<p>A pénzügyminisztériumtól az igazságügyi minisztériumig vonultak tegnap a bíróságok béremelést követelő alkalmazottai. Tomáš Borec igazságügyi miniszternek április 10-ig adtak időt, hogy teljesítse bérkövetelésüket.</p>
Pazarlás és pénztelenség a bíróságokon
ÚJ SZÓ-HÍR
Ha a miniszter nem teljesíti követeléseiket, a bíróságok újra bezárnak, az alkalmazottak meghatározatlan időre ismét sztrájkba lépnek.
Ki végzi a munkát
Az Új Szónak nyilatkozó tiltakozók egy csoportja elmondta, hogy a bíróságokon a munka oroszlánrészét ők végzik. A bíró csupán kitűzi, vezeti a tárgyalást, megírja és kihirdeti az ítéletet, minden más feladat a bírói asszisztensre hárul. Ő vezeti a vádiratot, kapcsolatot tart az ügy minden érintettjével, ő intézi a szakértői véleményeket, a különböző kérvényeket, az idézéseket. Az ő feladata a tárgyalásokon a hangfelvétel készítése, az ítéletek anonimizálása és végső megfogalmazása. A kisebb bíróságokon az írnok feladatait is ellátja, gyakran a késő délutáni órákig dolgozik. Nem ritka az sem, hogy egy-egy asszisztensnek egyszerre 120 folyó ügyet kell kézben tartania. A tárgyalás kitűzésétől a tárgyalás időpontjáig számos eljárást kell lebonyolítani, melybe a teljes bírósági apparátus bekapcsolódik. A bíró csak a kész vádiratot kapja kézhez.
Ki mennyit keres
Több alkalmazott minimálbérét dolgozik, miközben a bírók fizetése akár az 5 ezer eurót is elérheti. Míg a bírók 13. és 14. fizetést is kapnak, addig a bíróságok alkalmazottainak elmondása szerint tavaly egyszeri jutalomként 50–100 eurót fizettek nekik. A túlórákat nem fizetik ki, és szabadnapot sem kapnak a ledolgozott órákért. Állításuk szerint nem az elvégzett munka alapján értékelik őket. Volt tiltakozó, aki azt állította, igazságtalanul osztják el az igazságügy költségvetését. Óriási összeget tesz ki a bírók bére, miközben évek óta nem emelkedett a többi dolgozó fizetése. Évről évre kisebb összeget fordítanak irodai eszközökre, viszont volt rá példa, hogy egy bíró irodájának berendezését öt év alatt kétszer is lecserélték.
93 százalékos részvétel
Az Igazságügyi Dolgozók Szakszervezetének tájékoztatása szerint 3700-an nem vették fel a munkát, ez azt jelenti, hogy az összes alkalmazott 93 százaléka kapcsolódott be a tiltakozó megmozdulásba, több bíróságon százszázalékos volt a részvétel.
A Nyitrai kerület 375 bírósági alkalmazottja közül 364-en nem vették fel a munkát. Rimaszombatban csak egy alkalmazott dolgozott, a Galántai Járásbíróság 67 dolgozójából 64-en nem álltak munkába. A legkevesebben a Besztercebányai Kerületi Bíróságról csatlakoztak, a dolgozók 58 százaléka vett részt a sztrájkban. A sztrájk alatt a hatvankét kerületi és járási bíróságon ügyeletet tartottak. A bírók az alkotmányból eredően nem sztrájkolhatnak, több helyen ők helyettesítették az iktatók személyzetét. A Besztercebányai Járásbíróság iktatójában reggel az igazgató fogadta az ügyfeleket, később egy bírónő és a bíróság hivatalvezetője váltotta. Országszerte számos tárgyalást elnapoltak, 1400 tárgyalást azonban a sztrájk ellenére megtartottak. (TASR, ie)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.