Párbeszéd a siker kulcsa

Ön nyilván nagyon elfoglalt ember. Miért szeretne hát bejutni a nyitrai megyei parlamentbe?

Keményen kellett dolgoznom azért, hogy megismerjenek az emberek, s hogy szakmai szempontból ugyancsak ismert és elismert lehessek. Azok a tisztségek, amelyeket jelenleg betöltök, jó ajánlólevelet jelenthetnek ahhoz, hogy a választópolgárok közül minél többen megtiszteljenek a bizalmukkal.

Képviselőjelöltként milyen célokat tűzött ki maga elé?

Éveken át vállalkozóként dolgoztam. Három éve lettem köztisztviselő. Megszerettem ezt a munkát. Mostani tisztségemben és a járási elöljáró szakmai helyetteseként arra törekedtem, hogy a közpénzek elosztásában szüntessük meg a korábbi években tapasztalt igazságtalanságokat, amelyek az érsekújvári régióban is leginkább a magyarságot sújtották. Sikerült elérni, hogy ezekből az anyagi forrásokból a magyarok lakta települések és a magyar oktatási intézmények igazságos mértékben részesüljenek. ĺgy aztán méltó helyre kerültek ezek az anyagiak is. Ugyanez volt a helyzet a Nyitrai kerületben, ahol a térség székhelye mindmáig túlontúl nagy előnyt élvez. Fokozatosan sikerült viszont erősíteni az Érsekújvári járás presztízsét. Ha bekerülök a megyei önkormányzatba, akkor szeretnék hozzájárulni ennek a folyamatnak a fölerősítéséhez.

Az Érsekújvári járás Szlovákia legnagyobb közigazgatási egységei közé tartozik. Több kistérség alkotja, amelyek sajátos gondokkal is szembesülnek. Miként lehet ezeket is orvosolni?

Nemrég kanadai szakemberek jártak nálunk, akik aprólékosan feltérképezték járásunkat, így segítették a jövőkép formálását, a helyi kezdeményezések felkarolását. Nos, ők ugyanazt erősítették meg, amit mi már régen tudunk. Azt, hogy ez a járás valójában három kistérségből tevődik össze, éspedig a párkányi, az érsekújvári és a nagysurányi körzetből. Azonos és sajátos gondokkal szembesülünk valamennyien. Érsekújváron és környékén tíz-egynéhány százalékos a munkanélküliség, Párkány környékén viszont harminc százaléknál is magasabb. A célok és a célirányos eszközök meghatározásában nekem fontos szakmai segítséget jelent, hogy prágai egyetemi tanulmányaimat menedzsment szakon folytattam. Ott a nyolcvanas évek derekán főleg a Csehszlovák Tudományos Akadémia Prognosztikai Intézetben Václav Klausszal, Vladimír Dlouhýval, Miloš Zemannal és több más kiváló cseh szakemberrel kerültem közvetlen kapcsolatba. Ott munkálkodott a rendszerváltásra készülő cseh értelmiség egy része Az ottani világlátást és értékrendet hoztam magammal. Ott tudatosítottam, hogy most induló századunkban az egyéni és közösségi sikernek két kulcsa van: a hatékony kommunikáció és a kooperáció, vagyis a párbeszéd és az együttműködés. Ezt a követelményt azóta állandóan szem előtt tartom.

Vajon lesz-e minderre mód a nyitrai megyei önkormányzatban, ahol feltehetően a HZDS és a Smer, talán még a szlovák mélynemzetiek is ott ülnek majd a széksorokban?

Más út egyszerűen nincs, csak az, hogy ebben a testületben is észérvekkel kell még a velünk nem túlságosan szimpatizáló pártok képviselőit is jobb belátásra bírni. Meggyőzni őket például arról, hogy Érsekújvár, de főleg Párkány környéke szociális és más téren lemaradt az északi területektől, s ezt a hátrányt mielőbb meg kell szüntetni. A mi térségünk is élni, boldogulni akar.

