Párhuzamos magyar médiavalóság

Ha a két főszerkesztő objektívjén keresztül nézzük a magyar sajtó helyzetét, mintha két párhuzamos, vagy egymással ellentétes médiavalóság létezne.Ez már abból is egyértelmű, hogy míg Huth szerint a magyar sajtószabadság egy 10-es skálán 9-es, Murányi szerint csak jóindulattal hármas.  „A jelenlegi rezsim abban érdekelt, hogy létrehozzon egy olyan központi médiairányítást, melyben nincsenek hibapontok, és ahol nincsenek olyan erős médiumok, melyek ellenpontként véleményeket tudnának felmutatni a jelenlegi rezsim működésével szemben” – mondja Murányi, aki szerint ezért a hatalom elképesztő mennyiségű humán és egyéb erőforrást rendel hozzá, és torzítja a sajtópiacot – melyen silány minőségű, elfogult sajtótermékek jelennek meg. Példaként a Magyar Időket hozta: a lap éves szinten egymilliárd forintot fordított újságírók, szerkesztők, fotósok bérköltségére. A megszüntetett Népszabadság ugyanakkor elmondása szerint bérekre 600 millió forintot fordított, és feleakkora stábbal tudott jobb tartalmat előállítani, amit „elfogultnak semmiképp sem lehetett nevezni”. Huth Gergely előbb a közönség derültségét kiváltva 10-est adott a magyar sajtószabadságra, később 9-esre módosította. „Magyarországon példás a sajtószabadság helyzete, az olvasók sokszínű palettáról választhatnak” – mondta a Pesti Srácok főszerkesztője. „Ilyen sajtószabadságot Németországban csak irigyelni lehetw” – tette hozzá, azzal, hogy néhány éve ő is csak hármast vagy egyest adott volna, mert pályája elején több atrocitás érte őt baloldali kollégái részéről. „Azt a köztévét sem sírjuk vissza, ahol Gyárfás Tamás csinálta a végtelenül elfogult Nap Tévéjét” – mondta Huth. Hozzátette: a Pesti Srácok nem egyoldalú, hiszen bírálják ők a kormánypártokat, vagy épp Mészáros Lőrincet is.  A másfél órás, éles pengeváltásokkal tarkított vitában a kormány Soros-ellenes plakátkampányától kezdve a Népszabadságon belüli politikai nyomásokon keresztül rengeteg dologról szó esett.