Pillérnyitás: menni vagy maradni?

A kormány újra választás elé állítja az embereket, a szociális ügyi minisztérium szerint a második pillér ugyanis nagyon sok ember számára hátrányos. A következő hetekben a Szociális Biztosító levélben tájékoztatja a nyugdíjpénztártagokat a kilépés lehetőségéről. A honlapján (socpoist.sk) már külön rovatban nyújt tájékoztatást a pénztártagoknak, itt megtalálható minden információ azoknak is, akik inkább belépnének a második pillérbe. A pillér megnyitása ugyanis visszafelé is érvényes, tehát aki most nem pénztártag az választhat magának nyugdíjpénztárat.

Mi alapján döntsünk?

Gazdasági és nyugdíjszakértők szerint nem lehet mindenki számára egységes modellt kidolgozni. „Egyetlen modell sem pontos, de néhány modell hasznos lehet az embereknek” – állítja Michal Nalevanko a financnykompas.sk szakportál nyugdíjszakértője. A honlapon egy nyugdíjkalkulátor működik, amely az életkor és a 2. pillérben eltöltött évek alapján, valamint több általánosan érvényes szabály betartásával kiszámítja, hogy ki melyik rendszerből számíthat magasabb nyugdíjra.

A kalkulátor azonban csak a jelenleg érvényes szabályokat veszi/veheti figyelembe, azt ugyanis senki sem tudja megjósolni, hogy a nyugdíjrendszer szabályozása milyen lesz 10–15–20 év múlva. Nalevanko szerint két fő mutatót kell figyelni: az ügyfél életkorát és a fizetése nagyságát. „Az első pillér azok számára előnyös, akik az átlagnál sokkal kevesebbet kerestek, hátrányos viszont azok számára, akik magasabb fizetést kaptak” – magyarázza Nalevanko.

Természetesen a nyugdíj várható összegét befolyásolja az is, hogy az illető mennyi ideig volt munkanélküli, milyen végzettséggel rendelkezik. Általános szabályként szerinte elmondható, hogy aki 50 év alatti, állandó munkával rendelkezik s a kilátásai is viszonylag biztos munkát ígérnek, annak inkább maradni érdemes.

A pénztárak hozamai

Maroš Ovčarik, a portál igazgatója szerint az is fontos szempont, hogy a pénztártag jelenleg milyen – garantált vagy nem garantált – alapban tartja a megtakarításait. A fiatalabbak – a 40 év alattiak számára – azt javasolja, hogy megtakarításaik 80 százalékát nem garantált alapokban kell tartani. Ezek általában részvényekbe fektetik a megtakarítást, amelynek hozama ugyan nagyobb mértékben változhat, de hosszabb idő – 15–20 év – figyelembe vételével mindenképpen magasabb éves hozamot biztosítanak, mint a garantált alapok.

Ez utóbbiak általában megbízhatóbb eszközökbe – például kötvényekbe fektetik ügyfeleik megtakarításait. Figyelmeztet arra is, hogy nem szabad megijedni, ha a választott alap hozama hirtelen esik, mivel ezt hosszú távon korrigálni tudja. A jelenleg legjobban jövedelmező, éves szinten 10 százaléknál is magasabb hozamot biztosító alapok az úgynevezett indexált alapok, viszont ezek jelentik a legmagasabb kockázatot is. Nalevanko szerint 40 éves kor körül érdemes változtatni a portfólió összetételén, ekkor jobb 40 százalékra emelni a garantált alap arányát. 50 év felett a törvény már garantált alapot ír elő mindenkinek.

Mi várható a nyugdíjrendszerben?

A kormány a második pillérből származó első nyugdíjak összegére hivatkozva állítja, hogy a kétpilléres rendszer rosszabb, mint az állami pillér. Azt nem tette hozzá, hogy az állami rendszer jelenleg évente 1,5 milliárd euró hiányt termel, ebből mintegy 1 milliárdot a központi költségvetés tesz hozzá a Szociális Biztosító költségvetéséhez. Vagyis csak azért tud „eredményesebb” lenni a második pillérnél, mert az adófizetők dotálják a nyugdíjak kifizetését, enélkül a rendszer már összeomlott volna.

A hiány évről évre magasabb lesz, 2017-re mintegy 200 millió euróval emelkedik, vagyis a rendszeren változtatni kell. Ebből következik, hogy az első pillérből származó nyugdíj arányait tekintve mindenképpen csökkenni fog, vagyis a második pillér egyre előnyösebb lesz.

Hogyan számoltak?

A financnykompas.sk modellje a következő feltételekkel dolgozik: folyamatos munkaviszony az iskola befejezése óta, a fizetés az átlagbér emelkedését figyelembe véve növekszik. Számítanak a minimálnyugdíjjal, ezt a törvénymódosítást most tárgyalja a parlament. Évi 1%-os növekedést jósolnak a létminimum esetében. A járadékhozam 5,12%, a garantált alapok esetében éves 2,36%-os hozammal, a nem garantált alapok esetében 5,9%-os éves hozammal számolnak (