal összefüggő álhírekből. - TASR-felvétel

A kutatásban a Political Capital mellett cseh, lengyel és szlovák kutatók vettek részt, Szlovákiából Grigorij Mesežnikov és az általa vezetett Közéleti Kérdések Intézete. Az első hullám, a márciustól augusztusig tartó időszak idején öt különböző vezető narratívát sikerült beazonosítaniuk.

Kelet és nyugat

Az első ilyen a kelet–nyugat, illetve a demokrácia–autokrácia ellentét mentén fogalmazódott meg, és különösen hangsúlyos volt – arról szólt, hogy míg a nyugati demokráciák kudarcot vallottak a járványkezelésben, a keleti, autoriter rendszerek, például Oroszország és Kína kifejezetten sikeresek voltak. Ezzel kapcsolódott össze az az EU-t erősen bíráló vélemény is, miszerint az unió képtelen volt megsegíteni saját tagállamait – ebből pedig sokan azt a következtetést vonták le, hogy az EU-hoz hasonló szövetségi rendszerek, és maga a demokrácia sem képes kiállni az olyan súlyos kihívások próbáját, mint a világjárvány. A dezinformációs szcéna és ezzel együtt sok populista politikus is hatékony válságkezelőként, és az elbukott országok egyfajta megmentőjeként és segítőjeként mutatta be a keleti országokat, főleg Kínát és Oroszországot. A V4-en belül ez a narratíva érdekes módon másként terjedt: míg Lengyelországban és Magyarországon a fősodorbeli politika is átvette, Csehországban és Szlovákiában elsősorban a periférián mozgó, esetleg szélsőséges pártok és csoportok kommunikáltak így.

Érdekes volt a válságkezelés előbbi magyarázattal összefüggő belpolitikai lecsapódása is: Magyarországon, de később kisebb részben Szlovákiában is a politikai kommunikáció szerves része lett, hogy a kormánypártok az ellenzéket vádolták a járványkezelés elszabotálásával, vagy hátráltatásával.

Bill és György

A második fő narratíva azt állítja, hogy a vírust szándékosan hozták létre laborokban: elsősorban Kínát és az Egyesült Államokat gyanúsították meg ezzel – ennek tárgyalásában már felbukkant a „miértek” témája is, elsősorban azt terjesztették, hogy a vírus a személyi szabadság leépítésére szolgál, illetve felmerültek az emberek irányítását „feldolgozható” formába öntő nanochipek is. Országonként eltér, kit tartottak felelősnek az ezt terjesztők ezért a tervért: Lengyelországban a zsidókat és a pénzintézeteket, Magyarországon Bill Gatest, Soros Györgyöt és a WHO-t, Csehországban pedig az Oroszországot fenyegető Egyesült Államokat és titkos társaságokat. Szlovákiában érdekes módon a sok közös ellenség (Bill Gates, Soros György) mellett nagyon hangsúlyos volt a bankok és pénzintézetek szerepe is. Ebbe a magyarázatba azonban fősodratú politikai aktorok nem álltak bele különösképpen – kivéve a Kotleba-féle ĽSNS-t.

Nagyon hangsúlyos volt a harmadik a sorban, a vakcinanarratíva is. Az ezt terjesztők szerint a gyógyszercégek akartak nagyot szakítani az oltóanyagon, ennek köszönhető a világjárvány – Lengyelországban és Szlovákiában ezeket parlamenti pártok és fontos politikusok is hangoztatták. Ilyen volt például Robert Fico, a Smer elnöke is, aki hasonló szellemben nyilatkozott a Hospodárske noviny napilapnak adott interjújában, de az oltásellenes vonalat Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök is vitte kampányában.

A negyedik narratíva a menekülteket, migránsokat tette felelőssé a vírus terjesztéséért, és azt állította, hogy a vírus csak „álcázza az európai lakosságcserét” – ez a vonal a leghangsúlyosabb Magyarországon volt, de Szlovákiában és Csehországban is felbukkant és erőre kapott. Csehországban volt egy érdekes, az 1989 előtti időkkel összekapcsolódó oldalága ennek – sok csoportban terjedt a nosztalgia a határok lezárásával és szigorú, szögesdrótos őrzésével kapcsolatban.

