Parlament, nem bíróság

Kassa. A Gyermek- és Ifjúsági Alapról (FDM) szóló törvény egyes cikkelyei alkotmányellenesek, mivel visszamenő hatályú, azaz a már megkötött szerződések szabadságát sérti. Az alkotmánybíróság tegnap egyhangúlag határozott így, helyt adva harmincegy ellenzéki képivselő, valamint a legfőbb ügyész beadványának. A parlament által 2000 nyarán elfogadott törvénymódosítás a volt Szocialista Ifjúsági Szövetség vagyonát kezelő FDM jogköreit volt hivatott szigorítani, mivel súlyos visszaélésekkel gyanúsította az alapot. Az alap szállodákat és más intézményeket adott bérbe jelképes összegekért, ezeket aztán a bérlők sokkal drágábban bérbe adták más személyeknek jogtalan nyereségre téve szert. A parlamentben főleg a Demokratikus Baloldal Pártjának képviselői tartották szívügyüknek a törvénymódosítást. Az ellenzékieket Tibor Šafárik volt alkotmánybíró képiveselte a taláros testület előtt. Ľubomír Andrassy, a módosítás egyik kidolgozója nem titkolta csalódottságát, a döntést övön aluli ütésnek minősítette, amely szerinte egy szűk válalkozói csoport érdekeit védi. Mészáros Lajos alkotmánybíró elmondta, hogy a döntés az összes érvényben lévő szerződés védelmében született azért, hogy az állam soha, semmilyen esetben ne avatkozhasson bele érvényes szerződésekbe. Visszaélésekkel kapcsolatos gyanú esetén egy jogállamban minden ilyen szerződést meg kell vizsgálnia a bíróságnak, ezzel a törvénymódosítással viszont a parlament a bíróságok szerepét vette át. A Gyermek- és Ifjúsági Alapról szóló törvény jövőre vonatkozó, szintén megtámadott cikkelyei a taláros testület döntése értelmében nem alkotmányellenesek, azaz továbbra is alkalmazhatóak. (juk)