Manapság azok cselekednek bölcsen, akik nem ülnek ölbe tett kézzel, hanem saját erőforrásaikat is mozgósítják. Mi van a párkányiak és a környékbeliek tarsolyában?

Térségünk eddig elsősorban szociális szempontból volt mostohagyerek. Azzal, hogy újjáépült a Mária Valéria híd, páratlan lehetőségek nyíltak meg előttünk is. Esztergom ötpercnyi közelségbe került, ahonnan húszpercenként indul buszjárat a tőlünk már alig negyven kilométerre lévő Budapestre. Érsekújvárra viszont csak napi kilenc járat indul, és a járási székhely innen ötven kilométer. Megerősödik hát Esztergom, a magyar főváros és más túloldali települések vonzása. Mindez rövid távon sokat segíthet a munkanélküliség enyhítésében. Ám nekünk alapvető érdekünk, hogy szülőföldünkön teremtsünk munkalehetőségeket. Sok reális és okos tervünkről számolhatnék be, amelyek egy részét a muzslai Jövő 2000 Alapítványban munkáltuk ki. A párkányi papírgyár területén ipari park létesíthető, ahol az esztergomi Suzuki gyár bedolgozói is letelepedhetnének. Szlovákia második legnagyobb vasúti teherpályaudvara is nálunk található, s jelenleg gyér a forgalma. Talán a japánok is látnak benne fantáziát, különösen ha felépülne a hajókikötő is, mert akkor az integrált szállítás is megindulhatna. A Duna innenső partjáról a legszebb a Bazilika és a Várhegy látványa, s ez is segíthet abban, hogy a párkányi oldal – a hídtól a kompkikötőig – egyfajta kis Szajna-part legyen, hangulatos éttermekkel, cukrászdákkal, kávézókkal. A telektulajdonok ügyének rendezésével sokat segíthetne a párkányi önkormányzat. Korszerűsíteni lehetne a Vadas termálfürdőt, hogy egész évben nyújthasson színvonalas szolgáltatásokat, s ezáltal idecsalogassa a tehetős külföldieket is. A Hegyfarkon, Muzslán, Szőgyénben és máshol a környéken kiváló minőségű a bor, s erre már neves magyar és német borászok is felfigyeltek. Jelentősek a környék néprajzi hagyományai, szellemi értékei, amelyekre virágzó faluturizmust lehet építeni. Már megalakult a határon átívelő Ister–Granum kisrégió, amely sokat segíthet ezeknek a terveknek a valóra váltásában és a környéket sújtó munkanélküliség visszaszorításában.

A mostani kampánygyűléseken nem tamáskodnak-e az emberek, mondván: mindez nagyon szép és nagyon jó, de mikor lesz a szép célokból valóság?

Akadnak ilyen hangok is, de nem ez a jellemző, hanem a tenniakarás. Egyre többen ismerik fel, hogy végre a kezünkbe vehetjük sorsunk alakítását, végre nem kell Pozsony vagy akár Nyitra vazallusaként tengődnünk. Ilyen szempontból is fontosnak tartom az alulról építkező oktatási rendszer kialakítását, amelyben például a szakközépiskolákban nem munkanélkülieket, hanem rátermett és a régiónk igényeinek, adottságainak megfelelő képesítésű, kreatív személyiségeket nevelnek. S a magyar tannyelvű intézmények minőségi oktatással versenyképesek lesznek az esztergomi vagy más magyarországi iskolákkal. Mindezek a célok csak akkor kerülhetnek elérhető közelségbe, ha szombaton minél több magyar nemzetiségű polgár megy el voksolni, és az MKP képviselőjelöltjeire szavaz. Ugyanis Párkányban és máshol is olyan személyek alkotják ezt a listát, akik kellő szakmai felkészültséggel és emberi kapcsolatokkal rendelkeznek ahhoz, hogy képesek lesznek az eredményes párbeszédre és együttműködésre.