Az ötödik beazonosított magyarázat pedig a vírusszkeptikus, vagy a betegséget elbagatellizáló narratíva volt. Az, hogy a koronavírus „csupán egyszerű influenza”, és más betegségekbe sokkal többen halnak bele, a V4 összes országában nagyon hangsúlyos volt, de a kutatás szerint Magyarországon és Lengyelországban volt a leghangosabb, és jelentős pártok is terjesztették.

Ficóék szalmaszála

Grigorij Mesežnikov, a Közéleti Kérdések Intézetének igazgatója szerint jelentős különbség van a vírushelyzethez tárgyalásában az első és a második hullám idején – leginkább abban, kik ragadják meg a politikai kezdeményezést, és miért. Mindez összefügg azzal, hogy egészen más belső politikai dinamika uralkodik az országban. Az első hullám kezdetén maga a koronavírusjárvány veszélye nálunk nem volt túltárgyalt téma, hiszen minden mást elnyomott a parlamenti kampány, a kormányváltás. Ezt követően pedig az ország elsősorban a válság kezelésének mikéntjére koncentrált, a dezinformációk és káros félrevezetések terjedését pedig kevéssé irányította a politika. A második hullám kezdetén azonban óriási belpolitikai változás történt: azzal, hogy a hatóságok sorban vették őrizetbe a bírókat, a politikával és az igazságszolgáltatással összefonódott maffiózókat, a különleges ügyészt és a rendőrség vezetőit, valamint azzal, hogy a bíróság letöltendő börtönre ítélte Marian Kotlebát, az ĽSNS elnökét, hirtelen Kotlebának és Ficónak is fontossá vált belekapaszkodni valamibe. Politikai tevékenységüket tehát a járvány kontextusába helyezték át, és így kezdték el tematizálni a közéletet, egyfajta szabadságharcosként prezentálva önmagukat. Ennek köszönhetően pedig megváltozott az egyik leghangsúlyosabb Covid-narratíva is: Kotleba és Fico követői most már a kormány elnyomó eszközeként tekintenek a vírusra és a járványra, valamint a veszélyhelyzet kezelésére. A két pártelnök pedig Mesežnikov szerint úgy prezentálja majd magát, ha a hatóságok esetleg lecsapnak rájuk, mint politikai üldözöttekre.

Az elemző rámutat: ez az új, politikai dimenzió teret nyit az ĽSNS-nek és a Smernek arra, hogy szélesebb körben kommunikáljanak a választókkal, és azokkal, akik ellenzik a kormány járványkezelő intézkedéseit, és bírálják a Matovič-kabinet kommunikációját és helyenként kaotikus hozzáállását.

Mesežnikov szerint ezzel együtt ugyanakkor megmaradtak azok a narratívák is, melyek az első hullám idején is jelentősek voltak – ráadásul ezeknek egyre komolyabb közegészségügyi veszélyei is vannak, hiszen időközben jelentősen, 40 százalékról 28 százalékra csökkent például azon lakosok aránya, akik hajlandók volnának beoltatni magukat koronavírus-vakcinával. Ennek az elemző szerint több oka van: az emberek veszélyérzete lankadt a nyári, viszonylag szabad hónapok alatt, élvezték a nyitást a hosszú ideig tartó bezártság után, és dacosan fogadták az újabb hullámot, bár az jóval erősebb az elsőnél.

Ezzel párhuzamosan pedig megváltozott a vakcinaellenes narratíva is: míg az első hullám idején inkább az a vonal volt hangsúlyosabb a dezinformációs szcénán, hogy például a C-vitamin és a fokhagyma immunerősítő hatása a megoldás a betegségre, ennek szerepét teljesen átvette az irányított és célzott vakcinaellenes propaganda, mely nanochipekkel és a háttérhatalom irányításával fenyegeti az embereket.

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
Marek Krajčí

Országos tesztelésre készül a kormány, de a részletek továbbra is homályosak

Vállalkozók

Vállalkozókat érintő év eleji változások

Általános Egészségbiztosító

Mennyivel több járulékot kell elvezetni a biztosítókba?

jégcsap

Akár mínusz 25 fok is lehet szombatról vasárnapra virradó éjszaka

Marián Jaroš minden reggel megmártózik a patakban

Egy szál fürdőnadrágban a fagyos vízben

Mount Everest

Először mászták meg télen a világ második legmagasabb hegyét, a K2-t

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.