Példátlan érettségi vizsga járvány idején

A bejáratnál a gyors lázmérést, kézfertőtlenítést, valamint egy becsületbeli nyilatkozat aláírását követően – amely arról szól, hogy a diák nem beteg – Dóczé Mária Elizabeth nyugodt léptekkel indul fel a lépcsőkön, hogy megmérettesse magát biológiából a 2019/2020-as tanév teljesen rendhagyóra sikeredett érettségijén. Az ELTE pszichológia szakán szeretne továbbtanulni szeptembertől. „Emlékezetes lesz, igen, viszont örülök, hogy még ha csak egy tantárgyból is, de kipróbálhatom, milyen érettségizni? – állítja magabiztosan. Elmondta azt is, hogy egész évben sokat készült biológiából, és nem szeretné veszni hagyni a befektetett munkát.
A vizsgabizottság elnöke, Simon Márta szerint jók az eddigi tapasztalatok. „Ezek a gyerekek hozzá vannak szokva a »harci« dolgokhoz, máshogy veszik, mint a felnőttek. Könnyebben alkalmazkodnak, mint azt korábban gondoltuk volna? – mondja elismeréssel a diákokról.
A Selye János Gimnázium tágas díszterme szinte elnyeli a háromtagú bizottságot és az egy szál vizsgázó diákot, de a járványügyi előírások szempontjából ezek a feltételek most kifejezetten megnyugtató hatást keltenek.

Akik mégis nekifutottak

Andruskó Imre gimnáziumigazgató szerint a SJG-nak eredetileg 136 érettségizője lett volna idén, akiknek az oktatási tárca döntése értelmében négy tantárgyból átlag alapján kínálták fel az érettségi jegyet. Ez összesen 544 osztályzatot jelentett, amiből mindössze 3-at nem fogadtak el. Az ötödik tantárggyal kapcsolatban 65-en döntöttek úgy, hogy nekifutnak a záróvizsgáknak. E téren a kémia a legnépszerűbb tantárgy, az iskola végzősei közül sokan készülnek vegyipari szakokra vagy orvosi egyetemre. Országszerte mintegy 550 diák érettségizik a hagyományos módon ötödik vagy hatodik tantárgyból. „Ebből 68 van tőlünk, tehát több mint az országos szám 10%-a. Ez az iskolánk erejét mutatja, s főleg a kollégák és a diákok munkáját dicséri? – hangsúlyozza Andruskó Imre. Meglátása szerit sokaknak hiányzik az adott életszakasz, a gimnáziumi tanulmányok „lezárása?, amelynek az érettségi vizsga az egyik legmarkánsabb állomása. Ezen felül az is megvan a diákokban, hogy szeretnék egy bizottság előtt bizonyítani az ügyességüket. A Selye János Gimnáziumban azt tervezik, valamivel kárpótolják majd a végzősöket, így Andruskó tájékoztatása szerint valamikor június végén, ha a járványügyi intézkedések ezt megengedik, az iskola udvarán úgynevezett villámcsődületet (flasmob) szerveznek, amelyre várják mind a 136 végzősüket.

Rázós történelem

Joggal merülhet fel a kérdés, hogy a 20. század első felének kataklizmái során már sor kerülhetett hasonló matúrára a gimnázium falai között. Andruskó Imre utánanézett az évkönyvekben az eseményeknek, de csak enyhe párhuzamokat talált. 1917-ben például vérhasjárvány miatt két hétig bezárták a gimnáziumot. 1918 szeptemberétől novemberig pedig a spanyolnátha miatt csukták be az iskola kapuit – azonban a tanév végén még így is sikerült megtartani a teljes értékű érettségit, mivel addigra a járvány már veszített az erejéből. A kór, ha minden igaz, „csak? egy fiatal, egy 35 éves bencés tanárt ölt meg. A következő rendkívüli helyzetet nem egy betegség, hanem a második világháború eseményei okozták. Az 1943/44-es tanévben a márciusi német megszállás miatt hamarosan véget vetettek a tanévnek, de még akkor is megtartották áprilisban a szóbeli és az írásbeli vizsgákat. Andruskó Imre iskolaigazgató ugyanakkor emlékeztetett, hogy a gimnázium zsidó származású diákjait nem sokkal a záróvizsga után internálták, majd rövidesen koncentrációs táborokba deportálták kettejüket vagy hármukat. Az iskola érettségijeinek történetében tehát nem valamelyik járvány, hanem a fasiszta politika okozta a legnagyobb tragédiát.